Veszélyeztetett várandósság fizetés nélküli szabadság megszakítása után
Kérdés
Megállapítható-e a joggal való visszaélés, illetve sérül-e a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás elve, vagy bármilyen egyéb elv abban az esetben, ha egy munkavállaló, aki gyermeke születésére tekintettel fizetés nélküli szabadságon volt, megszünteti a fizetés nélküli szabadságát, ezzel egyidejűleg bejelenti, hogy ismét várandós, néhány nap rendes szabadságot vesz igénybe, majd veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba kerül? Változik a helyzet abban az esetben, ha a dolgozó nem vesz igénybe szabadságot, hanem közvetlenül a fizetés nélküli szabadság megszakítása után keresőképtelen állományba kerül, illetve, ha a várandósság tényét nem a fizetés nélküli szabadság megszüntetésével egyidejűleg, hanem azt követően jelenti be?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. április 14-én (496. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8599
[…] bizonyítható, hogy:– a munkavállaló valótlanul jelentette be a keresőképtelenséget, vagy– a szabadság kivételének kizárólagos célja a munkáltató hátrányba hozása volt.Első esetben, miszerint a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követően a munkavállaló néhány nap rendes szabadságot vesz igénybe, majd veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba kerül, elmondható, hogy önmagában az időzítés nem bizonyítja a visszaélést. A munkavállaló egészségi állapotával összefüggő keresőképtelenség nem minősül visszaélésnek, még akkor sem, ha ez a munkába állás előtt vagy közvetlenül utána következik be. [Várandósság ideje alatti munkaviszony-megszüntetés jogellenes (BH 2025. 6. 146. Kúria Mfv II. 10.117/2024/9 határozata munkaviszony megszüntetése tárgyában).]Második esetben, miszerint a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követően a munkavállaló nem vesz igénybe szabadságot, hanem közvetlenül keresőképtelen állományba kerül, még kevésbé támasztja alá a visszaélést. A munkavállaló egészségi állapota objektív orvosi tény. A veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség tipikusan előre nem tervezhető. A munkáltató nem vizsgálhatja a keresőképtelenség „valódiságát”, csak az orvosi igazolás formai megfelelőségét.Az Mt. 55. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól – többek között – keresőképtelensége időtartamára, vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén annak időtartamára.Harmadik esetben, miszerint a munkavállaló a várandósság tényét nem a fizetés nélküli szabadság megszüntetésével egyidejűleg, hanem azt követően jelenti be, úgy önmagában a késedelmes bejelentés szintén nem alapozza meg a jogellenes visszaélést, tekintve, hogy a várandósság bejelentésének nincs jogszabályban meghatározott határideje. A munkavállaló akkor jelenti be, amikor ezt szeretné – legkésőbb akkor, amikor a bejelentéshez joghatás kapcsolódik (pl. felmondási védelem).Fentiek összegzéseként a három eset közös jellemzője, hogy a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követően rövid időn belül várandósságot jelent be, majd szabadságot vesz igénybe vagy keresőképtelen állományba kerül. Ezekben a helyzetekben a munkavállaló valamennyi lépése – a fizetés nélküli […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. április 14-én (496. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8599
[…] bizonyítható, hogy:– a munkavállaló valótlanul jelentette be a keresőképtelenséget, vagy– a szabadság kivételének kizárólagos célja a munkáltató hátrányba hozása volt.Első esetben, miszerint a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követően a munkavállaló néhány nap rendes szabadságot vesz igénybe, majd veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba kerül, elmondható, hogy önmagában az időzítés nem bizonyítja a visszaélést. A munkavállaló egészségi állapotával összefüggő keresőképtelenség nem minősül visszaélésnek, még akkor sem, ha ez a munkába állás előtt vagy közvetlenül utána következik be. [Várandósság ideje alatti munkaviszony-megszüntetés jogellenes (BH 2025. 6. 146. Kúria Mfv II. 10.117/2024/9 határozata munkaviszony megszüntetése tárgyában).]Második esetben, miszerint a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követően a munkavállaló nem vesz igénybe szabadságot, hanem közvetlenül keresőképtelen állományba kerül, még kevésbé támasztja alá a visszaélést. A munkavállaló egészségi állapota objektív orvosi tény. A veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség tipikusan előre nem tervezhető. A munkáltató nem vizsgálhatja a keresőképtelenség „valódiságát”, csak az orvosi igazolás formai megfelelőségét.Az Mt. 55. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól – többek között – keresőképtelensége időtartamára, vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén annak időtartamára.Harmadik esetben, miszerint a munkavállaló a várandósság tényét nem a fizetés nélküli szabadság megszüntetésével egyidejűleg, hanem azt követően jelenti be, úgy önmagában a késedelmes bejelentés szintén nem alapozza meg a jogellenes visszaélést, tekintve, hogy a várandósság bejelentésének nincs jogszabályban meghatározott határideje. A munkavállaló akkor jelenti be, amikor ezt szeretné – legkésőbb akkor, amikor a bejelentéshez joghatás kapcsolódik (pl. felmondási védelem).Fentiek összegzéseként a három eset közös jellemzője, hogy a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság megszüntetését követően rövid időn belül várandósságot jelent be, majd szabadságot vesz igénybe vagy keresőképtelen állományba kerül. Ezekben a helyzetekben a munkavállaló valamennyi lépése – a fizetés nélküli […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
