Szemüvegtérítés
Kérdés
A munkáltató vagy a munkavállaló nevére kell kiállítani a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, éles látást biztosító szemüveglencse és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret költségét tartalmazó számlát abban az esetben, ha a munkáltató a szemüveg árának csak egy meghatározott részét – maximum 30.000 forintot – téríti meg? A munkáltató a helyi rendeletében azt nem határozta meg, hogy a számla a munkáltató vagy a munkavállaló nevére legyen kiállítva. Amennyiben a számla kiállítása a munkáltató nevére történik, hogyan tudja a munkavállaló érvényesíteni az esetleges jótállási igényét, ami a számla eredeti példánya ellenében érvényesíthető? Ki lesz a szemüveg tulajdonosa ebben az esetben? Amennyiben a számla kiállítása a munkavállaló nevére történik, hogyan tudja elszámolni a munkáltató az általa fizetett hozzájárulást? A számla eredeti vagy a másolati példányát kell leadni a munkáltató részére ebben az esetben?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. április 14-én (496. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8591
[…] szemészeti szakvizsgálat indokolja, és a biztosított eszköz megfelel a rendelet szerinti, a képernyős munkavégzéshez szükséges minimális szemüveg fogalmának.A képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg alatt a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott szemüveglencsét, valamint a lencse rendeltetésszerű használatához szükséges keretet kell érteni. Nem tartozik ide az a szemüveg vagy kontaktlencse, amelyet a munkavállaló a képernyős munkavégzéstől függetlenül egyébként is használ.A juttatás adómentességének feltétele, hogy a szemüveg beszerzéséről kiállított számla a munkáltató nevére szóljon, mivel a jogszabály alapján a védőeszközt a munkáltató biztosítja a munkavállaló részére.A garanciális igények érvényesítéséhez a 151/2003. Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni. A kormányrendelet alapján a kereskedőnek a fogyasztási cikkel együtt jótállási jegyet kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, kivéve, hogy a fogyasztási cikk eladási ára nem haladja meg a 100 ezer forintot. Ha jótállási jegy kibocsátása nem történik, a jótállási jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek.A 151/2003. Korm. rendelet 4. §-a alapján a jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel érvényesíthetőek. Ha jótállási jegyet a kereskedő nem biztosít a fogyasztónak, akkor a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az áfatörvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – a fogyasztó bemutatja. A jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek.Ez azt jelenti, hogy a garanciális jog érvényesítése nem az eredeti bizonylat bemutatásához kötődik, hanem az ellenérték megfizetését igazoló bizonylat (számla vagy nyugta) bemutatásához. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fogyasztó a vásárlást igazolhatja számla […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. április 14-én (496. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8591
[…] szemészeti szakvizsgálat indokolja, és a biztosított eszköz megfelel a rendelet szerinti, a képernyős munkavégzéshez szükséges minimális szemüveg fogalmának.A képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveg alatt a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott szemüveglencsét, valamint a lencse rendeltetésszerű használatához szükséges keretet kell érteni. Nem tartozik ide az a szemüveg vagy kontaktlencse, amelyet a munkavállaló a képernyős munkavégzéstől függetlenül egyébként is használ.A juttatás adómentességének feltétele, hogy a szemüveg beszerzéséről kiállított számla a munkáltató nevére szóljon, mivel a jogszabály alapján a védőeszközt a munkáltató biztosítja a munkavállaló részére.A garanciális igények érvényesítéséhez a 151/2003. Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni. A kormányrendelet alapján a kereskedőnek a fogyasztási cikkel együtt jótállási jegyet kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, kivéve, hogy a fogyasztási cikk eladási ára nem haladja meg a 100 ezer forintot. Ha jótállási jegy kibocsátása nem történik, a jótállási jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek.A 151/2003. Korm. rendelet 4. §-a alapján a jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel érvényesíthetőek. Ha jótállási jegyet a kereskedő nem biztosít a fogyasztónak, akkor a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az áfatörvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – a fogyasztó bemutatja. A jótállásból eredő jogok az ellenérték megfizetését igazoló bizonylattal érvényesíthetőek.Ez azt jelenti, hogy a garanciális jog érvényesítése nem az eredeti bizonylat bemutatásához kötődik, hanem az ellenérték megfizetését igazoló bizonylat (számla vagy nyugta) bemutatásához. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fogyasztó a vásárlást igazolhatja számla […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
