Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. április 14-én (496. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8590

[…] megfizetni.Felhívjuk a figyelmet, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó az összevont adóalap részét képező adóköteles átalányban megállapított jövedelemből – a feltételek megléte esetén – érvényesítheti a 30 év alatti anyák kedvezményét, a két gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, illetve a családi kedvezményt.A Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének d) pontja értelmében az egyéni vállalkozó biztosítottnak minősül, függetlenül attól, hogy milyen adózási módot választott.Az átalányadózó egyéni vállalkozó tehát biztosított, amin az sem változtat, hogy rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal. Biztosítottként a Tbj-tv. 40. §-ának (2) bekezdése alapján kell megállapítania a járulékalapot képező jövedelmét, a Tbj-tv. 42. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot. Nem mindegy azonban, hogy mi minősül járulékalapnak. A jogszabály szerint az Szja-tv. szerinti átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől [a Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés d) pont szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.Felhívjuk a figyelmet, hogy a törvény a személyijövedelemadó-köteles jövedelmet tekinti járulékalapnak, ami azt jelenti, hogy az adómentes rész után a társadalombiztosítási járulékot sem kell megfizetni.Az általános szabályok szerint a biztosított egyéni vállalkozónak a minimálbér után akkor is meg kell fizetnie a járulékot, ha a tényleges jövedelme ennél kevesebb, vagy akár nulla. Itt lesz jelentősége azonban a heti 40 órás munkaviszonynak. A Tbj-tv. 42. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis kizárólag a tényleges járulékalapot képező jövedelem után kell megfizetni a járulékot – többek között – akkor, ha az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Jelen esetben erről van szó, tehát a járulék alapja kizárólag a tényleges jövedelem.A Szocho-tv. hasonlóan rendelkezik a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításáról a 6. § (2) bekezdésében, valamint a 8. § (3), illetve a 9. § (5) bekezdésében.Az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig a NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számlára kell megfizetni (számlaszám: 10032000-06056353). […]