Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. július 12-én (301. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5113

[…] követő nap, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év elteltét követő nap lehet –, és ehhez képest állapítható meg a munkaviszony megszűnésének napja.A táppénzfizetés oldaláról megközelítve, a válasznál abból kell kiindulni, hogy nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, melyre a munkavállaló a teljes keresetét megkapja. Aki a keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár táppénz. A felmondási időre járó munkabér időszaka így nem eshet egybe a táppénzfolyósítás időszakával, vagyis nem lehet egyszerre ugyanazon időszakra a táppénzt és a felmondási időszakra járó munkabért is kifizetni.Fent leírtak alapján a kérdésbeli esetben a munkaviszony megszűnésével összefüggő teljes körű elszámolással meg kell várni a felmondási idő kezdőnapját, mert egyrészt csak a felmondási idő kezdetének és végének ismeretében lehet a pontos elszámolást elkészíteni, másrészt nem eshet a táppénz kifizetésének időszakára felmondási időre járó bérkifizetés. A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon kell kifizetni a munkavállaló munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Kérdés, hogy mi tekintendő az utolsó munkában töltött napnak, ha a munkavállaló keresőképtelensége alatt kerül sor a felmondás közlésére úgy, hogy a munkáltató a keresőképtelenség megszűnését, legfeljebb azonban a betegszabadság […]