Készenléti időre járó pótlék
Kérdés
2012. július 1. után az új Mt. alapján megállapítható-e egy munkavállaló munkabére a munkaszerződésben úgy, hogy a készenléti időre járó pótlékot átalányként, illetve a munkavállaló alapbérébe beépítve tartalmazza?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. július 31-én (222. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3810
[…] készenlét havi tartama legfeljebb 168 óra lehet, amit munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállaló számára a készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb 4 alkalommal rendelhető el, amely rendelkezésektől a kollektív szerződés bármely irányba eltérhet. Az új Mt. 139-145. §-aiban foglalt rendelkezései tartalmazzák a bérpótlékra vonatkozó alapvető munkajogi előírásokat. E rendelkezések értemében a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló alapbére. Készenlét esetén 20, ügyelet esetén 40 százalék bérpótlék jár. Munkavégzés esetén bérpótlékot a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidőben történő munkavégzés szabályai szerint kell megállapítani. Az új Mt. 145. §-ának (1) bekezdése értelmében a felek a 140-142. §-aiban meghatározott bérpótlékot (vasárnapi pótlék, munkaszüneti napi pótlék, műszakpótlék, éjszakai pótlék) is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. Az új Mt. 145. §-ának (2) bekezdése értelmében a felek a munkaszerződésben a) bérpótlék helyett, b) készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg. Az új Mt. 145. §-ához fűzött miniszteri indoklás a következőket tartalmazza: "A törvény megengedi a bérpótlék fizetésének mellőzését, ha a munkavállaló alapbérét azokra a körülményekre tekintettel állapították meg, amelyekre figyelemmel egyébként bérpótlékra lenne jogosult. Tehát, ha a munkavállaló alapbérében elismerésre kerülnek a kivételes körülmények, a bérpótlék nem jár." Szakmai álláspontunk szerint a fenti értelmezés, illetve magyarázat kizárólag az Mt. 145. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmezésére irányadó. Az Mt. 145. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt rendelkezés értelmezéséből következően a felek a munkaszerződésben megállapodhatnak abban is, hogy eseti elszámolás […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. július 31-én (222. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3810
[…] készenlét havi tartama legfeljebb 168 óra lehet, amit munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállaló számára a készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb 4 alkalommal rendelhető el, amely rendelkezésektől a kollektív szerződés bármely irányba eltérhet. Az új Mt. 139-145. §-aiban foglalt rendelkezései tartalmazzák a bérpótlékra vonatkozó alapvető munkajogi előírásokat. E rendelkezések értemében a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló alapbére. Készenlét esetén 20, ügyelet esetén 40 százalék bérpótlék jár. Munkavégzés esetén bérpótlékot a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidőben történő munkavégzés szabályai szerint kell megállapítani. Az új Mt. 145. §-ának (1) bekezdése értelmében a felek a 140-142. §-aiban meghatározott bérpótlékot (vasárnapi pótlék, munkaszüneti napi pótlék, műszakpótlék, éjszakai pótlék) is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg. Az új Mt. 145. §-ának (2) bekezdése értelmében a felek a munkaszerződésben a) bérpótlék helyett, b) készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg. Az új Mt. 145. §-ához fűzött miniszteri indoklás a következőket tartalmazza: "A törvény megengedi a bérpótlék fizetésének mellőzését, ha a munkavállaló alapbérét azokra a körülményekre tekintettel állapították meg, amelyekre figyelemmel egyébként bérpótlékra lenne jogosult. Tehát, ha a munkavállaló alapbérében elismerésre kerülnek a kivételes körülmények, a bérpótlék nem jár." Szakmai álláspontunk szerint a fenti értelmezés, illetve magyarázat kizárólag az Mt. 145. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmezésére irányadó. Az Mt. 145. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt rendelkezés értelmezéséből következően a felek a munkaszerződésben megállapodhatnak abban is, hogy eseti elszámolás […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
