Kötelezően előírt ügyelet díjazása
Kérdés
Kell-e valamilyen pluszjuttatást fizetni azoknak a dolgozóknak, akiket a munkáltatójuk a 2005. december 27-étől január 6-áig terjedő időszakban reggel 6-19 óra között ügyeletre jelölt ki? A dolgozóknak ezen időszak alatt telefonon, illetve interneten folyamatosan rendelkezésre kellett állniuk, így az eredetileg tervezett szabadságukat sem vehették ki. Az ügyelet kijelölésére azért került sor, mert a munkáltató egy új bérszámfejtési rendszerre állt át, és az ezenközben felmerülő problémák megoldása érdekében szükség volt a rendelkezésre állásra.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. július 25-én (86. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1494
[…] csak a társadalmi közszükségleteket kielégítő alapvető szolgáltatás folyamatos biztosítása, vagy – baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása, vagy – az alkalmazott technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében rendelheti el, – nem veszélyeztetheti a munkavállaló egészségét, testi épségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi, egyéb körülményekre tekintettel aránytalan terhet, – nő terhessége megállapításától a gyermek 1 éves koráig, a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermek 1 éves koráig, továbbá a fiatal munkavállaló, valamint az egészségre ártalmas (veszélyes) munkakörben foglalkoztatott munkavállaló készenlétre vagy ügyeletre nem vehető igénybe, – csak beleegyezésével vehető igénybe készenlétre, ügyeletre a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke 4 éves koráig, – az egyes egészségkárosító kockázatok között rövidebb munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére általában nem rendelhető el készenlét, ügyelet. A munkavállaló számára egy hónapban, illetve 4 heti időszakban – kollektív szerződés eltérő rendelkezései hiányában – legfeljebb 168 óra készenlét rendelhető el. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a készenlét havi, illetve négyheti mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. Kollektív szerződés eltérő rendelkezései hiányában nem rendelhető el készenlét a heti pihenőnap, illetve a heti pihenőidő tartama alatt, ha a megelőző 168 órás megszakítás nélküli időszakban a munkavállaló a heti pihenőnapján, illetve a heti pihenőideje alatt készenlétet teljesített. A készenlét és az ügyelet elrendelését legalább 1 héttel korábban és 1 hónapra előre közölni kell a munkavállalóval. Különösen indokolt esetben ettől a szabálytól a munkáltató eltérhet, de az eltérés során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire figyelemmel kell lennie. Az Mt. 119. § (3)-(5) és a (7) bekezdés alkalmazása során az ügyelet teljes időtartamát munkaidőként kell figyelembe venni, ha a munkavégzés időtartama nem mérhető. A készenlétet követően a munkavállalót általában pihenőidő illeti meg. Kollektív szerződés rendelkezése vagy a felek megállapodása esetén a készenlétet követően a munkavállalót pihenőidő nem illeti meg, ha a készenlétet […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. július 25-én (86. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1494
[…] csak a társadalmi közszükségleteket kielégítő alapvető szolgáltatás folyamatos biztosítása, vagy – baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása, vagy – az alkalmazott technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében rendelheti el, – nem veszélyeztetheti a munkavállaló egészségét, testi épségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi, egyéb körülményekre tekintettel aránytalan terhet, – nő terhessége megállapításától a gyermek 1 éves koráig, a gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermek 1 éves koráig, továbbá a fiatal munkavállaló, valamint az egészségre ártalmas (veszélyes) munkakörben foglalkoztatott munkavállaló készenlétre vagy ügyeletre nem vehető igénybe, – csak beleegyezésével vehető igénybe készenlétre, ügyeletre a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló a gyermeke 4 éves koráig, – az egyes egészségkárosító kockázatok között rövidebb munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére általában nem rendelhető el készenlét, ügyelet. A munkavállaló számára egy hónapban, illetve 4 heti időszakban – kollektív szerződés eltérő rendelkezései hiányában – legfeljebb 168 óra készenlét rendelhető el. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a készenlét havi, illetve négyheti mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni. Kollektív szerződés eltérő rendelkezései hiányában nem rendelhető el készenlét a heti pihenőnap, illetve a heti pihenőidő tartama alatt, ha a megelőző 168 órás megszakítás nélküli időszakban a munkavállaló a heti pihenőnapján, illetve a heti pihenőideje alatt készenlétet teljesített. A készenlét és az ügyelet elrendelését legalább 1 héttel korábban és 1 hónapra előre közölni kell a munkavállalóval. Különösen indokolt esetben ettől a szabálytól a munkáltató eltérhet, de az eltérés során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire figyelemmel kell lennie. Az Mt. 119. § (3)-(5) és a (7) bekezdés alkalmazása során az ügyelet teljes időtartamát munkaidőként kell figyelembe venni, ha a munkavégzés időtartama nem mérhető. A készenlétet követően a munkavállalót általában pihenőidő illeti meg. Kollektív szerződés rendelkezése vagy a felek megállapodása esetén a készenlétet követően a munkavállalót pihenőidő nem illeti meg, ha a készenlétet […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
