Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. október 11-én (205. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3522

[…] bevezették, és bejegyezték a Kereskedelmi Minisztérium (minisztérium) által vezetett, magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletet fenntartó külföldi cégek nyilvántartásába. Közvetlen kereskedelmi képviselet bejegyzése a külföldi cég bejelentése alapján történt. A bejegyzésről, valamint a nyilvántartásból való törlésről az illetékes minisztérium értesítette az illetékes cégbíróságot is. A közvetlen kereskedelmi képviselet kizárólag a 3/1989. KeM rendeletben rögzített tevékenységeket folytathatta, így többek között olyan szerződések közvetítését, amelyeket a magyar jogszabá­lyok külkereskedelmi szerződésnek tekintenek, a kép­viselt külföldi, valamint a belföldi tevékenységet foly­tató gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek kö­zötti szerződések előkészítésében, tárgyalásában va­ló közreműködést, továbbá ilyen szerződések megkö­tését stb. A rendelet értelmében a közvetlen kereskedelmi kép­viseletet a cégjegyzékbe be kellett vezetni. 1998. január 1-jén lépett hatályba az 1997. évi CXXXII. tv., amely szerint kereskedelmi képviselet: külföldi vállalkozás vállalkozási tevékenységet nem folytató belföldi cégnyilvántartásban önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely szerződések közvetítésével, előkészítésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el. E rendelkezések értelmében külföldi vállalkozás állandó jellegű, közvetlen kereskedelmi képviseletet alapíthat Magyarországon. A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, amely cégnyilvántartásba ­va­ló bejegyzéssel jön létre, működését a cégbejegyzést követően kezdheti meg. A kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a kereskedelmi képviseletén keresztül gyakorolja. A kereskedelmi képviselet cégjegyzékből való törlésekor az Mt.-nek a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályt kell alkalmazni, kivéve ha a munkavállalót a külföldi vállalkozás a magyarországi munkavégzésre kirendelte. A fentiekben idézett és részletezett jogszabályi rendelkezések összevetése, értelmezése alapján megállapítható, illetve valószínűsíthető, hogy a kérdéses esetben érintett magyar munkavállalók 1994. évet megelőzően, külföldi vállalkozás által, magyarországi székhellyel létesített közvetlen kereskedelmi képviseletnél végeztek munkát, a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a külföldi vállalkozással álltak munkajogviszonyban, és a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a kereskedelmi képviseletén keresztül gyakorolta. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az érintett munkavállalók munkaviszonyára az Mt. 1. § (1) bekezdésére figyelemmel a magyar munkajogi szabályokat kellett alkalmazni. A rendelkezésre álló adatok hiányában nem állapítható meg, hogy a kérdéses esetben megjelölt külföldi vállalkozás által létrehozott közvetlen kereskedelmi képviselet 1994. évben cégnyilvántartásból való törlés keretében megszűnt-e, vagy csak a közvetlen kereskedelmi képviseletben munkafeladatot végző, külföldi vállalkozással munkaviszonyban álló magyar munkavállalók szüntették meg ott a munkaviszonyukat, és létesítettek 1994. évben új, határozatlan időtartamú munkaviszonyt az 1994. évben megalakult korlátolt felelősségű társasággal. A rendelkezésre álló adatok hiányában nem állapítható meg, hogy a kérdéses esetben érintett munkavállalók a külföldi gazdasági társaság által létrehozott közvetlen kereskedelmi képviselettől, munkáltatói jog­utód­lás keretében kerültek-e át az 1994. évben létesített gazdasági társasághoz, vagy pedig a létrehozott gazdasági társasággal 1994. évben új munkaviszonyt létesítettek, új munkaszerződés keretében. A tárgyidőszakban a munkáltatói jogutódlással összefüggő előírásokat kizárólag a Legfelsőbb […]