Kiküldött munkavállaló közterhei


Hogyan kell megállapítani az adófizetési kötelezettséget abban az esetben, ha egy magyar cég szerződést köt egy EU-tagállamban bejegyzett külföldi társasággal, amelynek keretében 18 hónapra németországi munkára küldi az egyik alkalmazottját? A munkavállaló havi bruttó munkabére 350 000 forint, a napidíja pedig 85 euró. A társaság havi 500 euróért bérel egy lakást a munkavállalójának, aki havonta egyszer utazik haza.


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. április 26-án (195. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3356

[…] az adókötelezettséget Németországban kell teljesítenie. Amennyiben 2012-ben csak június 30-ig tart a munkavállaló kiküldetése, mivel addig nem haladja meg a németországi tartózkodása a 183 napot (182 nap), Magyarországon lesz köteles adózni a németországi munkavégzése alapján megszerzett jövedelem után is, de csak akkor, ha az adóegyezmény 15. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában leírt további feltételek is együttesen teljesülnek (pl. ha a munkavállaló a bérét közvetlenül a kiküldő budapesti vállalattól kapja, és nem annak külföldi telephelyétől). Ha a hármas feltétel valamilyen okból nem teljesül egyidejűleg, a külföldi kiküldetésből származó jövedelem 2012-ben is csak Németországban adóztatható. Az adóegyezmény kettős adóztatás kiküszöböléséről szóló 23. cikkének (2) bekezdése alapján a magyar illetőségű személyek esetében azt a jövedelmet és vagyoni értéket, amely az egyezmény alapján Németországban adóztatható, magyarországi adója szempontjából az adóalapból kiveszik. Magyarország azonban az így kivett jövedelmet és vagyoni értéket a többi jövedelem és vagyon adótételének megállapításánál figyelembe veszi (ez utóbbi rendelkezés ugyan okafogyottá vált az szja jelenlegi egykulcsos rendszerében, de a Németországban adózott jövedelmet azért az szja-bevallásban fel kell majd tüntetni). A munkavállaló a külföldi kiküldetésével összefüggésben megszerzett jövedelmét 2011-ben Németországban lesz köteles leadózni, ekkor a különféle jogcímen kapott juttatásai (munkabér, napidíj, költségtérítések) után a német adószabályok szerint kell majd az adót megállapítania, és ott bevallania és befizetnie. Amennyiben 2012-ben az adóegyezmény ismertetett szabályai értelmében Magyarországon esik adókötelezettség alá a külföldi kiküldetésből származó jövedelem, akkor a munkavállalónak az adóalap megállapításánál bevételként a bruttó munkabérét, és az euróban fizetett napidíját is figyelembe kell vennie, ennek egésze jövedelem, és adóalapot képez. (A napidíj 2010 óta már nem adómentes, hanem teljes egészében adóköteles juttatásnak minősül.) Az Szja-tv. 6. § (4) bekezdésének a) pontja alapján az euróban keletkezett bevétel esetén – ha a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik – a kifizetőnek az adóelőleg megállapításához a bevétel forintra történő átszámítására a megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes hivatalos MNB-devizaárfolyamot kell alkalmaznia. Amennyiben a munkavállaló részére közvetlenül kerül kifizetésre a bérelt lakás díja (500 euró), akkor az a munkavállalónál nem keletkeztet jövedelmet. Az Szja-tv. 3. számú mellékletének 17. pontja szerint költségként elszámolható kiadásnak minősül külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára fordított (igazolt) kiadás. Ha a lakásbérlemény díját közvetlenül a cég fizeti, akkor az nála a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül. A 39/2010. Korm. rendelet 2. § c) pontja szerint hazautazás: a tartózkodási helyről – a munkavégzés rendjétől függően – legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás. Az e) pont alapján tartózkodási hely: annak a Magyar Köztársaság vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik. A rendelet 3. § (3) bekezdése szerint a munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86 százaléka, de 2011-ben legfeljebb havonta 31 470 forint. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak a bérlet, illetve menetjegy leadása mellett legfeljebb eddig az összegig meg kell térítenie a munkavállaló külföldről történő hazautazásának költségét, ez adófizetési kötelezettséget nem eredményez egyik félnek sem. A munkavállaló az utazáshoz belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályára, helyközi (távolsági) autóbuszjáratra, elővárosi buszra, HÉV-re, menetrend szerint közlekedő hajóra, kompra, révre válthat jegyet vagy bérletet, illetve a hazautazás céljából légi közlekedési járművet is igénybe vehet költségtérítés mellett. Kizárólag abban az esetben, ha a hazautazás tömegközlekedéssel nem oldható […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.