Közalkalmazott felmentése
Kérdés
A jelenleg hatályos jogszabályok alapján törvényes-e az alábbi megoldás? Egy vezető beosztásban dolgozó női közalkalmazott előrehozott öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, amelyet szeretne még ebben az évben igényelni, de a megbízása 2011. július 31-ig szól. A munkavállaló felmentési ideje 8 hónap. Megszüntethető-e a munkaviszonya közös megegyezéssel 2010. október 1-jén, ha október 6-tól újra alkalmazná az intézmény a vezetői feladatok ellátására, közben megigényelné a nyugdíját, és október 6-án írásban kérné a felmentését? Ebben az esetben a 8 hónapos felmentési idő 2011. június 6-án telne le, és a szabadság kiadása (vagy kifizetése) után szűnne meg a jogviszonya. Mikor kell kifizetni a 40 éves jubileumi jutalmat a munkavállaló részére? Ha ez a megoldás nem valósítható meg, milyen módon szüntethető meg a dolgozó közalkalmazotti jogviszonya, hogy járjon neki a felmentési idő és a 40 éves jubileumi jutalom is?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. augusztus 30-án (179. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3070
[…] ugyanis, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [37/B. § (1) bekezdés], továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. A jubileumi jutalom negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott öthavi illetményének megfelelő összeg. Az előrehozott öregségi nyugdíj mellett lehetséges biztosítással járó jogviszonyban keresőtevékenységet folytatni, és a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összegig szüneteltetni sem kell a nyugdíj folyósítását. Mivel a kérdésben felvázolt megoldás a munkavállalói érdekeket maximálisan kiszolgálja, a munkavállaló biztosan nem fogja megtámadni. Azonban a közalkalmazotti intézmény – amely költségvetési szerv - figyelmét fel kell hívni arra, hogy ez a megoldás több szempontból is aggályos. A közös megegyezéssel történő megszüntetés és az azonnali visszaalkalmazás, amelynek egyetlen célja a nyugdíjas státusz megszerzése, nyilvánvalóan a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik. Közelebbről, a visszafoglalkoztatás tervezett körülményeinek és okának figyelembevételével felvetődik a közös megegyezéssel történő megszüntetés színleltségének gyanúja. A polgári jogban színlelt szerződés akkor jön létre, ha a felek szerződéses nyilatkozatot tesznek, noha valós ügyletkötési akaratuk nincs, vagy az a kinyilvánítottól eltérően részben vagy egészében másra irányul. Az ilyen szerződést semmisnek kell tekinteni. A konkrét esetben a feleknek a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló valós akarata nyilvánvalóan megkérdőjeleződik […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. augusztus 30-án (179. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3070
[…] ugyanis, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [37/B. § (1) bekezdés], továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. A jubileumi jutalom negyven év közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott öthavi illetményének megfelelő összeg. Az előrehozott öregségi nyugdíj mellett lehetséges biztosítással járó jogviszonyban keresőtevékenységet folytatni, és a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összegig szüneteltetni sem kell a nyugdíj folyósítását. Mivel a kérdésben felvázolt megoldás a munkavállalói érdekeket maximálisan kiszolgálja, a munkavállaló biztosan nem fogja megtámadni. Azonban a közalkalmazotti intézmény – amely költségvetési szerv - figyelmét fel kell hívni arra, hogy ez a megoldás több szempontból is aggályos. A közös megegyezéssel történő megszüntetés és az azonnali visszaalkalmazás, amelynek egyetlen célja a nyugdíjas státusz megszerzése, nyilvánvalóan a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközik. Közelebbről, a visszafoglalkoztatás tervezett körülményeinek és okának figyelembevételével felvetődik a közös megegyezéssel történő megszüntetés színleltségének gyanúja. A polgári jogban színlelt szerződés akkor jön létre, ha a felek szerződéses nyilatkozatot tesznek, noha valós ügyletkötési akaratuk nincs, vagy az a kinyilvánítottól eltérően részben vagy egészében másra irányul. Az ilyen szerződést semmisnek kell tekinteni. A konkrét esetben a feleknek a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló valós akarata nyilvánvalóan megkérdőjeleződik […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
