Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. október 27-én (161. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2768

[…] (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók. A betegszabadság kiadására vonatkozó szabályok a kiadás fent ismertetett szabályaitól annyiban térnek el, hogy ha a munkavállaló munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzés alól, akkor ezt a napot a szabadság kiadása szempontjából munkanapnak kell tekinteni. Erre a napra betegszabadságot kell kiadni akkor is, ha a munkavállaló részére heti két pihenőnapot biztosít a munkaidő-beosztása, és akkor is, ha ennél többet. A törvény szerint minden munkavállalót megillet hetente két pihenőnap. Ebből következően egy héten belül, az általános munkarend szerint, öt munkanap van, ami a szabadság kiadása szempontjától azt jelenti, hogy pl. a húsz munkanap szabadság, a pihenőidők hozzáadásával, négyheti időtartamot jelent, ha egyszerre veszi igénybe a munkavállaló. Az általános ötnapos munkarendtől eltérően foglalkoztatott munkavállalókat e munkaidő-beosztásukból adódóan a szabadság kiadásánál hátrány nem érheti, de előnyösebb helyzetbe sem kerülhetnek. A heti kettőnél több pihenőnapot, illetve szabadnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében, a két pihenőnapon, valamint az esetleges munkaszüneti napon felüli további szabadnapok is munkanapnak számítanak. E szabadnapokra is tehát egy-egy nap szabadságot kell kiadni. A heti kettőnél kevesebb pihenőnapot biztosító munkarend esetén úgy kell kiadni a munkavállaló szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozó munkavállalók. Így pl. hat munkanapos munkaidő-beosztás esetén is egy naptári hét szabadsághoz csak 5 munkanap szabadságot kell kiadottnak tekinteni. A fenti szabályok alapján nem lehet a szabadság kiadását a beosztás szerinti munkanapon ledolgozandó munkaidő arányában számolni. Pl. a napi nyolcórás teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén a 12 órás beosztás szerinti napi munkaidőre jutó szabadság esetén másfél nap kivett szabadságot számolni, vagy 4 órás beosztás szerinti napi munkaidőre járó szabadságot fél nap szabadságként figyelembe venni és elszámolni. A legtöbb problémát az okozza, hogy mi történik, ha a munkavállaló nem egész héten kíván mentesülni szabadság címén a munkavégzés alól. Ilyenkor az adott hétre a szabadságnapokat úgy kell kiadni, hogy pihenőnap címén 2 napot mentesüljön a munkavégzés alól. A beosztás szerint heti kettőnél több pihenőnap esetén így előfordulhat, hogy a munkavállaló beosztás szerinti pihenőnapjára is szabadságnapot kell kiírni. A kérdésbeli ügyben a két hét egybefüggő szabadságot úgy kell kiadni, hogy mivel két általános munkarend szerinti naptári hétre is átnyúlik a szabadság ideje, mindkét hetet át kell váltani 5/2-es munkarend szerinti hétre, és a munkavállaló kiadott szabadságnapjainak számát a szerint kell megállapítani, vagyis 5-5 nap, összesen 10 nap szabadságot kell kiadottnak tekinteni. Nehezebb a kérdés megválaszolása a második esetben, amikor a munkavállaló a pénteki szabadnapjától kéri a hétfői szabadnapjáig a szabadságot úgy, hogy közbeesik két beosztás szerinti munkanap. Mivel életszerűtlen lenne a kérdést úgy értelmezni, hogy a munkavállaló a szabadnapjaira is kért szabadságot, feltehető, hogy valójában a szombat-vasárnapra kérte azt. Tekintettel arra, hogy hétfőn, csütörtökön és pénteken is […]