Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. október 27-én (161. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2759

[…] mértékű társadalombiztosítási járulék, a foglalkoztatottat pedig a 6 százalékos egészségbiztosítási (2 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni) és a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj) terheli. A tételes egészségügyi hozzájárulást a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt nem kell megfizetni, akkor sem, ha az ellátás folyósítása alatt az érintett személy olyan jogviszony keretében dolgozik, amely egyébként tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséggel járna [Eho-tv. 7. § (1) bekezdés]. A személyes közreműködésről elmondható, hogy egy tagsági jogviszonyon alapuló írásos megállapodásban (társasági szerződésben, vagy a tagok különmegállapodásában) rögzített tevékenység végzését (szolgáltatásnyújtást) jelenti, melynek célja az adott társaság működéséhez, bevételszerző tevékenységéhez való hozzájárulás. A társasággal munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban álló tagok, illetve az üzletvezetést, képviseletet ellátó tagok nem minősülnek személyes közreműködőnek. A személyes közreműködést a tag ingyenesen és ellenérték fejében egyaránt végezheti. A Tbj-tv. 4. § d) pontja értelmében a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködő tag – feltéve hogy a munkavégzése nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik – társas vállalkozónak minősül, s mint ilyen az 5. § (1) bekezdésének f) pontja alapján biztosítottnak minősül. A biztosítási kötelezettség a tényleges és személyes közreműködés kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn, ezzel egybeesik a járulékfizetési kötelezettség, és az ellátási jogosultság kezdő és befejező időpontja is. Ha a személyes közreműködés kezdő, illetve befejező időpontja nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság a tevékenységét a Gt. rendelkezései szerint megkezdheti. A társas vállalkozó részére a személyes közreműködéséért kifizetett díjazást az Szja-tv. 24. § c) pontja értelmében nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni, mely a Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelemnek minősül. A társas vállalkozásnak a biztosított társas vállalkozó után a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem alapulvételével – de havonta legalább a minimálbér kétszerese, illetőleg ha a ténylegesen kifizetett (juttatott) jövedelem ennél kevesebb, akkor az Art. 31. § (2) bekezdés szerinti járulékbevallásban ezt a tényleges jövedelmet feltüntetve, de ez esetben is legalább a minimálbér után – kell a társas vállalkozást és a társas vállalkozót terhelő járulékokat levonnia, bevallania és megfizetnie (Tbj-tv. 27. §). Tehát a főállású társas vállalkozó után legalább a minimálbér után akkor is járulékot kell fizetni, ha jövedelmet az adott időszakban egyáltalán nem szerez. A társas vállalkozást a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig 26 százalékos, az e fölötti rész után 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék, a társas vállalkozót pedig a 6 százalékos egészségbiztosítási (2 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni) és a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék tagdíj) terheli. A 2010-től hatályos szabályok értelmében a társas vállalkozást terhelő társadalombiztosítási járulék mértéke 27 százalékra módosul, a társas vállalkozónak pedig 7,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (2 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni, 1,5 százalék munkaerő-piaci), […]