GYES járulékai
Kérdés
Valóban kell-e nyugdíjjárulékot fizetni a GYES-ből abban az esetben, ha az ellátást júliustól igénylő munkavállaló már korábban elérte az éves nyugdíjjárulék-alap maximumát? Valóban a minimálbér duplája lesz-e a táppénz alapja abban az esetben, amennyiben az édesanya vagy a gyermek megbetegszik, és az anya nem rendelkezik 6 havi munkabérrel? Cégünk véleménye szerint ebben az esetben a járulékfizetéssel arányos ellátás elve és gyakorlati megvalósulása között nagy ellentmondás van.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. december 18-án (118. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2025
[…] járulékfizetési felső határ számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ szorzatával. A gyermekgondozási segély mellett munkát végző kismama esetében a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni, továbbá táppénze összegének megállapításánál is csak ez alatt az időtartam alatt elért, biztosítási jogviszonyból származó pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet lehet figyelembe venni [Eb-tv. 49. § (1) bekezdése]. Ugyancsak jól értelmezik tehát olvasóink, hogy 6 hónapon belül, pontosabban fogalmazva addig, amíg a kismama a keresőképtelenség bekövetkezéséig nem rendelkezik a GYES melletti munkavégzéséből származó – az Eb-tv. 48. § (2) bekezdésében előírt […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. december 18-án (118. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2025
[…] járulékfizetési felső határ számításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyre a foglalkoztatott személynek járulékalapul szolgáló jövedelme nem volt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzben részesült, a fizetés, díjazás nélküli időszakot. A megállapított járulékfizetési felső határt időközben csökkenteni kell az említett időszakok naptári napjainak száma és a napi járulékfizetési felső határ szorzatával. A gyermekgondozási segély mellett munkát végző kismama esetében a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként csak a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt biztosítási jogviszonyban töltött napokat lehet figyelembe venni, továbbá táppénze összegének megállapításánál is csak ez alatt az időtartam alatt elért, biztosítási jogviszonyból származó pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet lehet figyelembe venni [Eb-tv. 49. § (1) bekezdése]. Ugyancsak jól értelmezik tehát olvasóink, hogy 6 hónapon belül, pontosabban fogalmazva addig, amíg a kismama a keresőképtelenség bekövetkezéséig nem rendelkezik a GYES melletti munkavégzéséből származó – az Eb-tv. 48. § (2) bekezdésében előírt […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
