Autóbusz-vezető szándékos károkozása, ittassága
Kérdés
Egy cég dolgozói munkába járásának biztosítására 2 darab autóbuszt üzemeltet, melyen munkaviszonyban 3 fő autóbusz-vezetőt foglalkoztat. A 3 fő autóbusz-vezető közül 2 fő sosem lépi túl az üzemanyagnormát, 1 fő pedig az üzemanyagnorma 180 százalékát használja fel, és ezzel jelentős kárt okoz a cégnek. Lehet-e ebben az esetben szándékos károkozásról beszélni, lehet-e kártérítéssel élni a munkavállalóval szemben? Megszüntetheti-e a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát szándékos károkozás miatt? A cég kollektív szerződéssel, kártérítési szabályzattal nem rendelkezik. Az autóbuszokat egy Volán-telepen tankolják, a tankolás tényét az autóbusz-vezetők aláírásukkal igazolják, a menetlevelek alapján megvan, hogy melyik autóbusz-vezető hány km-t tett meg. Lehet-e alkalmazni a rendkívüli felmondás szabályait abban az esetben, ha az alkoholszondázáskor kiderül, hogy az autóbusz-vezető ittas, és ezt a tényt a jegyzőkönyv aláírásával elismeri, illetve mi a jogszerű eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. szeptember 19-én (89. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1542
[…] rendelkezések határozzák meg. E rendelkezések értelmében a munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél – a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlanságból jelentős mértékben megszegi, vagy – egyébként olyan magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. A rendkívüli felmondás jogát ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A rendkívüli felmondás a munkaviszony másik alanyához címzett olyan egyoldalú nyilatkozat, ami a másik fél hozzájárulása nélkül megszünteti a munkaviszonyt. A fentiekben idézett és részletezett rendelkezések alapján megállapítható, hogy ha a kérdéses esetben megjelölt üzemanyagnorma folyamatos, jelentős mértékű túllépése, mint munkavállalói magatartás, munkaviszonyból származó lényeges kötelezettséget szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegő munkavállalói magatartásnak minősül, továbbá e magatartásból következően a munkáltatót kár éri, e munkavállalói magatartás adott esetben a rendkívüli felmondás alapjául szolgáló oknak, körülménynek minősülhet. Az Mt. 103. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a munkavállaló köteles az előírt helyen és időben munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ezalatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. A munkáltató a munkavállaló munkavégzésre alkalmas állapotát a munkakezdéskor és a munkavégzés ideje alatt folyamatosan köteles ellenőrizni, illetve a munkavállaló is köteles a munkára képes állapotát érintő lényeges körülményekről a munkáltatót tájékoztatni. Ha a munkavállaló nincs munkára képes állapotban, nem állítható munkába, illetve a megkezdett munka végzésétől el kell tiltani. A Legfelsőbb Bíróság MK 122. sz. kollégiumi állásfoglalása értelmében, ha a munkavállaló az alkoholtól befolyásolt állapotának, vagy a rá vonatkozó alkoholtilalom megtartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatban való közreműködést megtagadja, ez önmagában is alkalmas lehet a törvény szerinti hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására. Az ilyen vizsgálatban való közreműködést megtagadó munkavállaló a munkavégzéstől eltiltható, és emiatt jogszerű munkabérének megvonása az eltiltás időtartamára. A munkavállaló a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban történő munkavégzési kötelezettségéből eredően – eltérő szabály hiányában – a munkaidőben nem lehet alkoholtól befolyásolt állapotban. A fentiekben idézett és részletezett rendelkezések alapján megállapítható, hogy a kérdéses esetben megjelölt, munkaidőben fennálló, alkoholtól befolyásolt állapot - különösen autóbusz-vezetői munkakörben foglalkoztatott […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. szeptember 19-én (89. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1542
[…] rendelkezések határozzák meg. E rendelkezések értelmében a munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél – a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlanságból jelentős mértékben megszegi, vagy – egyébként olyan magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ettől érvényesen eltérni nem lehet. A rendkívüli felmondás jogát ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A rendkívüli felmondás a munkaviszony másik alanyához címzett olyan egyoldalú nyilatkozat, ami a másik fél hozzájárulása nélkül megszünteti a munkaviszonyt. A fentiekben idézett és részletezett rendelkezések alapján megállapítható, hogy ha a kérdéses esetben megjelölt üzemanyagnorma folyamatos, jelentős mértékű túllépése, mint munkavállalói magatartás, munkaviszonyból származó lényeges kötelezettséget szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegő munkavállalói magatartásnak minősül, továbbá e magatartásból következően a munkáltatót kár éri, e munkavállalói magatartás adott esetben a rendkívüli felmondás alapjául szolgáló oknak, körülménynek minősülhet. Az Mt. 103. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a munkavállaló köteles az előírt helyen és időben munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ezalatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. A munkáltató a munkavállaló munkavégzésre alkalmas állapotát a munkakezdéskor és a munkavégzés ideje alatt folyamatosan köteles ellenőrizni, illetve a munkavállaló is köteles a munkára képes állapotát érintő lényeges körülményekről a munkáltatót tájékoztatni. Ha a munkavállaló nincs munkára képes állapotban, nem állítható munkába, illetve a megkezdett munka végzésétől el kell tiltani. A Legfelsőbb Bíróság MK 122. sz. kollégiumi állásfoglalása értelmében, ha a munkavállaló az alkoholtól befolyásolt állapotának, vagy a rá vonatkozó alkoholtilalom megtartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatban való közreműködést megtagadja, ez önmagában is alkalmas lehet a törvény szerinti hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására. Az ilyen vizsgálatban való közreműködést megtagadó munkavállaló a munkavégzéstől eltiltható, és emiatt jogszerű munkabérének megvonása az eltiltás időtartamára. A munkavállaló a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban történő munkavégzési kötelezettségéből eredően – eltérő szabály hiányában – a munkaidőben nem lehet alkoholtól befolyásolt állapotban. A fentiekben idézett és részletezett rendelkezések alapján megállapítható, hogy a kérdéses esetben megjelölt, munkaidőben fennálló, alkoholtól befolyásolt állapot - különösen autóbusz-vezetői munkakörben foglalkoztatott […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
