Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. május 17-én (59. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1044

[…] a munkavégzés alól, részére – a kiesett időre – távolléti díjat kell kifizetni. Az Mt. 117. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg az éjszakai munka, a több műszakos munkarend, a délutáni műszak, éjszakai műszak fogalmi elemeit: Éjszakai munka: 22.00 és 06.00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Több műszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. Délutáni műszak: a több műszakos munkarend alapján a 14.00 és 22.00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés. Éjszakai műszak: a több műszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka. Az Mt. 146. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a több műszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék jár. A délutáni műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke 15 százalék, az éjszakai műszakban történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke 30 százalék. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után további 5, az éjszakai műszak után további 10 százalék műszakpótlék illeti meg. Az Mt. 118. § (2) bekezdés b) pontja értelmében a munkáltató megszakítás nélküli munkarendet állapíthat meg, ha a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja. Az irányadó jogalkalmazói gyakorlat többek között ide sorolja az élet-, egészség-, vagyonbiztosítási szempontot, jelleget is. Az Mt. 146. § (2), (3) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmezése alapján kialakult jogalkalmazói gyakorlat szerint a délutáni, illetve az éjszakai műszakpótlék is csak abban az esetben jár a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknak, ha munkaidő-beosztásuk több műszakos munkaidő-beosztásnak felel meg. Az állandó bírói gyakorlat szerint nem jár műszakpótlék azoknak, akik egy napon belül nem váltják egymást, hanem műszakonként 24 órában látják el szolgálatukat. Az Mt. 118. § (1) bekezdésében a munkarendet, a munkaidőkeretet, napi munkaidő beosztásának szabályait – kollektív szerződés rendelkezései hiányában – munkáltató állapítja meg. Az Mt. 118/A § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében az Mt. 117/B. § (1)–(3) bekezdése szerinti napi munkaidő tartamának alapulvételével a munkaidő legfeljebb kéthavi, legfeljebb nyolcheti keretben is meghatározható kollektív szerződés hiányában. A munkaidőkeret a munkavállaló törvényes munkaidejét foglalja magában, meghatározott időegységre vonatkozóan. Munkaidőkeret alkalmazását általában a munkakör, illetve a munkáltató által folytatott gazdasági tevékenysége, jellege indokolja. Munkaidőkeret alkalmazása nem eredményezheti a teljes munkaidőre vonatkozó szabályok kijátszását. A munkaidőkeret napi teljes munkaidő alapulvételével kerül meghatározásra, azonban a munkaidőkeret nem azonos a ténylegesen munkában töltött idővel. A munkaidőkeretet különböző, a munkából távol töltött idők terhelhetik [keresőképtelenség vagy az Mt. 151. § (2) bekezdésében felsorolt esetek]. Ezeket az időket hozzá kell adni a ledolgozott munkaórák számához, vagy figyelmen kívül kell hagyni, mert a munkáltató a munkaidőkereten belül nem dolgoztathatja le a munkavállalóval a törvényben meghatározott okból távol töltött időt. Az Mt. 151. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg. Az Mt. 126. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó előírásokat. E rendelkezések értelmében rendkívüli munkavégzés a munkavállaló munkaidő-beosztásától eltérő, a munkaidőkereten felül teljesített munkavégzése, illetve az ügyelet alatt elrendelt munkavégzése, továbbá a készenlét alatt elrendelt munkavégzése. A rendkívüli munkavégzésért […]