Magyar munkavállaló távmunkavégzése külföldről

Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettsége keletkezik egy magyar székhelyű cégnek, amely távmunkában szeretne foglalkoztatni egy magyar állampolgárt, aki a munkavégzési kötelezettségének nagy részét Romániában teljesítené? A munkavállaló magyar lakcímmel nem rendelkezik, és a magyar cégnek sincs telephelye vagy bármilyen más érdekeltsége Romániában. Hol keletkezik az adó- és járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben? Milyen igazolásokat kell beszereznie a munkáltatónak a foglalkoztatásra vonatkozóan? A munkáltató annyit kiderített, hogy a 355/2007. Korm. rendelet 6. §-a értelmében bejelentést kell tennie a román hatóságoknál. A munkavállalónak vagy a munkáltatónak kell eljárnia a bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségek teljesítése során?
Részlet a válaszából: […] érdemi információval szolgálni.A magyar foglalkoztató a román hatóság által kiállított - a romániai munkavállaló által igényelt - A1-es igazolás révén mentesül Magyarországon a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól.Az adózással kapcsolatos szabályokat a Magyarország és Románia között hatályban lévő kettős adóztatás elkerüléséről szóló törvény tartalmazza (1996. évi XCIX. tv.). Ennek 16. cikke rendelkezik a személyi jövedelemadóról, amelynek értelmében a munkavállaló esetében az adóztatás helye Románia lesz. Azt, hogy ez a gyakorlatban hogyan történik, a román adózási szabályok határozzák meg.A 355/2007. Korm. rendeletben előírt kötelezettség független az adó- és járulékszabályoktól. Az Európai Unió egyik fontos működési elve a munkaerő szabad áramlása. Ez azt jelenti, hogy az EGT-állampolgárok (köztük pl. a román személyek) szabadon vállalhatnak munkát bármely más EGT-országban anélkül, hogy erre bármilyen hatóságtól engedélyt kellene kérniük.A magyar foglalkoztató azonban ebben az esetben is köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró kormányhivatalnál bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatását a 355/2007. Korm. rendelet értelmében.A foglalkoztatás kezdő időpontját legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését legkésőbb az azt követő napon kell bejelenteni.A bejelentés személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmazza:- a foglalkoztatottak számát, életkorát,= iskolai végzettségét, állampolgárságát,= munkakörének FEOR-számát,- a foglalkoztatási jogviszony formáját,- hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, a foglalkoztató statisztikai törzsszámát, továbbá- arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt.A kormányhivatal igazolja[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Üzletrész értékesítése

Kérdés: Hol kell szerepeltetni a személyijövedelemadó-bevallásban az üzletrész eladását, illetve milyen dokumentumokra van szükség ennek igazolására?
Részlet a válaszából: […] járulékos költségek együttes összegét. Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek az említett különbözetből az a rész, amely az Szja-tv. előírása alapján más adózás alá esik, pl. egyéb jövedelem jogcímén kell az adót megfizetni az átruházás ellenében megszerzett bevételből arra az ellenértékrészre, amely a szerződéskötés időpontjában ismert piaci értéket meghaladja. A jövedelmet az értékpapír átruházásáról szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély a jövedelmet a részlet bevételhez viszonyított arányában szerezte meg.Az üzletrész megszerzésére fordított értéknek tekinthető a társaság alapításakor rendelkezésre bocsátott törzsbetét, illetve a törzstőke emelése során rendelkezésre bocsátott törzsbetét összege. Járulékos költség lehet az üzletrész megszerzésével, tartásával vagy átruházásával összefüggő olyan kiadás, amely a magánszemélyt terhelte. Az adókötelezettség megállapításához szükséges adatok az üzletrész szerzéséhez és értékesítéséhez kapcsolódó okiratokból, szerződésekből, valamint a járulékos költségeket igazoló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Jogalap nélkül kifizetett munkabér végrehajtása

Kérdés: A bírósági végrehajtás szabályai az irányadók a jogalap nélkül kifizetett munkabér esetén? Mi tekinthető helyes eljárásnak a letiltások sorrendiségének meghatározásakor, ha a munkavállalónak jogalap nélküli munkabér kifizetése keletkezik? Levonható a jogalap nélkül kifizetett munkabér a végrehajtói okirattal foganatosított gyermektartásdíjat és egyéb követeléseket megelőző sorrendben?
Részlet a válaszából: […] munkajogban szabályozott időbeni korlátozása, mely szerint a jogalap nélküli munkabér-követelés (a munkaviszonnyal összefüggésben álló egyéb követelések az elévülési időn belül érvényesíthetők) visszakövetelhetősége 60 napra szűkül. A munkáltató helyzete kedvező, amennyiben a munkavállaló a munkabérből való munkáltatói levonáshoz hozzájárul. Ebben a tekintetben a hozzájárulás birtokában a jogalap nélküli munkabér levonására a munkavállaló hozzájárulása teremt lehetőséget, és a jogalap nélkül felvett munkabér az érintett munkavállaló beleegyezésével részleteiben 60 napot meghaladóan is levonható.Fontos ugyanakkor az is, hogy a munkáltató nem teheti meg azt jogszerűen, hogy a követelését a munkavállaló hozzájárulása nélkül - csak úgy - a következő havi munkabérből levonja. Ez jogellenes, és munkaügyi bíróság előtt támadható lépés. A munkáltatónak vagy munkaügyi perben, vagy ha a követelés mértéke nem haladja meg a minimálbér háromszorosát, akkor fizetési felszólítás útján van lehetősége érvényesíteni az igényét.A kérdésbeli esetben további lényeges körülmény, hogy a munkavállaló nem kizárólag jogalap nélküli jövedelemmel, hanem végrehajtás alá vont tartozással is rendelkezik.A jövedelmét terhelő munkabérletiltás következménye, hogy a munkáltató a munkabérletiltás érvényesítése során a Vht. rendelkezéseit és a munkajogi szabályozást szinkronban köteles alkalmazni.A Vht. 61. §-ának (1) bekezdése alapján a végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.A Vht. hivatkozott szakasza értelmében a munkavállaló bruttó jövedelme a letiltás alapjának meghatározása érdekében kizárólag a kötelező érvényű levonási elemekkel csökkenthető, a munkavállaló hozzájárulásán vagy a jogalap nélkül felvett jövedelem következményeként fennálló munkabértartozás leemelésével nem csökkenthető.Abban az esetben, ha a munkavállaló jövedelmét munkabérletiltás terheli, a munkáltató a Vht. rendelkezéseit nem hagyhatja figyelmen kívül. Ha[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Nyugdíjkorhatárt betöltött, nyugellátásban nem részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót átalányadózó egyéni vállalkozóként egy teljes munkaidős egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek, aki már betöltötte a 65. életévét, de nem vett igénybe nyugellátást?
Részlet a válaszából: […] általános szabályok szerinti terheli.Ezt az előírást az egyéni és társas vállalkozó, valamint a mezőgazdasági őstermelő tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ők a betöltött nyugdíjkorhatárt követően abban az esetben is kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülnek, ha özvegyi nyugdíjban részesülnek, és egyébként saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátásuk folyósítása szünetel.Tehát a kérdésben említett vállalkozónak egyéni vállalkozásában - amennyiben nem részesül özvegyi nyugellátásban - az általános szabályok szerint kell a társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségei-nek eleget tennie.Ez átalányadózóként azt jelenti, hogy átalányban megállapított,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Öregségi nyugdíjban részesülő munkavállaló SZÉP-kártya-juttatása

Kérdés: Korhatárt betöltött, öregségi nyugdíjban részesülő munkavállaló SZÉP-kártya juttatása után keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] közül az Szja-tv. 71. szakasza szerinti béren kívüli juttatások, illetve a 70. szakasz szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások.Ugyanakkor a Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja a kifizetőt a Tbj-tv. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személynek adott juttatások tekintetében csak a jogszabály 1. §-ának (1)-(3)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Egyéni vállalkozó minimumjárulékai középiskolai tanulmányok befejezése után

Kérdés: Mentesül a minimumjárulékok megfizetése alól a nyári időszakra egy egyéni vállalkozó abban az esetben, ha tanulói jogviszonya június 30-án megszűnik, de a diákigazolványa még október 31-ig érvényes, ősztől pedig megkezdi az egyetemi tanulmányait nappali tagozaton?
Részlet a válaszából: […] keretében, vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban,- a Szak-tv. szerint nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá- a Felsőokt-tv. hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretébenfolytat tanulmányokat.A kérdésben említett vállalkozó tanulói jogviszonya június 30-án megszűnik. Ebből következően a hallgatói jogviszonya létrejöttéig nem folytat tanulmányokat, így e mentességi szabály nem vonatkozik rá, azaz július 1-jétől a hallgatói jogviszony létrejöttéig terheli a minimális adó- és járulékfizetési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Jogosultság ápolási díjra

Kérdés: Részesülhet ápolási díjban egy személy egyidejűleg két családtagjára tekintettel? Igényelhet ápolási díjat a keresztgyermek (aki egyébként a keresztszülő unokatestvérének gyermeke) a keresztszülő ápolása miatt?
Részlet a válaszából: […] (1) bekezdésének 2. pontja szerinti hozzátartozó, illetve a Szoc-tv. ugyanezen szakaszának (1a) és (1b) bekezdésében meghatározott személy jogosult.A Ptk. 8:1 §-a (1) bekezdésének 2. pontja alapján hozzátartozónak a közeli hozzátartozó (a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér), valamint az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa tekintendő.Tehát ápolási díjra főszabály szerint ők jogosultak, illetve az előzőekben említett 41. § (1a) és (1b) bekezdései alapján az ápolási díjra való jogosultság megállapítása szempontjából hozzátartozónak kell tekinteni azt is, akia) elhunyt házastársa egyenes ágbeli rokonának vagy testvérének, vagyb) a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül összesen legalább 3 évig nevelőszülőként háztartásában ellátott, a kérelem benyújtásakor[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Rokkantsági járadékban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, amikor egy rokkantsági ellátásban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló díjazásából levonják a társadalombiztosítási járulékot, illetve érvényesítik az emelt összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt? Figyelembe veheti a cég vele kapcsolatban a kivaalap-kedvezményt? Vonatkozik rá bármilyen kereseti korlát?
Részlet a válaszából: […] akadálya, ha az érintett fogyatékossági támogatásban részesül.Az említett ellátás nem nyugellátás, így a benne részesülő munkavállaló biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége az általános szabályok szerint áll fenn, tehát munkabérét társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó terheli.Ugyanakkor az érintett valóban emelt összegű családi kedvezményt vehet igénybe az Szja-tv. 29/A. szakasza alapján.Az említett munkavállaló 70 százalékos egészségkárosodása alapján az Mm-tv. alkalmazásában megváltozott munkaképességűnek minősül, tehát ha a munkaideje eléri a napi 4 órát, akkor a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében figyelembe vehető megváltozott munkaképességű munkavállalóként.A Szocho-tv. 13. szakasza szerinti adókedvezmény szempontjából a kérdésben szereplő dolgozó a fogyatékossági támogatására tekintettel megváltozott munka-képességű személynek minősül. (A 70 százalékos[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Számla

Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozóként adhat számlát egy művészeti tevékenységgel foglalkozó egyesület elnöke és elnökhelyettese, ha a tevékenységi körükben szerepel a művészeti tevékenység, és az egyesület időnként szeretné felkérni őket egy-egy fellépésre?
Részlet a válaszából: […] (elnökével vagy helyettesével) vállalkozási jogviszonyt létesítsen, feltéve, hogy az egyesület alapszabálya nem tartalmaz erre[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Szakképzési munkaszerződés hatása a nyugdíjra

Kérdés: Befolyásolja valamilyen módon a nyugdíj számítását, ha a munkáltató a saját dolgozói részére szakképzést indít, és néhány munkavállaló hosszú ideje fennálló napi 8 órás munkaviszonya egy 6 órás szakképzési munkaszerződéssé és egy 2 órás részmunkaidős munkaszerződéssé alakul át? A szakképzés egy évig fog tartani.
Részlet a válaszából: […] összefüggő a módosításról - van szó. A módosított munkaszerződésben az előírásnak megfelelően meghatározásra került a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő aránya. Az így módosított munkaszerződés nem minősül szakképzési munkaszerződésnek.Összességében tehát a munkavállaló jogviszonyában, járulékalapot[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.
1
2
3
4