100 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] mentesül a havi minimálisadó- és járulékfizetési kötelezettség alól.A másik lehetőség, hogy a kérdésben a főállású anyaság nevelőszülői jogviszonyt takar. A Tbj-tv. 4. §-ának 15. pontja értelmében a Gyvt. szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül. Tehát aki[…]

Részlet a válaszából: […] esetében az éves minimálbér ötvenszeresét. Fontos megjegyezni, hogy a 2023. évi minimálbér összegét az 573/2022. Korm. rendelet tartalmazza, mely alapján 2023. január 1-jétől a minimálbér havi összege bruttó 232.000 forint.Ezáltal a 2023. évi bevételi határ éves szinten:- az Szja-tv. 52. § (1) bekezdés a) pontja szerinti általános esetben: 27 millió 840 ezer forint (232 000 × 12 × 10),- az Szja-tv. 52. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetében: 139 millió 200 ezer forint (232 000 × 12 × 50).Az aktív egyéni vállalkozók az átalányadózás választását a 22SZJA nyomtatványban jelezhetik. Aki most kezdi el az egyéni vállalkozói tevékenységet, annak a tevékenység megkezdésekor kell nyilatkoznia az átalányadó választásáról, azonban az eddig is átalányadózást folytatónak nem kell újabb nyilatkozatot tenni, mert a korábban tett nyilatkozata visszavonásig érvényes. Amennyiben az egyéni vállalkozó az átalányadózását megszünteti, vagy jogosultsága megszűnik, a törvény egyszerűsíti az eddigi szabályokat az átalány-adózás ismételt választásának tekintetében, így az Szja-tv. 50. §-a (7) bekezdésének értelmében az eddig ismert négyéves várakozási idő 2023. január 1. napjától a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra csökken.[…]

Részlet a válaszából: […] irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettárs-ként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő); a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a gyermekvédelmi törvény szerint a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.A fentiek alapján megállapítható, hogy az édesapa jelenleg nem jogosult a gyermek születése esetén járó öt munkanap pótszabadságra, tekintettel arra, hogy a gyermeket az édesapa jelenleg nem a saját háztartásában neveli, gondozza.Amennyiben a jövőben a szülők és a gyermek Magyar-országon fognak együtt élni, úgy az édes-apa jogosulttá válik az öt munkanap pótszabadságra, amennyiben olyan időben kerül a gyermek a saját háztartásába, hogy a pótszabadság a születést követő második hónap végéig kiadható legyen.Fenti esetben - tehát amennyiben a Magyarországra költözést követően az édesapa részére kiadható a pótszabadság - a 350/2014. Korm. rendelet alapján igényelhető a munkáltató részéről a pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összegének a központi költségvetésből történő megtérítése. A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. A nyilvántartás mellékleteként a munkavállaló által benyújtott nyilatkozatnak és az igénybevételi jogosultságot igazoló dokumentumnak a megőrzése - a számviteli bizonylatokra vonatkozó előírások figyelembevételével - a munkáltató feladata.A költségek megtérítése iránti kérelmet a Magyar Államkincstárnak az igénylő székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez kell benyújtania. Az igazgatóság a kérelem elbírálásától függően folyósítja a kérelem szerinti költségeket. Az igazgatóság ellenőrzi az apát megillető pótszabadság alapján járó, kifizetett és elszámolt távolléti díj és közterhei nyilvántartását, annak jogszerűségét és elszámolását. Az ellenőrzés a kifizetést megelőzően[…]

Részlet a válaszából: […] a tagnak nem keletkezik a Tbj-tv. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.A kérdésben az ügyvezetést megbízási jogviszonyban ellátó tagról van szó, aki tehát társas vállalkozónak minősül, így rá vonatkozóan alkalmazni kell az említett minimumszabályt, azaz legalább a minimálbér 112,5 százalékának megfelelő havi összeggel növelni kell jogviszonyával összefüggésben a kivaalapot.Annak, hogy az érintett rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, ebben az esetben nincs jelentősége, hiszen ez a tény a társas vállalkozót nem a Tbj-tv. 39., hanem a 42. szakasza szerint mentesíti a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, amelyre viszont a Kiva-tv. nem tartalmaz utalást.A Tbj-tv. 39. §-ának (3) bekezdése alapján abban az esetben nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettsége a társas vállalkozónak, amennyibena) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási[…]

Részlet a válaszából: […] szabályok nincsenek kidolgozva, illetve semmilyen módon nem foglalkozik a törvény a jogviszony megállapításának egyéb következményeivel (munkabér, szabadság, munkaviszony megszüntetése stb.). Megjegyezzük, hogy a jogszabály egyéb pontokon is aggályos, hiszen nagymértékben korlátozza a felek szerződési szabadságát, ami a Ptk.-ban foglalt alapvető jogosultság (Ptk. 6:59. §), és az Mt. 14. §-a is tartalmazza a munkaviszonnyal összefüggésben.A foglalkoztatásfelügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. Korm. rendelet is csak annyit tartalmaz a visszamenőleg megállapított jogviszonnyal kapcsolatban, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállásának megállapítása szempontjából a jogszabálysértés megkezdésének időpontja, ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya) a hatósági ellenőrzés megkezdésekor fennáll, a hatósági ellenőrzés megkezdésének időpontja,b) a hatósági ellenőrzés megkezdését követően létesült, a jogviszony létesítésének időpontja,c) a hatósági ellenőrzés megkezdésekor már megszűnt, a jogviszony megszűnésének napja.Ha a felek a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a jognyilatkozat alakszerűségére vonatkozó rendelkezések megtartásával létesítették, a foglalkoztatót csak a bejelentési kötelezettség teljesítésére kell kötelezni.Véleményünk szerint ebből az is következik, hogy - tekintettel arra, hogy az Ff-tv. szerint a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság megállapítja a munkaviszony fennállását - minden munkaviszonyra vonatkozó szabályt alkalmazni kell, azaz létre kell hozni egy határozott idejű munkajogviszonyt, és pótolni kell a hiányzó jognyilatkozatokat. Ez vonatkozik a munkabérfizetésre is, hiszen a munkaviszony egyik legfontosabb jellemzője a bérfizetési kötelezettség.A jogviszony fennállását a hatóság teljes munkaidőre állapítja meg, így a munkabér legalább a minimálbér/garantált bérminimum lesz, attól függően, hogy milyen munkakörben történt a foglalkoztatás vélelmezése. A számfejtés, illetve a közterhek bejelentése is az általános szabályok szerint történik, azaz a bérből le kell vonni az szja-t és a tb-járulékot, valamint a munkáltatónak meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót is. Természetesen az esetleges adó és a járulékkedvezmények a számfejtés során figyelembe vehetők.Az Mt. 201. §-ának (1) bekezdése értelmében[…]

Részlet a válaszából: […] alapján munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, az Szja-tv. szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg--fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. Ez a minősítés azonban szükségtelenné válik annak ismeretében, hogy a Szak-tv. 85. §-ának alapján a szakképzési munka-szerződés alapján végzett munkáért a munkavállalónak munkabér jár.A Vht. "Levonás a munkavállalói munkabérből" fejezetrészében egyértelműen deklarálja, hogy a munkaviszony alapján kapott munkabérből a munkáltató a végrehajtó felhívására köteles a letiltást érvényesíteni.A Szak-tv. 85. § (4) bekezdése alapján a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképzési munkaszerződés időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából munkaviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül, a munkaviszony időtartama nyugellátásra jogosító szolgálati időnek, munkabére nyugdíjalapot képező jövedelemnek számít.Az Szja-tv. 1. számú melléklete a 4.11. pontjában adómentes bevételként kategorizálja a szakképzési munkaszerződés alapján, duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemélynek a Szak-tv. alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabérét és a minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatását.A Vht. 61. szakaszában - végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad - meghatározott letiltási alapját képező jövedelem megállapítása során a munkáltató értelemszerűen a bruttó jövedelmet személyijövedelemadó-előleggel nem csökkenti.A munkabérletiltás,[…]

Részlet a válaszából: […] nélküli szabadság tartamára GYED-ben részesül, a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a Tbj-tv. 40. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján nem kell teljesítenie a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettséget.A GYED-et követően azonban a GYES folyósítása alatt ez a mentesség csak abban az esetben áll fenn, ha a vállalkozásában személyesen nem végez munkát, azaz nincs bevétele, vagy a bevételszerző tevékenységet alkalmazott révén végzi.Amennyiben megszűnik a fizetés nélküli szabadság, és a[…]

Részlet a válaszából: […] is a társaságnak, főfoglalkozású társas vállalkozóként biztosítottnak minősül, tehát a minimálbér alapján meg kell fizetni utána a társadalombiztosítási járulékot, illetve a minimálbér 112,5 százalékának figyelembevételével a szociális hozzájárulási adót. Ha nem tagja a társaságnak, akkor ingyenes munkavégzése alapján nem lesz biztosított, tehát ez a tevékenység nem minősül keresőtevékenységnek, így a CSED-ről sem kell lemondania.Az anya az Mt. 127. §-a alapján egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult. A szülési szabadság időtartamára jár a CSED. A szülési szabadságra való jogosultságot nem befolyásolja, ha az anya - keresőtevékenységére tekintettel - nem jogosult CSED-re, de a biztosítása ennek tartama alatt szünetel. A másik lehetőség, hogy visszamondja a szülési szabadságot, amelyből csak 2 hetet köteles igénybe venni, és a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságot igényel. Ez azonban a társadalombiztosítási[…]

Részlet a válaszából: […] heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya. Tehát a "főállású anyaság" nem akadálya a kisadózás választásának sem.Ugyanakkor a GYET folyósítására tekintettel a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetve a Tbj-tv. 40. §-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében mentesül a havi minimálisadó- és -járulék--fizetési kötelezettség alól. Tehát átalányadózó egyéni vállalkozóként a járulékalapja és a szociálishozzájárulásiadó-alapja az átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelemmel egyezik meg.A teljesség kedvéért említjük meg, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony viszont teljes munkaidős[…]

Részlet a válaszából: […] minősül. A társas vállalkozói jogviszony pedig a Kata-tv. vonatkozó előírásai [1. § (1) bekezdés, illetve 2. § 2. pontjának g) pontja] alapján kizárja a kisadózás választásának a lehetőségét.Megoldást jelenthet viszont a problémára, ha az érintett a kft.-ben november 30-áig munkaviszonyban (részmunkaidőben) látja el az ügyvezetést. Ez leg-alább[…]