18 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] szerint a Vht. 65. § (4) bekezdésében foglaltak ismeretében a levonás alapja egyértelműen meghatározható. A jogszabály szerint munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, az Szja-tv. szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg--fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.Az úgynevezett béren kívüli juttatás körébe tartozó kifizetéseket a Vht. hivatkozott szakasza kiemeli a munkabérletiltás alapját képező kategóriából.Az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdése alapján béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártyaa) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás;b) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás;c) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás.A hivatkozott jogszabályhely mellett a jogalkotói szándék a Széchenyi Pihenőkártya különböző alszámlájára utalt összegeket a végrehajtási eljárás hatálya alól is mentesítette. Lényeges különbség, hogy a letiltás alóli mentesítés nem jelent automatikus végrehajtás alóli mentességet. A bankszámlára utalt bérjellegű jövedelem a pénzforgalmi[…]

Részlet a válaszából: […] szja-előleg megállapításához az állami adóhatósághoz bevallott jövedelmet lehet figyelembe venni. A naptári napi jövedelem kiszámítására – tekintettel arra, hogy az anyának 2020. november 16-tól jövedelme nem volt – az Eb-tv. 42. §-ának (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak, azaz a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincadrésze. Figyelemmel kell lenni azonban a 42. § (4a) bekezdésében foglaltakra is, azaz az előnyszabályra. Mivel a gyermekek a GYED folyósításának az időtartama alatt születtek, ezért meg kell nézni, hogy a gyermekek születését megelőzően az utolsóként született gyermek jogán (aki után jelenleg GYED-ben részesül) megállapított CSED naptári napi alapja magasabb összegű-e, mint a 42. § (3) bekezdése szerint kiszámított CSED alapja. Ha az magasabb összegű, akkor az ellátást a magasabb naptári napi alap figyelembevételével kell megállapítani.A CSED összege a naptári napi[…]

Részlet a válaszából: […] amelytől azt határozattal megállapították a jogosultság megszűnésének (megszüntetésének) napjáig, de legfeljebb a jogosult elhalálozásának a napját magában foglaló naptári hónap utolsó napjáig.Ha az ellátást postai úton kézbesítik, akkor a jogosult az ún. postai kifizetési naptárban – amelyet a Magyar Posta Zrt. juttat el a tárgyévet megelőzően az érintettnek – meghatározott napon jut hozzá az ellátásához (kézbesíti a postás). Amennyiben az ellátásban részesülő pénzintézetnél vezetett számlára kérte az ellátást, akkor:– a júniusi nyugdíjat június 10-én, pénteken,– a júliusi nyugdíjat július 12-én, kedden,– az augusztusi nyugdíjat augusztus 12-én, pénteken,– a szeptemberi nyugdíjat szeptember 12-én, hétfőn,– az októberi nyugdíjat október 12-én, szerdán,– a novemberi nyugdíjat november 11-én, pénteken,– a decemberi nyugdíjat december 2-án, péntekenírják jóvá a pénzintézetnél[…]

Részlet a válaszából: […] tizenharmadik havi ellátásra járó emelés a nyugdíjakkal azonos napon, 2022. július 12-én kerül jóváírásra.A júliusi kiegészítő emelés jár az öregségi nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, szülői nyugdíjban, árvaellátásban, baleseti hozzátartozói nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, táncművészeti életjáradékban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban, polgármesterek közszolgálati járadékában, honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban, honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban, a hadigondozásról szóló törvény alapján járó rendszeres pénzbeli ellátásokban, házastársi pótlékban, házastárs után járó jövedelempótlékban, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban,[…]

Részlet a válaszából: […] általános járulékfizetési kötelezettség helyett a járulék-alapot képező jövedelem (például munkabér) után kizárólag 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot kellett megfizetnie, de azt is legfeljebb az egészségügyi szolgáltatási járulék felső határáig, azaz havi 7710 forintos összegig a taxis személyszállítói, szálláshely-szolgáltatói, vendéglátói tevékenységet, valamint alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenységet, sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenységet, szerencsejáték, fogadás, film-, videó-, televízióműsor-gyártó, hangfelvétel-kiadó tevékenységet, konferencia-, kereskedelmibemutató-szervező, napilapkiadó, folyóirat, időszakikiadvány-kiadó, műsor--összeállító, műsorszolgáltató, utazásközvetítő, utazásszervező tevékenységet, fizikai közérzetet javító szolgáltatást és belvízi személyszállító tevékenységet folytató foglalkoztatónak a munkaviszonyban foglalkoztatott[…]

Részlet a válaszából: […] nyugdíjjárulékot, ezért az említett időponttól nincs lehetőség nyugdíjnövelés megállapítására sem.Újraszámításról, pontosabban ismételt megállapításról a korhatár előtti ellátások, valamint a szolgálati járandóságok esetében lehet beszélni, amennyiben az ellátásban részesülő a folyósítás időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Az ismételt megállapítás során a korhatár előtti ellátásban vagy a szolgálati járandóságban részesülő személynek – az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésétől – járó öregségi nyugdíj összegét a társadalombiztosítási nyugdíjszabályok szerint ismételten megállapítják, figyelembe véve az 1988. január 1-jétől az ismételt nyugdíj megállapításáig szerzett összes jövedelmet, ideértve a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság időtartama alatt szerzett jövedelmet is.Az ismételten megállapított öregségi nyugdíj csak abban az esetben kerülhet folyósításra, ha annak összege magasabb, mint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor a korhatár előtti ellátásban vagy a szolgálati járandóságban részesülőt megillető ellátás, járandóság csökkentés nélküli összege.A nyugdíj újraszámításáról tudni kell, hogy nem hivatalból történik,[…]

Részlet a válaszából: […] elérő vállalkozási díjat, és minimum 25 százaléknak megfelelő anyagköltséget. Az 50-50 százalék aránymértéket nem egyes munkafázisonként/munkálatonként, hanem a költségek összességében kell figyelembe venni.A támogatás folyósításának további sarkalatos feltétele az igénylő társadalombiztosítási jogviszonyára vonatkozó egyes elvárások teljesítésének alapos vizsgálata.A támogatás folyósításának elengedhetetlen feltétele, hogy az igénylő – együttes igénylés esetében legalább az egyik igénylő – büntetőjogi felelőssége tudatában bizonyító erejű magánokiratba foglaltan tegyen nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a támogatás benyújtásának időpontjában rendelkezik a Tbj-tv. 6. §-a szerinti egy év, folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal.Az 518/2020. Korm. rendelet 3. §-a (3) bekezdésének a) pontja a közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyeket kiemeli a jogosultsági körből. Ebben a foglalkoztatási jogviszonyban érintett igénylő tehát önmagában nem jogosult a támogatásra, azonban a feltételek fennállása esetében megoldást jelenthet, ha együttes igénylőként nyújtja be a támogatási kérelmet, és a házastársa, élettársa megfelel a biztosítottak különös feltételeinek. Az azonos lakóhellyel[…]

Részlet a válaszából: […] Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. Ezenfelül szüneteltetni kell az ellátást abban az esetben is, ha a tartós külszolgálatot vagy tartós külföldi szolgálatot teljesítő személy vagy vele együtt élő házastársa, élettársa részére a Cst. alapján ellátásra jogosító gyermek után jogszabály alapján a tartós külszolgálatra vagy tartós külföldi szolgálatra tekintettel bármilyen jogcímen ellátást, díjat vagy támogatást folyósítanak. Az ellátás tehát szünetel abban az esetben, ha az ügyfél 3 hónapnál hosszabb időtartamban az EGT-n kívülre utazik, vagy külszolgálatot teljesít, és e jogcímen valamilyen ellátásban részesül. Erről automatikusan a családi pótlékot folyósító szerv nem értesül, így a szüneteltetést abban az esetben tudja megkezdeni, ha ez valamely oknál fogva tudomására jut. Ha a kérelmező bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, és ez jóval később derül ki, abban az esetben jogalap nélküli kifizetés esete áll fenn.Más a helyzet abban az esetben, ha a külföldi tartózkodás az Európai Unión belül valósul meg. Itt annak van jelentősége, hogy a lakhely és a munkavégzés alapján mely ország lesz a teherviselő fél, vagyis kinek a kötelessége folyósítani a családi ellátásokat. Ilyenkor a másik ország esetlegesen az ellátás különbözetének kifizetésére kötelezett, ha az ellátás mértéke abban az országban magasabb. Magyarország – kevés kivételtől eltekintve – különbözetet az ellátások mértékének alakulása miatt nem fizet.A felsorolt két élethelyzet között tehát nincs különbség abban, hogy a Cst., valamint a Cst. R. – ahogyan azt korábban már írtuk – jelzi az ellátásban részesülő bejelentési kötelezettségét. Be kell jelenteni tehát a családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét, továbbá az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvező államban történő[…]