46 talált cikk a kiküldetés kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Hogyan kell megfizetni a pihenőnapokra járó távolléti díjat abban az esetben, ha a munkavállaló másik telephelyen kiküldetésben van 2 hétig, és nem jár haza?

Kérdés: Társadalombiztosítási szempontból mi a különbség a külszolgálat és a kiküldetés között?

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a magyarországi cégnek abban az esetben, ha egy külföldön biztosított olasz állampolgárságú munkavállaló Magyarországra jön kiküldetésbe, és 183 napot meghaladóan dolgozik hazánkban? A dolgozó Magyarországon semmilyen juttatást sem kap.

Kérdés: Adható-e egyszerre a napi 500 forint összegű költségátalány és a havi 5000 forintos étkezési utalvány annál az építőipari vállalkozásnál, amely az ország egész területén végez munkát, ezért munkavállalói gyakran vidéken dolgoznak?

Kérdés: Valóban változott a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítése?

Kérdés: Kinek és milyen összeg után kell megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha egy francia állampolgárt a francia munkáltatója 12 hónapot meghaladó időtartamra munkavégzés céljából Magyarországra helyezi?

Kérdés: Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepén dolgozó román állampolgárok az anyacéggel vannak munkaviszonyban, kiküldetés alapján dolgoznak Magyarországon. Hogyan kell értelmezni ebben az esetben a 2006. évi II. tv. II. részének alábbi 7., illetve 8. cikkének rendelkezéseit? "7. cikk Általános rendelkezés: Valamely jövedelemszerző tevékenységet folytató személyre, ha a jelen egyezmény előírásai másként nem rendelkeznek, annak a szerződő félnek a jogszabályai vonatkoznak, amelynek területén az érintett személy a jövedelemszerző tevékenységet végzi. Ez akkor is érvényes, ha a foglalkoztatott lakóhelye vagy a foglalkoztató székhelye a másik szerződő fél területén található." "8. cikk Különleges rendelkezések: (1) Amennyiben az egyik szerződő fél területén székhellyel rendelkező foglalkoztató foglalkoztatottját a másik szerződő fél területére küldi, úgy a kiküldetés kezdetét követő 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél jogszabályai alkalmazandók, mintha az érintett személyt még ennek a területén foglalkoztatnák. Az önálló vállalkozó abban az esetben, ha az egyik szerződő fél felségterületén biztosított, és a másik szerződő fél területén folytatja önálló vállalkozói tevékenységét, akkor e tevékenység kezdetétől számított 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél szabályai szerint van biztosítva, mintha az érintett személy továbbra is ennek a félnek a jogszabályai szerint folytatná a tevékenységét." A fenti két cikkely alapján a törvény hatálybalépését – 2006. november 1. – követően a fióktelepen dolgozó munkavállalók után Magyarországon köteles-e a fióktelep társadalombiztosítási járulékot fizetni? További kérdés, hogy a kiküldetés időpontját a törvény hatálybalépésétől kell-e számítani, vagyis annak a munkavállalónak, akinél már letelt a két év kiküldetés, belép-e a magyarországi tb-járulék-kötelezettség?

Kérdés: Adható vagy kötelezően előírt juttatás-e a napidíj, illetve 6 órás kiküldetés esetén jár-e teljes napidíj? Egy munkáltató az eddigi gyakorlata szerint 6 óra kiküldetés után fél napra, 12 óra után 1 napra járó napidíjat fizetett.

Kérdés: Külföldi kiküldetése esetén el kell-e, illetve el lehet-e látni napidíjjal egy kft. tulajdonosát? Mi a teendő abban az esetben, ha a tulajdonos egyben ügyvezető is? Van-e a két eset között különbség?

Kérdés: Milyen előírásokat kell alkalmaznia annak a Magyarországon bejegyzett kft.-nek, amelyik Svédországban családi házakat kíván építeni munkaviszonyban alkalmazott magyar munkavállalókkal? A dolgozók 2005-ben 3 hónapot, 2006-ban 10 hónapot tartózkodnának Svédországban. Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség?