1656 talált állásfoglalás a Munkabér kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a munkavállaló, aki 2013. július 1-jétől október 30-ig közfoglalkoztatásban dolgozott, 2013. november 1-jétől ugyanannál a munkáltatónál határozott idejű munkaviszonyt létesített 2013. november 30-ig, és 2013. november 30-án leadott egy igazolást, amelynek értelmében 2013. október 26-tól 2013. november 4-ig kórházi kezelés alatt állt, majd továbbra is keresőképtelen volt november 17-ig? Amennyiben jogosult az ellátásra, mi lesz annak az alapja, tekintettel arra, hogy a keresőképtelenség a már megszűnt jogviszonyában kezdődött, ahol ezekre a napokra munkabért, illetve szabadságot számfejtettek a részére? A munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.

Kérdés: Pontosan milyen dátummal szűnik meg annak a dolgozónak a munkaviszonya, aki 2013. augusztus 18-án hunyt el?

Kérdés: Köteles társas vállalkozóként is megfizetni a járulékokat egy két ügyvezetővel működő gazdasági társaság egyik ügyvezetője, aki ugyanannál a társaságnál munkavállalóként heti 40 órában egyéb tevékenységet is végez? Elfogadható ez a munkaviszony főfoglalkozásként annak ellenére, hogy ugyanannál a kft.-nél áll fenn, mint az ügyvezetői jogviszony, vagy csak egy másik foglalkoztatónál történő foglalkoztatás ismerhető el? Munkavállalóként elegendő a garantált bérminimumnak megfelelő bérezés, vagy a munkabér összegének el kell érnie a minimálbér 112,5 százalékát, illetve másfélszeresét?

Kérdés: Milyen szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt vehet igénybe az a foglalkoztató, amelyik 2013. október 1-jétől végzős egyetemi hallgatókat foglalkoztat részmunkaidőben, akik valószínűleg korábban nem rendelkeztek biztosítási idővel? Amennyiben igénybe vehető valamilyen kedvezmény, érvényesíthető visszamenőlegesen is?

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy bruttó 150 000 forint havibérrel rendelkező munkavállaló 2013. június 27-től 15 nap betegszabadságon, majd 2013. július 17-től táppénzen volt, a munkáltató július hónapra levonta tőle a 20 000 forint összegű gyermektartást, amit közölt az OEP-pel, de ennek ellenére az adott hónapban a táppénzből is levonásra került 9205 forint ezen a címen? Amennyiben a munkavállaló teljes hónapban dolgozik, a nettó munkabére 98 250 forint, amelyből a jelenleg hatályos jogszabályok szerint 20 000 forint összegű gyermektartás kerülhet levonásra. Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a többletként levont összeget?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Tbj-tv. R. 1. §-ának (2) bekezdését, illetve a 2013/32. Adózási kérdést abban az esetben, ha egy magyar kft. németországi telephelyén kiküldetésben dolgozó munkavállalói néhány hónapra hazajönnek dolgozni, majd egy éven belül ismét kiküldetésbe mennek? Változik a magyarországi járulékalap ebben az esetben az ismételt kiküldetés esetén? A kiküldetés ideje alatt a dolgozók a munkaszerződésben rögzített személyi alapbért kapják forintban, valamint euróban a – szakképzettséghez és teljesítményhez kötött – kiküldetési díjat. Valamennyi munkavállaló rendelkezik A1-es igazolással. A magyarországi járulékfizetés alapja a kiküldetés ideje alatt a munkaszerződésben meghatározott, forintban fizetett alapbér.

Kérdés: Van valamilyen speciális szabályozás a 2013. július hóban alakult nemzeti dohányboltok munkavállalói vasárnapi, illetve ünnepnapon történő munkavégzésére, valamint szabadságuk ki­adására vonatkozóan? Milyen juttatásokat, illetve bérpótlékot kell fizetni a dolgozók részére?

Kérdés: A munkavállalót vagy a munkáltatót terheli a 16 százalékos személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha a munkáltató 6 hónapon túli munkabérelőleget ad a munkavállaló részére? Keletkezik ehofizetési kötelezettség ez után a kifizetés után?

Kérdés: Hogyan alakul a betegszabadság idejére járó távolléti díj és a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki havonta a minimálbérig a személyijövedelemadó-törvény, az e feletti kereset vonatkozásában pedig az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásra vonatkozó törvény szabályai szerint adózik és fizeti a járulékokat?

Kérdés: Mi lesz a járulékfizetés alapja abban az esetben, ha egy többszemélyes kft. egyik ügyvezető tagja heti 20 órás munkaviszonyban közreműködik a cég jövedelemszerző tevékenységében is? Ügyvezetőként elkerülhető a járulékfizetési kötelezettség, tekintettel a munkaviszonyára, valamint arra, hogy a tényleges ügyvezetői tevékenységet a másik tag végzi, aki a társasági szerződés szerint szintén vezető tisztségviselő, és önállóan képviselheti a céget?