A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap

Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...eső járulékkötelezettséget.A személyi jellegű ráfordítások az Szt. 79. §-ának (1) bekezdése értelmében az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összegek, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 27.
Kapcsolódó címkék:  

Minimumjárulék-fizetés munkaidő változása esetén

Kérdés: Eleget kell tenni a minimumjárulék-fizetési kötelezettségnek az október 19-től október 31-ig terjedő időszakra abban az esetben, ha egy eddig heti 20 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló munkaideje október 15-től heti 5 órára csökken, és a munkabére havi 25 ezer forint lesz?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés egyike azon problémáknak, amire részletszabályok híján nem adható egyértelmű válasz. A 08-as bevallás mindenesetre "elvárja" a minimálisjárulék-fizetést a vázolt esetben, míg a jogszabályból ez nem következik.A Tbj-tv. 27. §-a mindössze annyit rögzít, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 27.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas tag osztaléka

Kérdés: Milyen összegű szociális hozzájárulási adót kell levonnia a kifizetőnek abban az esetben, ha a nyugdíjas tagja részére, akinek a munkaviszonyában a havi munkabére 250 ezer forint, 6 millió forint osztalék kerül kifizetésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tehát az adóalap maximumát csökkentik az 1. § (1)–(3) bekezdése hatálya alá tartozó jövedelmek, többek között az érintett munkabére is. Ezt alapul véve a kérdésben említett nyugdíjasnak az osztalék után maximum 24×161 000 = 3 864 000-12×250 000 = 864 000...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 27.
Kapcsolódó címke:

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló éves keretösszege

Kérdés: Arányosítani kell az éves keretösszeget a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók esetében, ha a munkaviszony év közben kezdődik?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...végez, amely biztosítással jár, és a munkából származó jövedelme meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát. Ez az úgynevezett éves keretösszeg.Amennyiben a kötelező legkisebb munkabér havi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 27.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíj összege

Kérdés: Milyen összegű nyugdíjra számíthat az a személy, aki 2020. november hónapban tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárát, közel 50 év szolgálati idővel rendelkezik, de a munkabérei viszonylag alacsonyak voltak?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az öregségi nyugdíj az irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor és legalább húsz év – az öregségi résznyugdíjhoz legalább tizenöt év – szolgálati idő megléte esetén állapítható meg. A nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően csak a negyven év jogosultsági idővel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 27.
Kapcsolódó címke:

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a munkavállalóknak az esetében, akiknél a járulékfizetési alsó határt kell alkalmazni, a családi járulékkedvezményt csak a tényleges munkabér után fizetett járulék terhére lehet érvényesíteniA társadalombiztosítási járulékot a következő számlaszámokra...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 13.
Kapcsolódó címkék:  

Kft. tulajdonos ügyvezetője

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy kft. tulajdonos ügyvezetője után, aki ingyenes megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, és emellett kisadózó egyéni vállalkozó is? A tulajdonos a cégben ténylegesen nem dolgozik, mert a tevékenységet alkalmazottak végzik.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az esetben, ha a munkaviszonyban látná el az említett tag az ügyvezetői feladatokat, akkor a kft.-ben az említett járulékokat a tényleges munkabére (de legalább a minimálbér 30 százaléka) után kellene megfizetni. Ugyanakkor, ha munkaviszonyában a munkaideje alatta maradna a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 13.
Kapcsolódó címkék:      

Szakképzési hozzájárulás minimumjárulék-alap után

Kérdés: Valóban meg kell fizetni a minimumjárulék-alap után a szakképzési hozzájárulást is egy társas vállalkozásnak? Több fórumon is elhangzott ez az álláspont, a cég véleménye szerint viszont a jogszabályok nem támasztják ezt alá.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével.A tényleges munkabér és a minimumjárulék-alap közötti különbözet nem esik ebbe a körbe, így nem alapja a szakképzési hozzájárulásnak....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 13.
Kapcsolódó címkék:    

Elmaradt munkabér

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a levonandó járulékokat annak a munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonyát 2020. június 15-én szüntette meg a munkáltató, de ezután – tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszüntetése körül bonyodalmak adódtak – a foglalkoztató az ügyvédje tanácsára úgy döntött, hogy utólagosan elmaradt munkabér címén még 2 havi munkabérének megfelelő összeget fizet ki a dolgozónak 2020. október hónapban? Az érintett személy szeptember 10-től 40 év jogosultsági idejére tekintettel kedvezményes nyugdíjban részesül.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kérdésben említett összeg a volt munkavállaló számára – korábbi jogviszonyához köthetően – elmaradt munkabérként kerül kifizetésre.A Tbj-tv. 30. §-a értelmében a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 13.
Kapcsolódó címkék:  

Bérgarancia

Kérdés: Milyen módon juthat hozzá elmaradt, kifizetetlen munkabéréhez egy felszámolás alá került gazdálkodó szervezet volt munkavállalója? Van eltérés a kielégítés mértékében és a kifizetési határidőben a munkavállalók és a vezető vagy tulajdonosok esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...mentesül a nyilvántartásba vételi díj fizetésének kötelezettsége alól.A Csőd-tv. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkabértartozást felszámolás alatt keletkezett úgynevezett "a" kategóriás követelésként elsődlegesen és annak esedékességekor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
44
45
46
…
166