1816 talált cikk a Járulékfizetés kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy Magyarországon nappali tagozaton tanuló kolumbiai egyetemista után, akit egy kft. részmunkaidőben kíván foglalkoztatni? A diák rendelkezik tajszámmal és adóazonosító jellel is. Kell engedélyt kérni ehhez a foglalkoztatáshoz?

Kérdés: Milyen jogviszonyt érdemes választani egy 2014 óta rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetében, aki egy egyszemélyes kft. tulajdonos tagja, emellett egy betéti társaság beltagja, és meg szeretné tartani az ellátását, ugyanakkor a lehető legkisebb összegű járulékot szeretné fizetni?

Kérdés: Igazolt 38 év 9 hónap jogosultsági idővel rendelkező nő esetén megvásárolható a 40 évhez szükséges idő?

Kérdés: A munkavállaló jogviszonya 2009. október 31-én megszűnt, az utolsó 3 hónapban felmentették a munkavégzés alól, ezért augusztus 1-jétől elhelyezkedett egy másik cégnél. A kérdéses 3 hónapban mindkét helyen teljes munkaidős munkabér alapulvételével történt meg a nyugdíjjárulék levonása. Mennyi szolgálati időt szerzett így?

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?

Kérdés: Biztosítottá válik az őstermelői jogviszonyában az a kismama, aki jelenleg CSED-ben részesül, és az őstermelői tevékenységét személyesen nem folytatja, hanem egy céget bíz meg vele, akikkel minden év végén elszámol? A kismama korábban nem volt biztosított őstermelőként, mert volt főállású munkahelye, ahonnan CSED-re ment, de ez a munkahely most meg fog szűnni.

Kérdés: Jogosult délutáni pótlékra egy háziorvos, aki társas vállalkozóként működik közre a saját betéti társaságában, illetve az asszisztense, aki szintén ebből a társaságból kapja a jövedelmét abban az esetben, ha az egyik héten 8-16 óra között, a másik héten pedig 12-20 óra között rendelnek, tehát a beosztás szerinti napi munkaidejük kezdő időpontja változó? A 20.00 óráig tartó rendelést az önkormányzat írta elő.

Kérdés: Mennyibe került egy nap megvásárlása annak a személynek, aki a nyugdíj megállapításához szeretne szolgálati időt venni?

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?

Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?