122 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] adót, sem járulékot nem vont a nyugdíjfolyósító. Más a helyzet a 2007. január 1. és 2011. december 31. közötti időszakban. 2007. január 1-jén ugyanis hatályba lépett a régi Tbj-tv.-nek az a szabálya, mely szerint a saját jogú nyugdíjasként foglalkoztatott személy a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék-fizetés ellentételezéseképp a Tny-tv. a nyugdíjnövelés lehetőségét biztosította, de továbbra sem lehetett nyugdíjasként szolgálati időt szerezni. 2012. január 1-jétől hatályba lépett a 2011. évi CXCI. tv., mely alapján a rokkantsági nyugdíjakat megváltozott munkaképességű személyek ellátásaivá váltották át. Ennek két fajtája közül a rokkantsági ellátásból nem vonnak nyugdíjjárulékot, így annak folyósítási időtartama nem számít szolgálati időnek. A rokkantsági ellátás időtartama abban az esetben szolgálati idő, ha a jogosult mellette munkát végzett, és a nyugdíjjárulékot megfizette. Ellentétben a rokkantsági ellátással, a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásból vonnak nyugdíjjárulékot, így a folyósítás időtartama szolgálati időnek elismerhető. A rehabilitációs ellátás időtartama "a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított" kitétel miatt nem minden esetben minősül szolgálati időnek.[…]

Részlet a válaszából: […] biztosított volt a munkaviszonya és az álláskeresési támogatás folyósításának időtartama alatt, 2022. december 15-étől viszont már nem biztosított. A gyermek a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül (36 nap) született, és a gyermek születését megelőző két éven belül az anyának van 365 nap biztosításban töltött ideje, tehát jogosult csecsemőgondozási díjra.A csecsemőgondozási díj összegét a 2023. évi minimálbér (232 000 forint) alapján kell kiszámítani, de az ellátás napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás alapját képező összeg harmincadrészét.Gyermekgondozási[…]

Részlet a válaszából: […] heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya. Tehát a "főállású anyaság" nem akadálya a kisadózás választásának sem. Ugyanakkor a GYET folyósítására tekintettel a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetve a Tbj-tv. 40. §-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól. Tehát átalányadózó egyéni vállalkozóként a járulékalapja és a szociálishozzájárulásiadó-alapja az átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelemmel egyezik meg. A teljesség kedvéért említjük meg, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony viszont teljes munkaidős[…]

Részlet a válaszából: […] heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya. Tehát a "főállású anyaság" nem akadálya a kisadózás választásának sem. Ugyanakkor a GYET folyósítására tekintettel a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetve a Tbj-tv. 40. §-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól. Tehát átalányadózó egyéni vállalkozóként a járulékalapja és a szociálishozzájárulásiadó-alapja az átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelemmel egyezik meg. A teljesség kedvéért említjük meg, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony viszont teljes munkaidős[…]

Részlet a válaszából: […] nyomtatványban előírt iratokat. A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében érdemes továbbá mellékelni a szolgálati idők igazolására szolgáló dokumentumokat is. Hogy csak néhányat említsünk ezek közül, szolgálati idők igazolására szolgál a főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, a katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás, az ipari tanuló munkakönyv, a szakmunkástanulói bizonyítvány, a munkakönyv, mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv.Miután a formanyomtatványt kitöltöttük, és megvan minden csatolandó melléklet, az igényt feladhatjuk postán, vagy személyesen is leadhatjuk az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. Aki elektronikusan tölti ki a formanyomtatványt, az a fentiek mellett elektronikus úton is előterjesztheti.A fentieken túlmenően 2023. január 1-jétől a mezőgazdasági őstermelőnek soron kívüli adóbevallást is kell benyújtania az adóhatóság felé, amennyiben a biztosított mezőgazdasági őstermelő vagy az Szja-tv. rendelkezései szerint átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozó. Erre azért van szükség, hogy a mezőgazdasági őstermelőnek a bevallással még le nem fedett, az öregségi nyugdíj megállapításának általa kért kezdőnapját megelőző napig terjedő időszakra vonatkozó adatai a nyugdíj megállapításához rendelkezésre álljanak.[…]

Részlet a válaszából: […] lehetne elismerni a megállapodással szerzett szolgálati időt, ha a megállapodás időtartama alatt a jogosult dolgozott.A jogosultsági időnek minősülő biztosítási időket a nyugdíjjogszabályok tételesen felsorolják.Nem található a felsorolásban a munkanélküli-ellátás folyósításának időtartama, vagy az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő sem, ideértve az egészségügyi szakiskolai képzés, ipari tanulóként eltöltött idő (kivéve nyári gyakorlat) időtartamát is. Ugyancsak nem jogosultsági idő a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama, vagy az ápolási díj folyósításának az időtartama sem, ha az ápolási díjra jogosult nem gyermek gondozását, ápolását végezte.Jogosultsági időnek kizárólag a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső biztosítási jogviszonnyal, vagy a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő minősül.Ahhoz, hogy nők számára a kedvezményes öregségi nyugdíj megállapítható legyen, a negyven év jogosultsági időből a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek el kell érnie a harminckét évet, olyan nő esetében pedig, akinek gyermekek otthongondozási[…]

Részlet a válaszából: […] nélküli szabadság tartamára GYED-ben részesül, a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a Tbj-tv. 40. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján nem kell teljesítenie a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettséget. A GYED-et követően azonban a GYES folyósítása alatt ez a mentesség csak abban az esetben áll fenn, ha a vállalkozásában személyesen nem végez munkát, azaz nincs bevétele, vagy a bevételszerző tevékenységet alkalmazott révén végzi. Amennyiben megszűnik a fizetés nélküli szabadság, és a "felhalmozódott"[…]

Részlet a válaszából: […] vállalkozó ugyanis a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében biztosított. A biztosított társas vállalkozó közterheinek alapja elsődlegesen a részére kiosztott személyijövedelemadó-köteles jövedelem, a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó tekintetében van azonban egy minimumösszeg, amit akkor is meg kell fizetni, ha a társas vállalkozó egyáltalán nem kap jövedelmet, vagy ha kap, akkor az nagyon alacsony összegű. A társadalombiztosítási járulék esetén ez a minimumalap a minimálbér, a szociális hozzájárulási adónál pedig a minimálbér 112,5 százaléka.A NAV állásfoglalása alapján az ügyvezetés esetében nem várható el végzettség, így 2023-ban az egyszemélyes kft. megbízási jogviszonyban álló ügyvezetője után havonta legalább 232.000 forint alapján kell megfizetni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, és 261.000 forint alapján a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót. Minimálbéren minden esetben a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért kell érteni, ezért ha év közben változik a minimálbér, akkor változik a fizetendő közterhek alapja is. A főfoglalkozású társas vállalkozói státusz kizárja a kisadózás alkalmazását az egyéni vállalkozásban, tekintettel arra, hogy kisadózó csak főfoglalkozású vállalkozó lehet.A társaság a közterhek minimalizálása érdekében viszont elgondolkodhat az ügyvezető munkaviszonyban történő foglalkoztatásán. Ez történhet részmunkaidős foglalkoztatás (akár heti néhány óra) keretében is, ami életszerű, hiszen az ügyvezetés – feltehetően – nem igényel teljes foglalkoztatást. Ebben az esetben az Mt. szabályai alapján kötelező a munkabérfizetés, amelynek összege legalább a minimálbér részmunkaidővel arányos[…]

Részlet a válaszából: […] szüléssel járó költségek beszedése érdekében vonható végrehajtás alá.A levonás alól mentes jövedelem a Vht. módosítását követően már nem az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegét jelenti, hanem a 2022. évi LV. tv. hatálybalépését követően a 60 000 forint alatti jövedelmet. A Vht. 62. §-ának (1) bekezdésében ugyanis "a megfelel az öregségi nyugdíj [27. § a) pont] legalacsonyabb összegének" szövegrész helyébe a "nem haladja meg a 60 ezer forintot" szöveg lép.A szinkronitás a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összeg végrehajtásának szabályaiban is megjelenik, mert a természetes személyt megillető pénzösszeg végrehajtása során – a letiltás elvrendszeréhez igazodóan – a 60 ezer forint alatti összeg mentes a végrehajtás alól. A gyermektartásdíj és a szüléssel járó költségek behajtása érdekében 50 százalék mértékben a 60 ezer forint alatti összeg is végrehajtható.A munkabérletiltás szabályozásában a levonás alól mentes munkabér ellentéte a maximumot meghaladó jövedelem. Abból, hogy a jogalkotó levonás alól mentes jövedelemrészről rendelkezett, egyenesen következik, hogy létezik annak ellentéte. A relatíve magasnak ítélt havi jövedelem már olyan mértékű, hogy a jogalkotó nem látja indokoltnak, hogy a végrehajtás alá vont tartozással rendelkező munkavállaló arról szabad belátása szerint rendelkezzen.A Vht. 61. szakaszában foglaltakat érvényesítve a 142 500 forint feletti jövedelemrész ezt megelőzően, azaz 2022. december 31. napjáig korlátlanul végrehajtás alá vonható volt. A törvény szövege szerint a végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.A 2022. évi LV. tv. 37. §-a a "korlátlanul végrehajtás alá vonható jövedelem" kategória határát is az adós megélhetése érdekében 200 ezer forintra növelte.2023. január 1. napjától a munkabérletiltás során alkalmazott, végrehajtás alá vont tartozással rendelkező adós számára a Vht. legsérelmesebb 63. szakasza tehát megváltozik, és a kötelező érvényű levonásokat követően az eddigi 142 500 forint helyett 200 000 forint kifizethető munkabér áll az adós rendelkezésére.A végrehajtás[…]

Részlet a válaszából: […] ápolási díj folyósítását, ha az igénylő tartós ápolást végzők időskori támogatásában részesül, azaz a két ellátás együttesen is folyósítható.Tartós ápolást végzők időskori támogatására jogosult az a Magyarországon élő magyar állampolgárságú (valamint a bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan) személy, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, és a nyugdíj megállapításáig, összeszámítva, legalább 20 éven át saját háztartásában súlyosan fogyatékos, illetve tartósan beteg gyermekét ápolta, gondozta, és ezalatt legfeljebb napi 4 órában végzett otthonán kívül keresőtevékenységet, vagy a keresőtevékenységet az otthonában végezte.A 20 év ápolási időbe több gyermek ápolásának, gondozásának időtartama is beszámítható, feltéve, hogy ezek nem egymást átfedő időszakok. A támogatás havi összege 50 000 forint.A korlátozás úgy szól, hogy akkor szűnik meg az ápolási díjra való jogosultság, ha az esetleges más címen folyósított rendszeres pénzellátás összege meghaladja az ápolási díj összegét. Ez úgy hangzik, mintha lehetne másik pénzellátást is igényelni, de a gyakorlatban nincs így. A Szoc-tv. 44. §-ának (2) bekezdése ugyanis kimondja, hogy az ápolási díj folyósított havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az ápolási díjnak és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani. Az ápolási díj összegénél magasabb összegű ellátásban tehát nem részesülhet a jogosult, ha pedig alacsonyabb az egyéb ellátás összege, mint az ápolási díj, akkor csak a különbözet kerül folyósításra. A végeredmény ugyanaz, nem lehet magasabb az ellátás a tárgyévre megállapított összegnél.Ez alól egy kivétel van.Ha az ápolási díjat állandó és tartós ápolásra, gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos személy ápolására tekintettel állapították meg, valamint,[…]