140 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] adót, sem járulékot nem vont a nyugdíjfolyósító. Más a helyzet a 2007. január 1. és 2011. december 31. közötti időszakban. 2007. január 1-jén ugyanis hatályba lépett a régi Tbj-tv.-nek az a szabálya, mely szerint a saját jogú nyugdíjasként foglalkoztatott személy a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék-fizetés ellentételezéseképp a Tny-tv. a nyugdíjnövelés lehetőségét biztosította, de továbbra sem lehetett nyugdíjasként szolgálati időt szerezni. 2012. január 1-jétől hatályba lépett a 2011. évi CXCI. tv., mely alapján a rokkantsági nyugdíjakat megváltozott munkaképességű személyek ellátásaivá váltották át. Ennek két fajtája közül a rokkantsági ellátásból nem vonnak nyugdíjjárulékot, így annak folyósítási időtartama nem számít szolgálati időnek. A rokkantsági ellátás időtartama abban az esetben szolgálati idő, ha a jogosult mellette munkát végzett, és a nyugdíjjárulékot megfizette. Ellentétben a rokkantsági ellátással, a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított rehabilitációs ellátásból vonnak nyugdíjjárulékot, így a folyósítás időtartama szolgálati időnek elismerhető. A rehabilitációs ellátás időtartama "a 2012. január 1-jét követően hatósági határozattal megállapított" kitétel miatt nem minden esetben minősül szolgálati időnek.[…]

Részlet a válaszából: […] heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya. Tehát a "főállású anyaság" nem akadálya a kisadózás választásának sem. Ugyanakkor a GYET folyósítására tekintettel a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetve a Tbj-tv. 40. §-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól. Tehát átalányadózó egyéni vállalkozóként a járulékalapja és a szociálishozzájárulásiadó-alapja az átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelemmel egyezik meg. A teljesség kedvéért említjük meg, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony viszont teljes munkaidős[…]

Részlet a válaszából: […] biztosított volt a munkaviszonya és az álláskeresési támogatás folyósításának időtartama alatt, 2022. december 15-étől viszont már nem biztosított. A gyermek a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül (36 nap) született, és a gyermek születését megelőző két éven belül az anyának van 365 nap biztosításban töltött ideje, tehát jogosult csecsemőgondozási díjra.A csecsemőgondozási díj összegét a 2023. évi minimálbér (232 000 forint) alapján kell kiszámítani, de az ellátás napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás alapját képező összeg harmincadrészét.Gyermekgondozási[…]

Részlet a válaszából: […] alapján munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, az Szja-tv. szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg--fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél. Ez a minősítés azonban szükségtelenné válik annak ismeretében, hogy a Szak-tv. 85. §-ának alapján a szakképzési munka-szerződés alapján végzett munkáért a munkavállalónak munkabér jár.A Vht. "Levonás a munkavállalói munkabérből" fejezetrészében egyértelműen deklarálja, hogy a munkaviszony alapján kapott munkabérből a munkáltató a végrehajtó felhívására köteles a letiltást érvényesíteni.A Szak-tv. 85. § (4) bekezdése alapján a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképzési munkaszerződés időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából munkaviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül, a munkaviszony időtartama nyugellátásra jogosító szolgálati időnek, munkabére nyugdíjalapot képező jövedelemnek számít.Az Szja-tv. 1. számú melléklete a 4.11. pontjában adómentes bevételként kategorizálja a szakképzési munkaszerződés alapján, duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemélynek a Szak-tv. alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabérét és a minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatását.A Vht. 61. szakaszában – végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad – meghatározott letiltási alapját képező jövedelem megállapítása során a munkáltató értelemszerűen a bruttó jövedelmet személyijövedelemadó-előleggel nem csökkenti.A munkabérletiltás,[…]

Részlet a válaszából: […] irányuló eljárás már folyamatban van; a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és a szülővel élettárs-ként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja (a továbbiakban együtt: szülő); a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a gyermekvédelmi törvény szerint a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.A fentiek alapján megállapítható, hogy az édesapa jelenleg nem jogosult a gyermek születése esetén járó öt munkanap pótszabadságra, tekintettel arra, hogy a gyermeket az édesapa jelenleg nem a saját háztartásában neveli, gondozza.Amennyiben a jövőben a szülők és a gyermek Magyar-országon fognak együtt élni, úgy az édes-apa jogosulttá válik az öt munkanap pótszabadságra, amennyiben olyan időben kerül a gyermek a saját háztartásába, hogy a pótszabadság a születést követő második hónap végéig kiadható legyen.Fenti esetben – tehát amennyiben a Magyarországra költözést követően az édesapa részére kiadható a pótszabadság – a 350/2014. Korm. rendelet alapján igényelhető a munkáltató részéről a pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összegének a központi költségvetésből történő megtérítése. A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket. A nyilvántartás mellékleteként a munkavállaló által benyújtott nyilatkozatnak és az igénybevételi jogosultságot igazoló dokumentumnak a megőrzése – a számviteli bizonylatokra vonatkozó előírások figyelembevételével – a munkáltató feladata.A költségek megtérítése iránti kérelmet a Magyar Államkincstárnak az igénylő székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez kell benyújtania. Az igazgatóság a kérelem elbírálásától függően folyósítja a kérelem szerinti költségeket. Az igazgatóság ellenőrzi az apát megillető pótszabadság alapján járó, kifizetett és elszámolt távolléti díj és közterhei nyilvántartását, annak jogszerűségét és elszámolását. Az ellenőrzés a kifizetést megelőzően[…]

Részlet a válaszából: […] nyomtatványban előírt iratokat. A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében érdemes továbbá mellékelni a szolgálati idők igazolására szolgáló dokumentumokat is. Hogy csak néhányat említsünk ezek közül, szolgálati idők igazolására szolgál a főiskolai vagy egyetemi leckekönyv, a katonakönyv vagy a Magyar Honvédség illetékes szerve által kiállított igazolás, az ipari tanuló munkakönyv, a szakmunkástanulói bizonyítvány, a munkakönyv, mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezeti tagkönyv.Miután a formanyomtatványt kitöltöttük, és megvan minden csatolandó melléklet, az igényt feladhatjuk postán, vagy személyesen is leadhatjuk az igénylő lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél. Aki elektronikusan tölti ki a formanyomtatványt, az a fentiek mellett elektronikus úton is előterjesztheti.A fentieken túlmenően 2023. január 1-jétől a mezőgazdasági őstermelőnek soron kívüli adóbevallást is kell benyújtania az adóhatóság felé, amennyiben a biztosított mezőgazdasági őstermelő vagy az Szja-tv. rendelkezései szerint átalányadózást alkalmazó biztosított egyéni vállalkozó. Erre azért van szükség, hogy a mezőgazdasági őstermelőnek a bevallással még le nem fedett, az öregségi nyugdíj megállapításának általa kért kezdőnapját megelőző napig terjedő időszakra vonatkozó adatai a nyugdíj megállapításához rendelkezésre álljanak.[…]

Részlet a válaszából: […] lehetne elismerni a megállapodással szerzett szolgálati időt, ha a megállapodás időtartama alatt a jogosult dolgozott.A jogosultsági időnek minősülő biztosítási időket a nyugdíjjogszabályok tételesen felsorolják.Nem található a felsorolásban a munkanélküli-ellátás folyósításának időtartama, vagy az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő sem, ideértve az egészségügyi szakiskolai képzés, ipari tanulóként eltöltött idő (kivéve nyári gyakorlat) időtartamát is. Ugyancsak nem jogosultsági idő a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama, vagy az ápolási díj folyósításának az időtartama sem, ha az ápolási díjra jogosult nem gyermek gondozását, ápolását végezte.Jogosultsági időnek kizárólag a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső biztosítási jogviszonnyal, vagy a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő minősül.Ahhoz, hogy nők számára a kedvezményes öregségi nyugdíj megállapítható legyen, a negyven év jogosultsági időből a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek el kell érnie a harminckét évet, olyan nő esetében pedig, akinek gyermekek otthongondozási[…]

Részlet a válaszából: […] heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya. Tehát a "főállású anyaság" nem akadálya a kisadózás választásának sem. Ugyanakkor a GYET folyósítására tekintettel a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetve a Tbj-tv. 40. §-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól. Tehát átalányadózó egyéni vállalkozóként a járulékalapja és a szociálishozzájárulásiadó-alapja az átalányban megállapított, személyijövedelemadó-köteles jövedelemmel egyezik meg. A teljesség kedvéért említjük meg, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony viszont teljes munkaidős[…]

Részlet a válaszából: […] amelyre a tagnak nem keletkezik a Tbj-tv. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.A kérdésben az ügyvezetést megbízási jogviszonyban ellátó tagról van szó, aki tehát társas vállalkozónak minősül, így rá vonatkozóan alkalmazni kell az említett minimumszabályt, azaz legalább a minimálbér 112,5 százalékának megfelelő havi összeggel növelni kell jogviszonyával összefüggésben a kivaalapot.Annak, hogy az érintett rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, ebben az esetben nincs jelentősége, hiszen ez a tény a társas vállalkozót nem a Tbj-tv. 39., hanem a 42. szakasza szerint mentesíti a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, amelyre viszont a Kiva-tv. nem tartalmaz utalást.A Tbj-tv. 39. §-ának (3) bekezdése alapján abban az esetben nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettsége a társas vállalkozónak, amennyibena) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási[…]

Részlet a válaszából: […] Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja, valamint a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték. Ezekben az esetekben egy további feltételnek kell fennállnia, mégpedig annak, hogy a gyermekeket a saját háztartásában kell nevelni. A szokásos okmányokon felül (személyi igazolvány, tajkártya, lakcímkártya, születési anyakönyvi kivonat) a kérelem mellé szükséges benyújtani a felügyeleti jogról, majd az örökbefogadásról szóló határozatot is. Az ellátás összege egy gyermek esetében 12.200, két gyermek esetében 26.600 forint lesz. Esetlegesen gyermekgondozást segítő ellátást is meg lehet igényelni a gyermekre, erre is jogosult lehet az örökbe fogadó szülő. Az alább leírtak csak abban az esetben állják meg a helyüket, ha a gyermek után nem jogosult a szülő gyermekgondozási díjra. A GYES szabályozása alapján ugyanis, ha ugyanazon igénylő kéri, és esetleg valóban két gyermeket fogadnak örökbe, akkor mindkét gyermek után jogosult lehet a nevezett ellátásra. Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő, valamint a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. Szülő alatt ebben az esetben is – csakúgy, mint a családi pótlék esetében – a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőt, a szülővel együtt élő házastársat, továbbá azt a személyt, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van. Az örökbefogadás esetén további kedvezményt is biztosít a jogszabály. A gyermek örökbefogadása előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult az örökbe fogadó szülő – a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével –, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a 3. évet már betöltötte, azonban a 10. életévét még nem töltötte be. Amennyiben a gyermek a 3. évet az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az örökbe fogadó szülő gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultsága a gyermek 3. életévének betöltését követően a jogosultság kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik. Ebben az esetben azonban kitétel, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat. A gyermekgondozást segítő ellátás összege 28.500 forint gyermekenként és havonta, mely nyugdíjjárulék-köteles jövedelem. Általában az örökbe fogadott gyermekek életkora már meghaladja az anyasági támogatás kérelmezésének a határidejét, de az örökbe fogadó szülők, bizonyos feltételek fennállása mellett, igénybe vehetik az anyasági[…]