Találati lista:
691. cikk / 2182 Rokkantsági ellátásban részesülő kft.-tag
Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat egy kft. 2011. december 31-ig rokkantsági nyugdíjban részesült, jelenleg pedig rokkantsági el-látásban részesülő tagja után, aki eddig nem dolgozott a cégben, csak osztalékot kapott, márciustól azonban várhatóan ő fogja ellátni az ügyvezetői teendőket havi 30 ezer forintos megbízási díjért? Milyen összeget kell ebben az esetben beszámítani a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet, ha az érintett tag személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, ami már a garantált bérminimum alapulvételével történő járulékfizetéssel jár?
692. cikk / 2182 Kisadózó egyéni vállalkozó szolgálati ideje
Kérdés: Választhatja 18 hónapra visszamenőleg a magasabb, havi 75 ezer forintos tételes adó megfizetését egy kisadózó egyéni vállalkozó, aki most szembesült vele, hogy a havi 50 ezer forintos tételes adó megfizetésével csak az alacsonyabb ellátási alappal arányos szolgálati időt szerez, így később szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt?
693. cikk / 2182 Heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó GYES-e
Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat, vagy csak jövedelemkivét esetén keletkezik járulékfizetési kötelezettség, ha egy heti 40 órás főfoglalkozású munkaviszonnyal rendelkező állatorvos egyéni vállalkozó a főfoglalkozásában fizetés nélküli szabadságon van, mert GYES-ben részesül, de egyéni vállalkozóként személyesen munkát végez?
694. cikk / 2182 Magasabb összegű tételes adó választása
Kérdés: Tiltja bármilyen jogszabály, hogy a kisadózó vállalkozó egyidejűleg két kisadózói jogviszonyában válassza a 75 ezer forintos tételes adó megfizetését?
695. cikk / 2182 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
696. cikk / 2182 Nem főállású kisadózó jövedelmi korlátja
Kérdés: Évente milyen összegben állíthat ki számlát a nyugdíja veszélyeztetése nélkül az az egyéni vállalkozó, aki a nők 40 év jogosultsági idejére tekintettel folyósított kedvezményes öregségi nyugdíjban részesül, és kisadózóként havonta megfizeti a 25 000 forint összegű tételes adót?
697. cikk / 2182 Kisadózó vállalkozó jogállása
Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha heti 40 órás munkaviszonyban áll egy cégnél, ahol jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, mert GYED-ben részesül, és ez idő alatt hozta létre a vállalkozását? A havi 25 ezer vagy a havi 50 ezer forint összegű tételes adót kell megfizetni a GYED, illetve annak lejártát követően a GYES folyósításának ideje alatt?
698. cikk / 2182 Ügyvezetés CSED alatt
Kérdés: Elláthatja a CSED folyósítása alatt a teendőit egy kft. ügyvezető tagja, aki e jogviszonya alapján vált biztosítottá, és a társaságban egyéb tevékenységet nem végez, vagy másik ügyvezetőt kell választani erre az időszakra? Keresőtevékenységnek minősül az ügyvezetés abban az esetben, ha a tag ezért a tevékenységért nem vesz fel semmilyen jövedelmet?
699. cikk / 2182 Kiegészítő tevékenységű evaadózó társas vállalkozó
Kérdés: Kizárólag az egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság öregségi nyugdíjas beltagja után, vagy egyéb kötelezettségek is keletkeznek ebben az esetben?
700. cikk / 2182 Szolgálati idő utólagos módosítása
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a nyugdíj elbírálása során nem fogadtak el szolgálati időként 250 nap egyéni vállalkozói jogviszonyt az 1992-es évben arra hivatkozva, hogy csak baleseti járulékot kellett fizetnie? Ugyancsak nem fogadták el a középiskolai tanulmányai alatt kb. másfél évig végzett rikkancs tevékenységet, annak ellenére, hogy két hiteles tanú jegyzőkönyvben is igazolta a jogviszony meglétét, amiről egyébként semmilyen dokumentummal nem rendelkezik. A nyugdíjat megállapító határozatban erről a jogviszonyról egyáltalán nem rendelkeztek, annak ellenére, hogy abban az időben a nyugdíjjárulék levonása megtörtént.
