Alkalmi munkavállalók utáni járulékfizetés

Kérdés: Őstermelő (nyilatkozatot adó, nincs adószáma, bevétele 250 ezer és 2 millió forint között van) mezőgazdasági munkát végeztet alkalmi munkavállalókkal. Milyen mértékű adót és járulékot kell fizetnie, ha a dolgozó A) nyugdíjas, B) szociális járadékos,C) illetve munkaviszonya van, és szabad idejében dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...mezőgazdasági munkás foglalkoztatása történhet határozott idejű munkaviszony vagy alkalmi munkavállalói könyv alapján.Munkaviszony választása esetén az őstermelő a Tbj-tv. 4. § a) pontja 1. alpontja alapján foglalkoztatónak minősül, a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Alkalomszerűen foglalkoztatott munkavállalók jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathat magánszemélyeket, és milyen szerződés keretében az a szeszfőzést végző betéti társaság, ahol a berendezés a bt. tulajdona, és a magánszemély főzetőkkel a bt. állapodik meg a munka elvégzésében? A munka alkalomszerű, eseti jellegű, előre alig tervezhető, s a főzető igényeinek megfelelően éjszaka, hétvégén, esetleg ünnepnap kell elvégezni.
Részlet a válaszából: […] ...csorbítására, elkerülésére törekszenek. Mindezt annak érdekében írtuk le, hogy kellőképpen hangsúlyozzuk a jogviszony pontos megválasztásának fontosságát. Mivel a feltett kérdésben igen kevés információ található a foglalkoztató és a magánszemélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Osztalékelőleg és osztalék közterhei

Kérdés: Mikor és milyen közterheket kell fizetni az osztalékelőleg, illetve az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett összeg 30 százalékát meg nem haladó rész után 20 százalék, az ezt meghaladó rész után 35 százalék az adó mértéke. A választásra az adott ügyvédi iroda valamennyi tagja együttesen jogosult azzal, hogy ilyen döntés esetén ennek az ügyvédi irodának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Pályakezdő beléptetése a magánnyugdíjpénztárba

Kérdés: Egy dolgozó 2001. július 23-án lépett – első ízben – munkaviszonyba. A magánnyugdíjpénztár szervezője pályakezdőként beszervezte tagnak az Mny-tv. 3. § (2) bekezdésének b) pontja alapján, mivel 2003. január 1-jén még nem töltötte be a 30. életévét. A magánnyugdíjpénztár által 2003. május 6-án kiadott tagsági okirat záradéka szerint 2003. március 26-án érkezett a belépési nyilatkozat a pénztárba, a magánnyugdíjpénztár ezt elfogadta, és a tagot 2001. július 23-tól a pénztárba befogadta 1998. július 1.-2001. december 31. között pénztárt választó pályakezdő jogcímén. Dolgozónktól a munkaviszonyának a kezdetétől jelenleg is a mindenkor esedékes nyugdíjjárulékot vontuk le, és utaltuk át az APEH-nak. Jogos-e a visszamenőleges beléptetés 2001. július 23-ával, mivel a dolgozó 2002. január 1.-december 31. között választhatott volna, hogy akar-e pénztártag lenni, vagy visszalép a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, illetve mikortól jogos a pénztár tagdíjkövetelése?
Részlet a válaszából: […] ...Tehát a szóban forgó dolgozó 2003. január 1-jétől ismét tagságra kötelezetté vált, tekintet nélkül arra, hogy a kötelező pénztárválasztása, illetve a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagsági viszony létesítése 2001. évben nem történt meg. Az Mny-tv. 22. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Szülés a GYED időtartama alatt

Kérdés: A dolgozó 2001. decembertől 2003. július 24-ig gyermekgondozási díjat igényelt. A kifizetőhelynek 2003. május 24-én jelentette be, hogy 2003. április 30-án ismét szült. Hogyan kell a kifizetőhelynek eljárni ebben az esetben, ha április 30-ig a gyermekgondozási díjat kifizette?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak szerint, ha a biztosított egyidejűleg jogosult gyermekgondozási díjra és terhességi-gyermekágyi segélyre is, csak az egyik – választása szerinti – ellátást veheti igénybe. A kérdés az, hogy a biztosított mikortól igényli a terhességi-gyermekágyi segélyt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Szja-fizetés evás társas vállalkozó esetében

Kérdés: Az eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. esetében milyen módon lehet elkerülni az szja-fizetést? A közkereseti társaságnak és a betéti társaságnak az Eva-tv. alapján lehetősége van arra, hogy nyilvántartásait ne az Szt. hatálya alatt vezesse, hanem az Eva-tv.-ben meghatározott nyilvántartási rend szerint. Ez a döntése a kkt.-nak és bt.-nek nemcsak a nyilvántartási kötelezettség teljesítésére hat ki, hanem a 18 §. alapján személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség is keletkezik.
Részlet a válaszából: […] ...egyszerűsített mérleg adatai alapján van alapja. A betéti társaság akkor kerülhette volna el a kiváltó adó fizetését, ha az eva választásakor az Szt. szerinti nyilvántartási kötelezettséget választja.Az eva időszaka alatt a társaságnak nem kell alkalmaznia az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Társasház közös képviselőjének jogviszonya

Kérdés: Milyen módon kaphat jövedelmet a társasház választott közös képviselője, akinek egyéb jövedelme nincs, és nem nyugdíjas? Állhat-e munkaviszonyban 50 000 forintos munkabérért, vagy megbízási jogviszonyban szintén 50 000 forintért, amiből 10 százalék a költséghányad? Milyen adókat, illetve járulékokat kell fizetni a kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...között – a közös képviselőnek, illetőleg az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról.A Tbj-tv. 5. § (2) bekezdése szerint munkavégzésre irányuló egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Választás az anyasági ellátások között

Kérdés: Van-e lehetősége a biztosítottnak a szülés napjától a gyermekgondozási segélyt választani, ha az számára kedvezőbb, mint a terhességi-gyermekágyi segély?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 39. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, ha a biztosított egyidejűleg jogosult gyermekgondozási segélyre, táppénzre, baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, akkor választhat az ellátások közül. Tehát, ha a biztosítottnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Román állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Egy román állampolgár egy bejegyzett magyar kft. résztulajdonosa. A társaság ügyeinek a vitelére és az ügyvezetésre 3 tag jogosult, akik képviseleti és üzletvezetési jogukat külön-külön gyakorolják, önálló eljárásra jogosultak. A román állampolgárnak adószáma van, TAJ-száma nincs. Milyen címen vehet ki pénzt a kft.-ből, és ennek milyen közterhei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...51. §-a szerint a munkaviszonyra azt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a munkaszerződés megkötésekor vagy később választottak. Jogválasztás hiányában annak az államnak a joga az irányadó, amelynek területén a munkavállaló a munkáját szokásosan végzi.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Tanulmányi szerződés megszűnése

Kérdés: Egy munkaviszonyban álló alkalmazott tanulmányi szerződést köt cégével. A cég az iskolában eltöltött időszakra távolléti díjat számfejt a dolgozónak. A munkavállaló a szerződésben kikötött időn belül szeretne munkahelyet változtatni, felbontják a tanulmányi szerződést. Milyen összeget köteles a munkavállaló visszafizetni a cégnek?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 162. § (3) bekezdés], vagy a Legfelsőbb Bíróság 1/2001. MJE. sz. alatt közzétett jogegységi határozatának értelmében választása szerint munkaügyi jogvitában bíróság előtt is érvényesítheti.Az Mt. vonatkozó rendelkezései értelmében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.
1
42
43
44