707 talált cikk az ügyvezető kifejezésre

Kérdés: Be kell-e jelenteni a társadalombiztosítási szervek felé új bt. vagy kft. alakulásakor azt a beltagot vagy társas vállalkozót, aki a társaságnak tagja, de személyesen nem működik közre, jövedelmet nem vesz ki, mert van főállású munkaviszonya vagy nyugdíjas?

Kérdés: Milyen munkajogi, illetve társadalombiztosítási kötelezettségeknek kell eleget tenni abban az esetben, ha egy kft. ügyvezetője magánszemélyként munkavállalási engedéllyel kőművesmunkát vállal Ausztriában? Adható-e a külföldi munka időtartamára az ügyvezető részére fizetés nélküli szabadság, ha a kft.-ben jelenleg munkaviszonyban látja el feladatait?

Kérdés: Egy cég megbízási szerződést kötött a francia állampolgárságú ügyvezetőjével az ügyvezetői teendők ellátására havi bruttó 200 000 forint megbízási díj ellenében. Az ügyvezető eddig diplomataként élt Magyarországon, most munkavállalási engedélye van, adószámot kért az APEH-tól. Milyen járulékokat kell megfizetni a megbízási díj után?

Kérdés: Kell-e a kft.-ben új ügyvezetőt választani abban az esetben, ha a jelenlegi ügyvezető – aki a kft. tagja – gyermeket vár? Mi történik abban az esetben, ha az érintett már GYED-ben részesül, és még mindig ő az ügyvezető? A kft.-ben személyes közreműködés csak a hivatalos iratok aláírására és banki ügyintézésre terjed ki. A kft.-ből tagi jövedelmet nem vett ki.

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: – elmaradt munkabért, – ennek késedelmi kamatát és – a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá – perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.

Kérdés: Kell-e fizetni tételes eho-t az után az eva hatálya alá tartozó főállású egyéni vállalkozó után, aki egy kft.-ben ügyvezetőként heti 20 órás munkaidőben 20 000 forintot keres, egyéni vállalkozóként jövedelmet nem vesz ki, de a járulékalapja 80000 forint?

Kérdés: Igényelhetnek-e munkanélküli-járadékot annak a kft.-nek a tagjai, amely érdemi tevékenységet 2005. év januárjától nem végez, a tagok személyes közreműködése megszűnt, s az ügyvezető sem kap díjazást?

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. japán tulajdonos-ügyvezetője 2004. május 1-jétől biztosított lett. Változott-e ez azóta? Ki lehet-e venni szabályosan a biztosítottak köréből?