Táppénz mértéke többes jogviszony esetén

Kérdés: A volt munkavállaló a munkaviszonyának megszűnését követő első napon keresőképtelen beteg lett. A keresőképtelenség napját megelőző 2 év folyamatos biztosítási ideje alatt egy hónapig ún. főfoglalkozású egyéni vállalkozóként egészségbiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett. Azt követően heti 36 órát meghaladó munkaviszonya alapján 60 vagy 70 százalékos mértékű táppénzre jogosult?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdező nem írta le, de valószínűleg olyan egyéni vállalkozóról van szó, aki egyidejűleg heti 36 órát meghaladó időtartamra munkaviszonyt is létesített, és e munkaviszonyának megszűnését követő napon lett keresőképtelen beteg. Ez esetben a táppénzre való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:

Társaságtól kapott hitel közterhei

Kérdés: Milyen szja-, illetve tb-fizetési kötelezettség terheli a többes jogviszonyú társas vállalkozó által a saját kft.-jétől felvett hitel összegét? A kifizető társaság által a tagnak vagy más magánszemélynek kamatmentesen adott hitel esetén, kamatkedvezményből származó jövedelem címén, a kifizetőnek keletkezik adófizetési kötelezettsége.
Részlet a válaszából: […] A kamatkedvezményből származó jövedelem adózását az Szja-tv. 72. §-a szabályozza. Adókötelezettség akkor keletkezik, ha a kifizető kamatmentesen, vagy a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamat mellett nyújt hitelt a magánszemélynek. A kamatkülönbözet után az adót évente...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszonyú társas NYENYI-je

Kérdés: Ki kell-e állítani a NYENYI lapot a többes jogviszonyú társas vállalkozóról is?
Részlet a válaszából: […] Ha a többes jogviszonyú társas vállalkozónak a tárgyévben a vállalkozásból származó jövedelme nem volt, NYENYI lapot kitölteni és beküldeni nem kell. Ebben az esetben a foglalkoztató – amennyiben más bejelentésre kötelezett munkavállalója nincs – nemleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó szolgálati idejének igazolása

Kérdés: Hol és milyen módon kérhet szolgálati idejéről igazolást az a személy, aki 1990 és 2002 között – időnként főfoglalkozású, időnként többes jogviszonyú – egyéni vállalkozóként volt járulék fizetésére kötelezett?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíj megállapításánál a kisiparosként, magánkereskedőként kötelező biztosításban, valamint az egyéni vállalkozóként eltöltött időnek azt a tartamát lehet szolgálati időként beszámítani, amelyre az előírt járulékot megfizették.Azt az időt, amelyre az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címke:

Az eva hatálya alá tartozó többes jogviszonyú vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: Hogyan változott a járulékfizetési kötelezettsége a heti 36 órás munkaviszony mellett egyéni vállalkozónak, illetve a bt.-beltagnak, ha 2003-tól bejelentkezett az eva hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az egyéni vállalkozóval. A legalább heti 36 órás foglalkoztatással rendelkező egyéni vállalkozó 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék és 8,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulék (vagy nyugdíjjárulék és tagdíj) fizetésére kötelezett, melynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
Kapcsolódó címkék:  

Evás egyéni vállalkozó járuléka

Kérdés: Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a minimálbér vagy az evaalap után köteles-e járulékot fizetni? Van-e esetleg választási lehetősége?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó járulékalapja eltér ugyan a nem evás társaiétól, de esetében ugyanúgy jelentősége van annak, hogy főfoglalkozásúnak, többes jogviszonyban állónak vagy esetleg kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja

Kérdés: Főfoglalkozású egyéni vállalkozó kivétje az első három negyedévben megegyezik a minimálbérrel (150 ezer Ft/negyedév), a negyedik negyedévben viszont 900 ezer forint. A vállalkozó betegállományban nem volt. A negyedik negyedévben kivett jövedelem, amely után a járulékokat megfizették, teljes egészében képezi-e a nyugdíjjárulék alapját, mivel az éves jövedelem 1350 ezer forint, nem éri el a 365 x 6490 forintot, vagy csak a 92 x 6490 forint lesz a negyedik évben a nyugdíjjárulék alapja?
Részlet a válaszából: […] Főfoglalkozású, többes jogviszonyban nem álló egyéni vállalkozóról van szó, akinek járulékfizetési kötelezettségére a Tbj-tv. 29. § (1) bekezdését, illetve a Tbj-tv. R. 6. § (1) bekezdését kell alkalmazni. Ezen túlmenően a nyugdíjjárulék-alap felső határának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
Kapcsolódó címkék:  

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj visszaigénylése

Kérdés: 2002. évben a dolgozó megfizette főállásában a 2 százalék nyugdíjjárulékot és a 6 százalék tagdíjat a felső határig. Volt egy megbízásos jogviszonya is, ahol a járulékot szintén levonták, ez azonban már többletlevonás. A 2 százalék többletet érvényesítheti adóbevallásában. A 6 százalék nyugdíjjárulékot a főállású munkáltatójának kell visszafizetnie, vagy a pénztártól kérje vissza?
Részlet a válaszából: […] A problémára egyértelmű eligazítást nyújt a Tbj-tv. 33. §-ának (2) bekezdése, amely kimondja, hogy a tagdíjfizetési kötelezettségre a nyugdíjjárulék-fizetésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a túlfizetésként jelentkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.
Kapcsolódó címkék:    

Osztrák, illetve német állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség az osztrák, illetve német magánszemélyekkel rendelkező, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságoknál, ha a tag Magyarországon jövedelmet vesz fel, és- külföldön heti 40 órás munkaviszonyban áll,- külföldön személyesen közreműködő tag,- külföldön egyéni vállalkozó,- külföldön nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A felsorolt esetekben külföldi részesedéssel működő, külföldinek minősülő társas vállalkozó tagjáról van szó, akinek biztosítása a magyar-német (2000. évi XXX. törvény), illetve a magyar-osztrák (2000. évi CXXIII. törvény) megállapodás alapján állapítható meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] 2003. január 1-jétől a társadalombiztosítási járulék vonatkozásában százalékos mértékben nincs változás. Az egyéni járulék mértéke az alábbiak szerint változik:"A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértékea) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
Kapcsolódó címke:
1
28
29
30
31