Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó közterhei keresőképtelenség esetén

Kérdés:

Befolyásolja egy egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét, ha a főállású munkaviszonyában jelenleg keresőképtelen és táppénzben részesül, de a vállalkozásában folyamatosan dolgozik, és kivétet számol el? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha megszűnik a munkaviszonya? Hogyan kell a közterheket megfizetnie abban az esetben, ha a saját kft.-jében – ahol jelenleg ingyenes megbízási jogviszony keretében végzi az ügyvezetői teendőket – személyes közreműködést vállal, és ezzel társas vállalkozóvá válik? Akadálya lehet ez a rokkantsági ellátás igénylésének?

Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk a jogviszonyokat.Az érintett személy a kérdés megfogalmazásának pillanatában egyidejűleg három biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll.Egyrészt munkaviszonyban [amely esetében a "főállású" jelző vélhetően azt jelenti, hogy teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének járulékai

Kérdés:

Terheli járulékfizetési kötelezettség az "A" egyszemélyes kft. ügyvezető tagját abban az esetben, ha heti 40 órás munkaviszonyban áll "B" társaságnál, ahol jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, és GYES-ben részesül?

Részlet a válaszából: […] A kérdés érdekében elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy az említett tag az ügyvezetést milyen jogviszonyban látja el az "A" kft.-ben.Amennyiben megbízási jogviszonyban, akkor a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül, és havi minimális adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Többes jogviszonyú őstermelő járulékfizetése

Kérdés: Beszámításra kerül az őstermelőként vállalt járulékfizetés a nyugellátás számítása során abban az esetben, ha az érintett rendelkezik egy heti 20 órás munkaviszonnyal is, ahol a minimálbér arányos részének megfelelő összegű munkabért kap?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének h) pontja értelmében a mezőgazdasági őstermelőre nem terjed ki a biztosítás, amennyiben bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat (választott tisztségviselő, megbízás, vállalkozási jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Csökkentheti az egyéni vállalkozásában figyelembe veendő járulékalapot a kft.-ben megszerzett járulékalapjával az egyéni vállalkozó, aki heti egyórás munkaviszonyban látja el egy kft. ügyvezetői teendőit?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben van ráció, ugyanakkor a válasz egyértelműen nem.Az említett személy a kft.-ben munkaviszonyban áll, amely alapján a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapja a tényleges munkabére, de legalább a minimálbér 30 százaléka.Biztosított egyéni vállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Többes munkaviszonyú munkavállaló táppénze

Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkahelyén táppénzre az a munkavállaló, aki 2020. július 1-jétől áll napi 6 órás munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, 2023. május 2-ától egy másik munkáltatónál napi 3 órás munkaviszonyt létesített, és 2023. május 8-ától keresőképtelen, ami miatt egyik munkáját sem tudja ellátni? A keresőképtelenség előreláthatóan hosszú ideig fog tartani.
Részlet a válaszából: […] Táppénzre az a biztosított jogosult, aki a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt válik keresőképtelenné, és társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Táppénz a keresőképtelenség időtartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

GYED megállapítása

Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásánál elsődlegesen felmerül az a kérdés, hogy az anyának a másik jogviszonya a gyermek születése előtt is fennállt, vagy 2022. november 1-jétől áll csak fenn. Feltételezzük, hogy csak 2022. november 1-jétől áll fenn, mert egyébként a CSED-et nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés:

Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 34. §-ának (6) bekezdése értelmében a családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja-tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés:

Hogyan történik 2023-ban a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék alapjának megállapítása abban az esetben, ha egy főállású átalányadózó egyéni vállalkozó negyedév közben – heti 40 órás munkaviszonyára tekintettel – többes jogviszonyúvá válik? Mi lesz a helyes osztószám például abban az esetben, ha a munkaviszony létrejöttére a 2. negyedévben, május hónapban kerül sor?

Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint ebben az esetben a 2. negyedévben is három az osztószám. Ugyanakkor a minimumjárulék-alap meghatározásánál a május és június hónapra már nem számolunk minimumjárulék-fizetési kötelezettséggel. A kérdésben vázolt helyzetre nincs külön előírás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Ekhós többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés:

Mentesül a társas vállalkozónak minősülő tulajdonos utáni havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól egy kft. abban az esetben, ha az érintett tagja a munkaviszonyában az ekho szerinti adózást választja, vagy ebben az esetben meg kell fizetnie a minimumközterheket?

Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 9. §-ának (5) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 42. § (2) bekezdés a) pontja értelmében, abban az esetben (szintén) mentesül az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozó a havi minimumadó- és -járulékfizetési kötelezettség alól, amennyiben legalább heti 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.

Egyház átlagos statisztikai létszáma

Kérdés:

Beleszámítanak a rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás számításánál az átlagos statisztikai állományi létszámba az egyháznál szolgálatot teljesítő kinevezett egyházi személyek, tekintettel arra, hogy nekik nincs munkaidejük?

Részlet a válaszából: […] Az Egyház-tv. (1) bekezdésének előírásai értelmében az egyházi személy a bevett egyház, a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház belső szabályában meghatározott, az egyházi jogi személy szolgálatában álló, egyházi szolgálatot sajátos egyházi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 31.
1
2
3
4
…
36