Külföldről végzett személyes közreműködés

Kérdés: Milyen feladatai, illetve bejelentési kötelezettségei vannak annak a magyarországi cégnek, amelynek a tagja online, távmunka keretében közreműködik a cég bevételszerző tevékenységében, és emellett Ausztriában egyéni vállalkozó? Melyik országban jön létre a biztosítási jogviszony, ha az érintett személy állandó lakóhelye kizárólag Ausztriában van?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdésben említett tag lakóhelye Ausztriában van, ott biztosított egyéni vállalkozóként, és – nem utolsósorban – a munkavégzés helye is Ausztria, így az érintett magyarországi társas vállalkozói jogviszonya nem keletkeztet biztosítási és járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Járulékfizetés több jogviszony esetén

Kérdés: Választhatja őstermelőként, az előző évi bevétel 15 százaléka alapján történő járulékfizetést az a személy, aki egy betéti társaság beltagjaként heti 5 órás munkaviszonyban végez munkát a cégben, és emellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedik? Megteheti ebben az esetben, hogy az őstermelői tevékenységet jelöli meg főállásként, ha az számára kedvezőbb lenne?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő személy egyidejűleg három jogviszonnyal rendelkezik: munkaviszonyban áll egy betéti társaságban, egyéni vállalkozó, illetve mezőgazdasági őstermelő. A betéti társaságban a társadalombiztosítási kötelezettségek alapja a tényleges munkabér (de havonta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Két munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló üzemi balesete

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a munkavállaló abban az esetben, ha „A” munkáltatónál 2020. április 1-jétől dolgozik napi 8 órás munkaviszonyban, de a munkaideje – a munkabér összegének változatlanul hagyásával – napi 6 órára csökkent 2025. február 17-től, amely napon napi négyórás részmunkaidős munkaviszonyba állt a „B” munkáltatónál, ahol még aznap, a munkaidő vége előtt üzemi balesetet szenvedett, és keresőképtelen volt február 18-tól március 21-ig? A munkavállaló az „A” munkáltatójánál sem tudja elvégezni a munkáját, így ebben a jogviszonyában is keresőképtelen.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló 2025. február 17-től egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonnyal rendelkezik. A pénzbeli ellátásokra való jogosultságát, azok összegét jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni (Tbj-tv. 9. §). Kezelőorvosa – munkaköreinek ismeretében –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Többes jogviszonyú vállalkozó minimumközterhe

Kérdés: Mentesül továbbra is a minimumközteher megfizetése alól egy egyéni vállalkozó, aki egyben egy kft. ügyvezetőjeként társas vállalkozónak minősül, és ebben a jogviszonyában fizette meg a minimumjárulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót, 2024. március 1-jétől azonban a társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel GYED-ben részesül? Az érintett egyéni vállalkozóként kivétet nem realizál, viszont most a GYED miatt okafogyottá vált az a nyilatkozata, amely szerint társas vállalkozóként teljesíti a minimális közteherfizetési kötelezettségét.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 40. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében mentesül az egyéni és társas vállalkozó a havi minimumjárulék és minimum szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól – többek között –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése

Kérdés: Szüneteltetés esetén meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy egyéni vállalkozónak, aki vállalkozása mellett évek óta mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, de ebben a jogviszonyában nincs járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Valóban, ha az egyéni vállalkozó szünetelteti a biztosítását, akkor a biztosítása is szünetel, amelyből az is következik, hogy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére válik kötelezetté. Pontosabban válhat, hiszen ez csak abban az esetben következik be, ha nincs más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók

Kérdés: Kell kifizetőhelyet létesítenie annak a cégnek, amely a továbbiakban szakképzési munkaszerződés keretében is foglalkoztatni kíván közel 30 munkavállalót, így a többes jogviszonyok miatt a cég létszáma már meghaladja a 100 főt? Hogyan befolyásolják ezek a dupla jogviszonyok a rehabilitációs hozzájárulás összegét?
Részlet a válaszából: […] A Tb-fü-tv. 9. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy „minden munkáltató, amely legalább 100 fő pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat”, köteles kifizetőhelyet létrehozni. Tehát nem a jogviszonyok, hanem az ellátásra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Szünetelő egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul az október és a november havi járulékfizetési kötelezettsége egy főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki 2024. október 15-től táppénzben részesül, majd november 5-től szünetelteti a vállalkozását? A vállalkozó szeptember hónapot követően nem számolt el kivétet.
Részlet a válaszából: […] Többes jogviszonyban nem álló, biztosított egyéni vállalkozóról van szó, aki a kérdéses időszakban nem rendelkezik kivéttel, így a feladatunk a minimumjárulék-fizetési kötelezettség megállapítása.Ez október hónapot tekintve a minimálbér (vagy garantált bérminimum)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.

Megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés: Érvényesítheti havonta a 153.600 [(266.800×2)–380.000] forint utáni szociálishozzájárulási-kedvezményt egy megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó a havi 400.000 forintos kivétje elszámolása során, ha munkaviszonyban is dolgozik, ahol a havi 380.000 forint bruttó munkabére után a munkáltató igénybe veszi a kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy munkaviszonyban a megváltozott munkaképességű személy – annak ellenére, hogy a munkaviszonyában a foglalkoztatója igénybe veszi vele kapcsolatban a Szocho-tv. 13. szakasza szerinti adókedvezményt – egyéni vállalkozóként is érvényesítse...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

CSED- és GYED-jogosultság több jogviszony esetén

Kérdés: Igényelheti 2024 novemberében a gyermeke megszületésének napjától a csecsemőgondozási díjat, majd a gyermekgondozási díjat a munkáltatójánál az a munkavállaló, aki 2024. április 1-jétől napi 8 órás munkaviszonnyal rendelkezik, mellette van egy átalányadózó egyéni vállalkozói jogviszonya is, amelyben 2023-ban főfoglalkozásúként biztosított volt, és 2024. évben megbízási jogviszonyban is állt, ahol a havi nettó megbízási díja 300.000 forint volt? Elég, ha szünetelteti az egyéni vállalkozását, vagy meg kell szüntetnie az ellátásokra való jogosultság érdekében? Meg kell szüntetnie a megbízási szerződést, vagy elegendő, ha nem részesül díjazásban a megbízási jogviszonyában?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 39/A. §-ában foglaltak értelmében az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira – így a CSED-re és a GYED-re – való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.A CSED jogosultsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a betéti társaság beltagját abban az esetben, ha a társasági szerződés nem rendelkezik arról, hogy milyen jogviszonyban látja el az ügyvezetést, amelyért jövedelemben nem részesül? Kell ebben az esetben valamilyen közterhet fizetni a beltag után? Hogyan változik a helyzet, ha a későbbiekben személyesen is végez munkát a társaságban?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.Mivel a kérdéses ügyvezető nem rendelkezik munkaszerződéssel, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 8.
1
2
3
4
38