384 talált cikk a több jogviszony kifejezésre

Kérdés: Hogyan alakul az október és a november havi járulékfizetési kötelezettsége egy főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki 2024. október 15-től táppénzben részesül, majd november 5-től szünetelteti a vállalkozását? A vállalkozó szeptember hónapot követően nem számolt el kivétet.

Kérdés: Érvényesítheti havonta a 153.600 [(266.800×2)–380.000] forint utáni szociálishozzájárulási-kedvezményt egy megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó a havi 400.000 forintos kivétje elszámolása során, ha munkaviszonyban is dolgozik, ahol a havi 380.000 forint bruttó munkabére után a munkáltató igénybe veszi a kedvezményt?

Kérdés: Igényelheti 2024 novemberében a gyermeke megszületésének napjától a csecsemőgondozási díjat, majd a gyermekgondozási díjat a munkáltatójánál az a munkavállaló, aki 2024. április 1-jétől napi 8 órás munkaviszonnyal rendelkezik, mellette van egy átalányadózó egyéni vállalkozói jogviszonya is, amelyben 2023-ban főfoglalkozásúként biztosított volt, és 2024. évben megbízási jogviszonyban is állt, ahol a havi nettó megbízási díja 300.000 forint volt? Elég, ha szünetelteti az egyéni vállalkozását, vagy meg kell szüntetnie az ellátásokra való jogosultság érdekében? Meg kell szüntetnie a megbízási szerződést, vagy elegendő, ha nem részesül díjazásban a megbízási jogviszonyában?

Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a betéti társaság beltagját abban az esetben, ha a társasági szerződés nem rendelkezik arról, hogy milyen jogviszonyban látja el az ügyvezetést, amelyért jövedelemben nem részesül? Kell ebben az esetben valamilyen közterhet fizetni a beltag után? Hogyan változik a helyzet, ha a későbbiekben személyesen is végez munkát a társaságban?

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyban CSED-re az a munkavállaló, aki egy duális képzőhelyként működő kft. alkalmazottjaként 2023. év novemberében szakképzési munkaszerződést kötött a munkáltatójával, ezért a munkaviszonyában a munkaideje napi 4 órára csökkent, és emellett napi 4 órára 1131-es jogviszonykóddal került bejelentésre?

Kérdés: Mentesül a minimumjárulékfizetési-kötelezettség alól egy kft. ügyvezetője, aki heti 10 órás munkaviszonyban havi 81 ezer forintos munkabérért látja el az ügyvezetést, és emellett személyesen is közreműködik a társaságban, amelyre az ekho szerinti adózást választja évi 15 milliós összeghatárig?

Kérdés: Van bármilyen járulékfizetési kötelezettsége április hónapra annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 40 órás munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, amit április 10-től szüneteltet, de időközben április 20-án a munkaviszonya is megszűnt? A vállalkozó kivétet nem számolt el.

Kérdés: Megteheti a munkavállaló, hogy folyamatosan munkát végez az egyéni vállalkozásában, miközben a főfoglalkozású munkahelyén már több hete keresőképtelen állományban van, és táppénzben részesül? A munkáltató nem érzi ezt igazságosnak, hiszen fizetnie kellett a betegszabadság idejére járó juttatást, valamint a táppénz-hozzájárulást, miközben a munkavállaló kieső munkáját is pótolnia kell. Milyen lehetőségei vannak ebben az esetben a munkáltatónak?

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Kérdés: Elválasztható egymástól a szülési szabadság mint munkajogi fogalom és a CSED mint társadalombiztosítási ellátás annak a biztosítottnak az esetében, aki 2024. május közepére várja a 3. gyermekét, jelenleg két munkaviszonya van párhuzamosan, amelyek közül az "A" jogviszonya 2016. szeptember 12-e óta folyamatosan fennáll, így ott megvannak a jogosultsági feltételei a CSED-hez, a "B" jogviszonya azonban csak 2023. szeptember 1-jén kezdődött, így ebben a jogviszonyában nem lesz meg neki a szülés előtt szükséges 365 nap biztosításban töltött idő? A kismama a "B" munkaviszonyában lehet csak szülési szabadságon CSED folyósítása nélkül? Ha igen, az biztosításban töltött időnek minősül, így akár jogosultságot szerezhet a 169. naptól esetleg a GYED-re? Ha nem lehetséges szülési szabadságon lenni CSED nélkül, akkor mik a lehetőségei?