191 cikk rendezése:
11. cikk / 191 Ügyvezető rokkantsági ellátása
Kérdés: Elegendő, ha egy-egy, különböző napra fizetés nélküli szabadságot kér az igénylés érdekében egy kft. 2 tulajdonos-ügyvezetője, akik mindketten jogosulttá váltak rokkantsági ellátásra? Az ügyvezetők munkaviszonyban látják el a tevékenységüket, a fizetés nélküli szabadság bejelentésre kerül a 'T1041-es nyomtatványon, és ezáltal szünetel a biztosítás.
12. cikk / 191 Külföldről kapott tiszteletdíj közterhei
Kérdés: Keletkezik Magyarországon járulékfizetési, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy magyarországi munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországgal szociális biztonsági egyezménnyel nem bíró, nem EGT-tagállambeli társaságból kapott igazgatótanácsi térítése után, amennyiben a magánszemély az igazgatótanácsi térítést megalapozó tevékenységet Magyarországon végzi, illetve ha a tevékenységet külföldön végzi?
13. cikk / 191 Álláskereső személy keresőtevékenysége
Kérdés: Hogyan befolyásolja az álláskeresési járadék folyósítását, ha az állást kereső személy megbízási díjat kap óraadóként, vagy alkalmi munkavállalóként foglalkoztatják, illetve ha egyéni vállalkozást indít?
14. cikk / 191 Szolgálati járandóságban részesülő vezető tisztségviselő
Kérdés: Milyen összegű tiszteletdíj számfejthető 2021 vonatkozásában egy egyesület vezető tisztségviselőjének annak érdekében, hogy ne veszítse el a szolgálati járandóságát? Figyelembe kell venni az érintett mezőgazdasági őstermeléséből származó jövedelmét ebből a szempontból, ha őstermelőként kiterjed rá a biztosítás? Kifizethető az ez évi tiszteletdíj egy része 2022-ben, mivel márciusban betölti a nyugdíjkorhatárt?
15. cikk / 191 Japán felügyelőbizottsági tag tiszteletdíja
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy japán anyacég magyarországi leányvállalata tiszteletdíjat fizet a japán állampolgárságú felügyelőbizottsági tagnak? Milyen jogviszonyt szükséges létrehozni Magyarországon, ha az érintett egyébként Japánban él, ott is dolgozik, és fizeti meg a közterheket?
16. cikk / 191 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
17. cikk / 191 Közhasznú alapítvány által szervezett rendezvény
Kérdés: Veszélyezteti egy vállalat által a saját nyugdíjas dolgozói természetbeni és pénzbeli segélyezésére létrehozott alapítvány közhasznú státuszát, ha az alapító okiratba bekerül egy olyan kiegészítés, amelynek értelmében az alapítvány közhasznú tevékenységének minősül a továbbiakban a nyugdíjas-találkozó szervezése és menedzselése is? Ez konkrétan azt jelenti, hogy az alapítvány a nyugdíjasokat évente egyszeri alkalommal vendégül látja, amelynek keretében a rendezvényt megszervezi, a tárgyi és személyi feltételeket biztosítja, a költségeket viseli, beleértve az esetleges előadók költségeinek és tiszteletdíjának fizetését. Van valamilyen adóvonzata, és ha igen, mennyi a nyugdíjas-találkozó évenkénti megrendezésének?
18. cikk / 191 Biztosítási jogviszony utólagos elbírálása
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a magánszemély és a kifizető kötelezettségeit abban az esetben, ha egy egyesület a választott tisztségviselője éves tiszteletdíját október hónapban fizeti ki a 2019. szeptember 1-jétől 2020. augusztus 31-ig terjedő időtartamra? Az érintett tisztségviselő 2020. augusztus 5-től igénybe veszi a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást is.
19. cikk / 191 Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény
Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
20. cikk / 191 Választott tisztségviselő járulékai
Kérdés: A választott tisztségviselőre is vonatkozik 2020. július 1-jétől a minimálbér 30 százaléka utáni járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha nincs heti 36 órás munkaviszonya? A NAV ezt a tájékoztatást adta a kifizetőnek, de a törvényben nem találták meg az erre vonatkozó szabályozást.
