Külföldre utazó beltag közterhei

Kérdés: Kell-e valamilyen közterhet fizetnie Magyarországon annak a PhD egyetemi hallgatónak, aki egy betéti társaság egyik beltagja, és 9 hónapra az USA-ba megy ösztöndíjjal? A beltag személyesen nem működik közre a társaság tevékenységében.
Részlet a válaszából: […] A kérdés kulcsát a betéti társasági tag személyesközreműködése, pontosabban annak hiánya jelenti. A társadalombiztosításijogszabályok ugyanis a gazdasági társaság magánszemély tulajdonos tagjára nézvejogokat és kötelezettségeket csak abban az esetben állapítanak meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Felsőfokú tanulmányokat végző társasági tag tanulmányi költségei

Kérdés: Elszámolhatja-e költségként egy társaság a tagja egyetemi költségeit, feltételezve azt, hogy az iskola elvégzése után a cégben fogja kamatoztatni a tudását? A tag, aki jelenleg nem kötelezett személyes közreműködésre, és egyéb jogviszonyban sem tevékenykedik a társaságnál, felsőoktatású intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, ezenkívül költségtérítéses formában egy másik egyetemen is tanul. Mindkét iskolában olyan tanulmányokat folytat, ami a társaság tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódik. Kell-e, vagy érdemes-e valamilyen szerződést kötni a taggal? Terheli-e adófizetési kötelezettség a társaságot, ha a cég nevére szóló számla alapján elszámolja a tanulmányi költségeket?
Részlet a válaszából: […] Az adójogszabályok nem korlátozzák a két fél között köthetőszerződéseket. Ennek megfelelően a társaság a tagjával köthet olyan szerződést,amelyben a magánszemélytől részben vagy egészében átvállalja annak tanulmányiköltségét. Ebben a szerződésben a társaság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 13.

Egészségbiztosítási szolgáltatási- járulék-fizetési kötelezettség

Kérdés: Elegendő-e a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni egy kft.-tag után, aki személyesen nem vesz részt a társaság munkájában, semmilyen díjazásban nem részesül, és egyéb jogviszonnyal sem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Igen. A kft. tevékenységében semmilyen formában részt nemvevő, díjazásban nem részesülő tag – függetlenül attól, hogy továbbijogviszonnyal rendelkezik-e vagy sem – nem minősül biztosítottnak, így atársasági tagságával összefüggésben nem áll fenn járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat annak ellenére, hogy a kérdés erre irányul, nemaz egyéni vállalkozóként fizetett járulékokkal, hanem a kft. ügyvezetőjénektársas vállalkozói jogviszonyával kell kezdenünk. Ez ugyanis kihat az egyénivállalkozó járulékfizetésére, így nem árt a kft.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Társasági tag korengedményes nyugdíja

Kérdés: Igaz-e az, hogy az a társasági tag, aki saját társaságával munkaviszonyban állva korengedményes nyugdíjba szeretne vonulni, nem jogosult az ellátásra, és ki kell lépnie emiatt a társaságból, tehát tagsági viszonyát meg kell szüntetni?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíjra jogosult lehet, amennyiben azellátásra jogosultság egyéb feltételeivel is rendelkezik. A társaságból emiattnem kell kilépnie.A 181/1996. Korm. rendelet értelmében a foglalkoztatómegállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Járulékfizetési kötelezettség biztosítási kötelezettséggel nem rendelkező társasági tag esetében

Kérdés: Segítségüket kérjük a Tbj-tv. 10. § (2) bekezdés b) pontjának értelmezésében. Konkrétan mely esetekben állhat fenn a járulékfizetési kötelezettség fenti paragrafus alapján? Kell-e valamilyen járulékot fizetni az után a társasági tag után, aki a társaságnál semmilyen tevékenységet nem végez, de egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] A felvetett probléma tisztázása érdekében egy kissé messzebbrőlkell elindulnunk. Mindenekelőtt arra kell válasz adnunk, hogy egy adott társasvállalkozás tagja mikor minősül társas vállalkozónak. A Tbj-tv. 4. § d) pontjaértelmében a– a betéti társaság bel- és kültagja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Kínai állampolgár biztosítása

Kérdés: Hogyan alakul a kínai állampolgár biztosítási kötelezettsége, ha Magyarországon van tartózkodási engedélye, taj-kártyája és főállású tag? Nincs tartózkodási engedélye, de közreműködő tag?
Részlet a válaszából: […] Hogyan válhatnak biztosítottá a családtagok (házastárs,gyermek)?A Tbj-tv. 11. § c) pontja 2004. május 1-jétől hatályátvesztette. Ezáltal megszűnt a gazdasági társaság tagjának illetőség szerintimegkülönböztetése, így a belföldinek, illetőleg a külföldinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Román állampolgárságú társasági tag jogviszonya

Kérdés: Magyarország uniós csatlakozása után fennáll-e a magyar-román egyezmény, amely alapján a román részvétellel működő gazdasági társaság tagi jogviszonyban személyesen közreműködő tagja nem biztosított. A tagtól csak adóelőleget (a jövedelemkivét után) kell vonni, illetve tételes eho-t kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az 1962. évi 5. tvr. által kihirdetett magyar-román szociálpolitikai egyezmény alkalmazását illetően hazánk uniós csatlakozása nem hozott semmilyen változást. Különösen nem a társas vállalkozók jogállását érintően, akikre e megállapodás személyi hatálya eleve nem terjedt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

Nyugdíj előtt álló társasági tag járulékfizetése

Kérdés: 60. életévének betöltése előtt egy munkavállaló munkaviszonya megszűnt. Ekkor társaságot alapított, amelynek közreműködő tagja, ügyvezetője lett. A hatályos törvények értelmében legalább a minimálbér összege után a társaságnak, illetve az ügyvezetőnek járulékfizetési kötelezettsége van. Van-e lehetőség arra, hogy a társaság, illetve az ügyvezető nagyobb alap után fizesse meg a járulékot, úgy, hogy ezt a magasabb összeget nem veszi fel, és nem fizet szja-t sem?
Részlet a válaszából: […] Nincs. Az ügyvezető járulékfizetési kötelezettsége a Tbj-tv. 5. §-a alá tartozó biztosítási – alapesetben munka- vagy megbízási, esetleg társas vállalkozói – jogviszonyára tekintettel jön létre. E biztosítási jogviszonyokban a járulékfizetés alapja a ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Özvegyi nyugdíjas társasági tag jogviszonya

Kérdés: Hosszú ideje özvegyi nyugdíjban részesülő, 1942-ben született nő 2000-ben társaságot alapított, ahol személyesen közreműködve ügyvezetőként dolgozik. Tekinthető-e kiegészítő tevékenységet folytatónak a társasági tag, és milyen járulékokat kell fizetni utána abban az esetben, ha vesz fel jövedelmet, illetve ha nem?
Részlet a válaszából: […] Kiegészítő tevékenységet folytatónak az özvegyi nyugdíjban részesülő társas vállalkozó akkor minősül, ha a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte. [Tbj-tv. 4. § e) pontja.] Az 1942-ben született nő öregséginyugdíj-korhatára az 57. betöltött életév,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.