Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximumösszegére és a kereseti korlátra

Kérdés: Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)–e) pontjai alá tartozó jövedelmek – e körbe tartozik az osztalék is – esetében az adóalap-maximum a minimálbér 24-szerese, azzal, hogy e felső határt csökkenti a természetes személy 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
Kapcsolódó címkék:  

Román nyugdíjban részesülő munkavállaló

Kérdés: Mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy román–magyar állampolgárságú, Romániából részlegesen előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő (P10 nyugdíjkód) dolgozó, akinek egy általános iskolában történő alkalmazása óta vonják az illetményéből a társadalombiztosítási járulékot? Figyelembe vehető a jogviszony megállapítása során a román nyugdíj?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja értelmében kiegészítő tevékenységet folytató személy: a 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár el a közteherfizetési kötelezettség megállapítása során egy egyszemélyes kft., amelynek tagja az ügyvezetői tevékenység ellátása mellett tagként személyesen közreműködik a társaság tevékenységében is, de jövedelmet nem vesz fel, és mivel jelenleg rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, a '08-as bevallásban nem szerepeltet semmilyen közterhet? Hogyan változik a járulékfizetési kötelezettség, ha a tagnak lecsökken a munkaideje heti 20 órára, és a saját cégében is munkaviszonyt létesít? Csak a 20 órára járó munkabér után kellene ebben az esetben megfizetni a járulékot, a szociális hozzájárulási adót és a személyi jövedelemadót, vagy a garantált bérminimum lesz a közterhek alapja? Megoldható, hogy a kft.-ben továbbra sem vesz fel jövedelmet, és csak a bérminimum fele után fizeti meg a járulékot, és mivel nincs munkabére, nem fizet szja-t és szochót?
Részlet a válaszából: […] Jelenleg a kft. tulajdonos tagja társas vállalkozóként működik közre személyesen a cégében, viszont heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól.A jövőben a személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
Kapcsolódó címke:

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót egy betéti társaság beltagja után, aki ingyenes megbízás keretében látja el az ügyvezetői teendőket, vagy elegendő az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése abban az esetben, ha a társaság nem működik, semmilyen bevétele nincs, a tag eddig fennálló teljes munkaidős munkaviszonya viszont 2023. november 30-án megszűnt? Jogosult lehet álláskeresési járadékra a beltag a megszűnt munkaviszonyára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt a kérdésben említett beltag társadalombiztosítási jogállását kell tisztáznunk. Az érintett ügyvezetői státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül.E társas vállalkozói jogviszonya a heti 36 órás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Minimálbér emelése év közben

Kérdés: Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?
Részlet a válaszából: […] Annak ellenére, hogy a megszokott, állandósult jogalkotási program részeként a kötelező legkisebb munkabér jellemzően minden év január 1. napjával emelkedik, a hazai jogalkotás rendszerében nem példa nélküli az ettől eltérő jogszabály-módosítás. A változás azonban akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.
Kapcsolódó címke:

Munkaerőpiacra lépők szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés: Egy munkavállaló után 2022. szeptember 14-től veszi igénybe "A" Kft. a munkaerőpiacra lépők kedvezményét 2+1 évre. Élhet a kedvezménnyel a hátralévő időszakra a "B" Kft., amelyhez a dolgozó ez év november 1-jétől lépett be?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben a Szocho-tv. 11. szakasza szerinti szociálishozzájárulásiadó-kedvezményről van szó, amellyel a munkaerőpiacra lépő munkavállalónak minősülő, munkaviszonyban álló dolgozó után élhet a kifizető. A kedvezmény három éven keresztül alkalmazható, a harmadik évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Zrt. vezető tisztségviselője

Kérdés: Kötelezett társas vállalkozóként a minimumközterhek megfizetésére egy zrt. tulajdonos vezérigazgatója, aki jelenleg ingyenes megbízás keretében végzi a tevékenységét? Az érintett jelenleg semmilyen egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A válasz egyértelmű nem. A részvénytársaság a Tbj-tv. alkalmazásában (4. § 20. pont) nem minősül társas vállalkozásnak, így tulajdonosa sem vezető tisztségviselőjeként, sem munkájában történő személyes közreműködés révén nem válhat társas vállalkozóvá.Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.
Kapcsolódó címke:

Kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetője

Kérdés: Jogosult a megváltozott munkaképességű munkavállalókat megillető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre egy kft. nyugdíjkorhatárt betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő tagja, aki eddig nem működött közre a társaság tevékenységében, de most ő lett az ügyvezető? Meg kell fizetni a minimumjárulékot ebben az esetben az ügyvezetői státuszra tekintettel?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a kérdésben említett tag ügyvezetői státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül, és mivel nem részesül öregségi nyugdíjban (továbbra is a rokkantsági ellátás kerül folyósításra a számára, amely nyilván...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot vonni egy 65. életévét betöltött munkavállalótól, aki ettől az időponttól nem öregségi nyugdíjat kap, hanem a számára kedvezőbb rokkantsági ellátás továbbfolyósítása mellett döntött?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán elsősorban azt kell eldöntenünk, hogy a munkavállaló kiegészítő tevékenységűnek minősül-e, avagy nem. A Tbj-tv. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis a kiegészítő tevékenységű személy nem minősül biztosítottnak, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Keresőtevékenységek GYES mellett

Kérdés: Keletkezik bármilyen járulékfizetési kötelezettsége annak a heti 40 órás munkaviszonyban álló kismamának, aki jelenleg GYED-ben részesül, de gyermeke hamarosan betölti a második életévét, ezért GYES-t fog kapni, azonban továbbra is fizetés nélküli szabadságon marad, és a cégének megbízási szerződés keretében fog dolgozni a biztosítási összeghatárt jelentősen meghaladó díjazás ellenében? Ezzel párhuzamosan a kismama egy betéti társaság kültagjaként személyesen is szeretne közreműködni díjazás nélkül. Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni a kültagként történő közreműködést ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kültagként folytatott személyes közreműködés révén az anyuka a betéti társaságban társas vállalkozónak minősül. Mégpedig főfoglalkozásúnak (ennek megfelelően 1451-es jogviszony kóddal kell őt bejelenteni), mivel a munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.
1
7
8
9
118