Találati lista:
61. cikk / 1185 Munkaerőpiacra lépő
Kérdés: Valóban munkaerőpiacra lépőnek minősül az a részmunkaidős munkavállaló, aki most lépett be a munkáltatójához, a „B” Kft.-hez, de mellette az „A” kft.-nél is munkaviszonyban áll, ahol jelenleg GYED-ben részesül? A „B” kft. kapott egy igazolást a NAV-tól a kedvezményről, de nem biztos annak helyességében, tekintettel a másik cégnél fennálló munkaviszonyra.
62. cikk / 1185 Kft. tagjainak járulékai
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy kft. két tulajdonos-ügyvezetőjének, akik megbízási jogviszonyban látják el a tevékenységüket „0” forint megbízási díjért? Közülük az egyik heti 36 órát elérő munkaviszonyban áll egy másik cégnél, a másik pedig választott tisztségviselő egy alapítványban, ahol biztosítottnak minősül.
63. cikk / 1185 Külföldre költöző ügyvezető
Kérdés: Kell Magyarországon járulékot fizetnie egy magyar cég tulajdonos-ügyvezetőjének, aki az egész családjával Dubajba költözött, de a cégét nem szüntette meg Magyarországon?
64. cikk / 1185 Nyugdíjkorhatárt betöltött, nyugellátásban nem részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót átalányadózó egyéni vállalkozóként egy teljes munkaidős egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek, aki már betöltötte a 65. életévét, de nem vett igénybe nyugellátást?
65. cikk / 1185 Kft. tagjának és külsős ügyvezetőjének bejelentése
Kérdés: Milyen jogviszonykóddal kell bejelenteni egy egyszemélyes kft. tagját abban az esetben, ha személyesen közreműködik a társaság tevékenységében, de nem ő az ügyvezető? Hogyan kell bejelenteni a társaság vezetését végző külsős személyt, aki ingyenes megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, és rendelkezik máshol egy heti 40 órás munkaviszonnyal? Mindkettőjüket szerepeltetni kell a '08-as bevalláson?
66. cikk / 1185 Kft.-tag munkavégzése
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat a saját cégében egy halastavat üzemeltető kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki megbízási szerződés alapján látja el a cégvezetést "0" forintos megbízási díj ellenében? A tagnak van egy másik cége is, ahol heti 40 órás munkaviszonyban dolgozik ügyvezetőként, a kérdésben érintett cégben pedig a halastó mellett üzemelő büfében dolgozna néhány alkalommal. Végezheti ezt a tevékenységet esetleg egyszerűsített munkaviszony formájában is?
67. cikk / 1185 Ügyvezető minimumközterhe
Kérdés: Valóban kötelezett társas vállalkozóként a minimálbér utáni járulékfizetésre egy kft. ügyvezető tulajdonosa, akinek nincs semmilyen más biztosítása, és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban 0 Ft-ért végzi? Ha ez az ügyvezető a társas vállalkozásban az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban végzi (nem éri el a heti 36 órát), akkor ez kiváltja a társas vállalkozói járulékfizetését a minimálbér után?
68. cikk / 1185 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
69. cikk / 1185 Nappali tagozatos kft.-tag osztaléka
Kérdés: Milyen közterhet kell megfizetni egy kft.-tag részére kifizetett osztalék után abban az esetben, ha még nem töltötte be a 25. életévét, nappali tagozaton egyetemi tanulmányokat folytat, és a cég ügyvezetését ingyenes megbízási jogviszonyban látja el? A tag egy diákszövetkezet tagjaként 500.000 forintos munkabért szerzett.
70. cikk / 1185 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
