Biztosítás többes jogviszonyban

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy egy egyszemélyes kft. tagjára, aki egyidejűleg mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, az őstermelői jogviszonyában terjedjen ki a biztosítás?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági őstermelőre a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján nem terjed ki a biztosítás, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja, illetve (2) bekezdése szerinti munkavégzésre irányuló egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Választhatja a kisadózó társas vállalkozói jogviszonyát főállásnak egy többes jogviszonyú vállalkozó, aki egyéni vállalkozóként is működik, de jövedelmet nem realizál, így ebben a jogviszonyában jelenleg nem szeretné megfizetni a minimumközterheket?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha egy magánszemély egyidejűleg egyéni és társas vállalkozó, a Szocho-tv., illetve a Tbj-tv. vonatkozó szabályai szerint valóban csak egy – az általa választott – vállalkozásban kell a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségének eleget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.
Kapcsolódó címke:

Kereseti korlát

Kérdés: Továbbra is figyelembe kell venni a kereseti korlátot egy jelenleg 60 éves munkavállaló esetében, aki a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, és mellette heti 36 órás munkaviszonyban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A korhatárt még be nem töltött nyugdíjasra a Tny-tv. 83/B. §-ában meghatározott kereseti korlát vonatkozik. Az említett jogszabályi hely szerint, amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött nyugdíjas személy biztosítási kötelezettséggel járó, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Többes jogviszonyú kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Főállású kisadózónak fog minősülni az az egyéni vállalkozó, aki jelenleg 25 ezer forint tételes adót fizet, tekintettel arra, hogy egyidejűleg egy kft.-nek is tagja, ahol az ügyvezetői tisztség ellátása miatt megfizeti a minimumjárulékokat, de márciustól munkaviszonyt kíván létesíteni a cégével, napi egyórás részmunkaidőre?
Részlet a válaszából: […] A válasz egyértelmű igen. Jelenleg a kérdésben említett egyéni vállalkozó azért nem minősül főállású kisadózónak a Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának g) alpontja értelmében, mert ügyvezetői státuszára tekintettel (a Tbj-tv. 4. § 4. pontjának 5. alpontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettsége alól egy betéti társaság nyugdíjas beltagja, aki ellátja az ügyvezetői teendőket, és emellett kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 25 ezer forint tételes adót?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó e jogviszonyában, a Kata-tv. 9. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében, a tételes adó megfizetése révén mentesül a járulékfizetés alól, így nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot sem fizetnie.Ugyanakkor, ha ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Többes jogviszonyú vállalkozó osztaléka

Kérdés: Levonhatja egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 2019. május hónapban benyújtandó személyijövedelemadó-bevallásban feltüntetett vállalkozói osztalékalap után fizetendő szociális hozzájárulási adóból a tulajdonában lévő társas vállalkozásában 2019. január 1-jétől fennálló munkaviszonyában elért havi 350 000 forint összegű munkabér után megfizetett szociális hozzájárulási adót? Hogyan kell eljárni a társas vállalkozásban fizetendő 2019. évi osztalék esetében?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első felében 2018. évre vonatkozó szja-bevallásról esik szó, ami azt jelenti, hogy a vállalkozói osztalékalap után még a 2018. évi szabályok, azaz az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a 14 százalé-kos egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Kettős állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat egy egyszemélyes kft. magyar-német kettős állampolgárságú tulajdonos ügyvezetője után abban az esetben, ha Magyarországon nincs lakcíme, személyi igazolványa, illetve tajszáma, Németországban rokkantsági nyugdíjat kap, és a kft.-ben semmilyen jövedelemben nem részesül?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-a f) pontjának 2. alpontja alapján a más EGT-tagállamtól nyugellátásban részesülő személyt abban az esetben lehet Magyarországon saját jogú nyugdíjasnak tekinteni, ha az általa kapott ellátás saját jogú öregségi nyugdíjnak minősül. Sajnos jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

GYET-ben részesülő beltag

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha gyermeknevelési támogatásban részesül, és mellette 30 órás munkaviszonyt létesít?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nyilvánvalóan arra irányul, hogy az egyébként társas vállalkozónak minősülő bt.-beltagnak a társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel fennáll-e a járulékfizetési kötelezettsége a GYET folyósításának a tartama alatt.A Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Meg kell fizetnie a vállalkozásnak a havi 7500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot abban az esetben, ha a társaság saját jogú nyugdíjas tulajdonosa 2019. január 1-jétől munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket?
Részlet a válaszából: […] A tulajdonos tagja után akkor kötelezett a társas vállalkozás a havi 7500 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére, amennyiben ő kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül. Ez fennállhat tényleges személyes közreműködésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.
Kapcsolódó címke:

Kiegészítő tevékenységű tag osztaléka

Kérdés: Befolyásolja a tagi jövedelem, illetve a magánszemélyként bérbe adott ingatlanból származó jövedelem a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó részére fizetett osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét, tekintve, hogy ezek az összegek nem szolgálnak szociális hozzájárulási adó alapjául?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontjai esetében (és e körbe tartozik az osztalék is) a szociális hozzájárulás adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)–(3) bekezdései és az 1. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.
1
28
29
30
118