Ügyvezetők jogállása

Kérdés: Milyen minimum-járulékalap után kell megfizetni a járulékokat egy kft. egyik ügyvezető tagja után, aki ténylegesen is ellátja a vezetői feladatokat? Be kell jelenteni a 'T1041 számú nyomtatványon a másik tagot is, aki a társasági szerződés szerint szintén ügyvezető, de ténylegesen nem végzi a tevékenységet, és máshol nem rendelkezik biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Kell fizetni valamilyen közterhet ez után a tag után?
Részlet a válaszából: […] Az említett kft.-nek két ügyvezetője van, akik a kérdés szerint egyben tulajdonos tagjai is a társaságnak, de az ügyvezetői teendők ellátására nem rendelkeznek munkaszerződéssel. Ebből következően – a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja előírásai szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 15.

Többes jogviszonyú kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Valóban egyéni vállalkozóként köteles megfizetni a főállású kisadózók számára előírt havi 50 000 forint összegű tételes adót az a személy, aki egy betéti társaság kültagja is, de a cégben nem köteles személyes közreműködésre? Biztosítottá válik-e abban az esetben, amennyiben kültagként mégis végez tevékenységet a társaságban? Meg kell fizetni ebben az esetben a főfoglalkozású tagok utáni járulékot? Fizethető tagi jövedelem a részére?
Részlet a válaszából: […] Ami a felvetett probléma első részét illeti, Olvasónk helyesen határozta meg az említett személy biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét. Egyéni vállalkozóként főállású kisadózónak minősül, és e jogviszonya alapján havi 50 ezer forintos kata terheli....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Öregségi nyugdíjban részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy kft. öregségi nyugdíjban részesülő tagja után, aki személyesen látja el az ügyvezetői feladatokat? Kell számára fizetni tagi jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett kft. tagja, mivel nem munka­viszonyban látja el az ügyvezetői teendőket, a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősül, mégpedig kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak, hiszen saját jogú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy jövedelemkorlátja

Kérdés: Beleszámít-e a bérleti díj annak a 2011 novembere óta rokkantsági ellátásban részesülő személynek a jövedelemkorlátjába, aki a saját kft.-jében ügyvezetőként tevékenykedik, és emellett a saját cégének bérbe adja a lakása egy részét iroda céljára? 2012. január 1-jétől vagy július 1-jétől kell figyelni a jövedelmet?
Részlet a válaszából: […]  A 2011. évi CXCI. tv. 32. §-ának (2) bekezdése értelmében a2012. évet megelőző ellátására tekintettel rokkantsági ellátásban részesülőszemélyre a jövedelemkorlát 2012. július 1-jétől terjed csak ki, és ennekszámításánál az e dátumtól szerzett jövedelmeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Ápolási díjban részesülő beltag

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a tagi jogviszonya után egy betéti társaság ápolási díjban részesülő beltagjának, vagy az ápolási díj főállásnak minősül? Lehet-e többes jogviszonyú vállalkozó az érintett beltag járulékfizetés nélkül? A társaságnak nincs alkalmazottja.
Részlet a válaszából: […]  A betéti társaság tagi jövedelemben nem részesülőbeltagjának az ápolási díj folyósításának időszaka alatt nem kell fizetnie azegyébként rá vonatkozóan kötelezően előírt nyugdíjjárulékot, illetveegészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, de csak akkor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 13.

Ápolási díjban részesülő beltag közterhei

Kérdés: Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége a tagi jogviszonyában egy bt. ápolási díjban részesülő beltagjának? Amennyiben igen, lehet-e má­sod­­állásban a társaság beltagja, jövedelem felvétele nélkül? A társaságnak nincs alkalmazottja.
Részlet a válaszából: […]  A betéti társaság tagi jövedelemben nem részesülőbeltagjának az ápolási díj folyósításának időszaka alatt nem kell fizetnie azegyébként rá vonatkozóan kötelezően előírt nyugdíjjárulékot, illetveegészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, de csak akkor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.

Főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Elszámolhat-e év végén, december hónapban jövedelemkivétet a tárgyév során megfizetett járulékalap összegéig (1 128 000 forint) egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság személyes közreműködésre kötelezett tagja, akik után havonta megfizetésre kerül a garantált bérminimum alapján a társadalombiztosítási járulék? A vállalkozók év közben nem számolnak el jövedelemkivétet. Elegendő-e ebben az esetben az szja-fizetés, vagy a kifizetés hónapjában a kivét teljes összege után meg kell fizetni a járulékokat is?
Részlet a válaszából: […]  A biztosított egyéni vállalkozó a 27 százalékos mértékűtársadalombiztosítási járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén avállalkozói kivét, de havi átlagban legalább a minimálbér alapulvételévelköteles megfizetni [Tbj-tv. 29. § (1) bekezdése]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

Rokkantnyugdíjas tag jövedelme

Kérdés: Beleszámít-e a rokkantnyugdíjas tag hathavi átlagjövedelmébe a 2010. év eredménye alapján fizetett osztalék, és elveszíti-e a nyugdíjjogosultságát emiatt abban az esetben, ha havonta a nyugdíj kétszeresét el nem érő összegig kap tagi jövedelmet is?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíjasra vonatkozó kereseti korlát (Tny-tv.36/D. §) meghatározásánál csak a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmetkell figyelembe venni. A kérdésben említett személyes közreműködésretekintettel kifizetett tagi jövedelem (személyes közreműködői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Részmunkaidős munkavállaló szolgálati ideje

Kérdés: Szolgálatiidő-számítás szempontjából teljes munkaidősnek minősül-e az a munkaviszony, amelyben heti 36 órás teljes munkaidős foglalkoztatásban állapodtak meg a felek, havi bruttó 72 000 forintos díjazás ellenében? Van-e jelentősége annak, ha a dolgozó őstermelői tevékenységet is folytat?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 39. § (1) bekezdése értelmében, ha abiztosítottnak munkaviszonya keretében – ide nem értve az Mt. értelmében teljesmunkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabálybanmeghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 12.

Társas vállalkozó minimum-járulékalapja

Kérdés: Mi a lényege a Tbj-tv. R. 6. § módosításának? Korábban is és most is, vagy a tárgyév első napjától, vagy a tevékenység év közben történő megkezdése esetén ennek napjától a tárgyhónap utolsó napjáig kell vizsgálni, hogy a járulékalap eléri-e a Tbj-tv. szerinti minimálbér összegét. Helyes-e az alábbi számítás, ha januárban 0 forint, februárban 600 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban és májusban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint összegű kivét esetén a járulékalap január hóban 94 000 forint, februárban 600 000 forint-94 000 forint = 506 000 forint, márciusban 0 forint, április és május hónapban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint?
Részlet a válaszából: […] Bár a vonatkozó jogszabályok szövege 2011-től megváltozott,azonban a kérdést érintő lényeges tartalmi változás nem következett be. Ezértálláspontunk szerint az új előírásokat nem lehet másként értelmezni, mint azeddig érvényben lévőket. A Tbj-tv. 27. és 29. §-ainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 12.
1
6
7
8
12