Ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Elláthatja 0 forintos megbízási díj ellenében a kft. ügyvezetését egy olyan magánszemély, aki semmilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik, vagy ebben az esetben mindenképpen fizetni kell neki biztosítási kötelezettséget eredményező összegű megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvezetői teendők díjazás nélkül történő ellátásának nincs akadálya. Ennek ellenére a válasz érdekében elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy az ügyvezető tulajdonos tagja-e a cégnek. Amennyiben igen, akkor a 0 forintos megbízási jogviszony ellenére a Tbj-tv. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Más tagállamban biztosított munkavállaló napidíja

Kérdés: A normál munkabér utáni közterheket kell megfizetni egy másik közösségi tagállam hatóságai által kiállított A1 igazolással rendelkező, Magyarországon dolgozó külföldi munkavállaló részére számfejtett napi 50 eurónak megfelelő napidíj 15 eurón felüli része után, vagy az igazolásra tekintettel elég levonni az szja-t? A munkavállaló munkabéréből csak a személyi jövedelemadót vonja le a munkáltató.
Részlet a válaszából: […] Nem egészen világos számunkra, hogy mit ért kérdezőnk "normál munkabér adózása" alatt, de ha a munkabért – az szja mellett – terhelő szociális hozzájárulási adóra, egyéni járulékokra, esetleg a százalékos egészségügyi hozzájárulásra is gondol, abban az esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Kft.-tagok társadalombiztosítási közterhei

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási közterheket kell megfizetni egy kétszemélyes kft. tagjai után abban az esetben, ha mindketten 20 órás munkaviszonyban közreműködnek a társaság tevékenységében, amelybe beletartozik az ügyvezetés is? Az egyik tag nyugdíjas.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben taglalt körülmények szerint mindkét tag munkaviszonyban áll, e jogviszonyuk alapján látják el az ügyvezetői teendőket, és működnek közre a társaság tevékenységében. Ez azt jelenti, hogy biztosítási és járulékfizetési kötelezettségük a munkaviszonyra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvezetők jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy kéttagú kft. mindkét munkaviszonyban álló ügyvezetője létesít egy másik, heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben egyidejűleg fennálló két munkaviszonyról van/lesz szó, ami sem társadalombiztosítási, sem adójogi értelemben nem eredményez változást a jogviszonyok, valamint a két személy után teljesítendő közteherfizetés tekintetében. A munkaadóknak mindkettőjük után,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen mértékű adó-, illetve járulékfizetési kötelezettséget kell helyesen teljesíteni az egyéni vállalkozásban, valamint a társas vállalkozásban az után a magánszemély után, aki egy kft.-ben tagsági jogviszony keretében személyesen közre­működik, emellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, ahol választása szerint közteherként a kisadózó vállalkozások tételes adóját kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban leszögezhetjük, hogy a kérdésbeli magánszemély tag a kisadózónak nem minősülő kft.-ben a személyes közreműködése alapján társas vállalkozónak minősül. E jogviszonyában a következők szerint kell utána megfizetni az ún. "minimum" járulékokat. A tag társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.
Kapcsolódó címke:

Mezőgazdasági őstermelő járulékalapja

Kérdés: Választhat a minimálbérnél magasabb járulékalapot egy mezőgazdasági őstermelő, ha előző évi bevétele 3,6 millió forint volt, azaz nem érte el a 8 millió forintot?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetésére vonatkozó szabályokat a Tbj-tv. 30/A. §-a taglalja.A jogszabályi hely (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a kezdő, illetve az előző évet tekintve 8 millió forintot meghaladó bevétellel rendelkező őstermelő havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.
Kapcsolódó címkék:  

Hiányzó jogosultsági idő pótlása

Kérdés: Megveheti a hiányzó szolgálati időt, illetve van valamilyen módja a pótlásra annak az 59 éves nőnek, akinek 2 éve hiányzik a 40 éves jogosultsági idejéből a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevételéhez, és hat hónapja munkát keres, de a kora miatt mindenhol elutasítják?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a nyugdíjbiztosítási szerveknél a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági idő hiányzó részének a megszerzésére nem köthető megállapodás. A megoldást a 2016. január 1-jétől újra indult "Nők 40+" központi munkaerőpiaci program jelentheti. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Beltag közterhei hallgatói jogviszony megszűnése után

Kérdés: Társas vállalkozóként vagy magánszemélyként kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy bt. beltagja után, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, a bt.-ben személyesen nem működött közre, jövedelmet sem vett ki, így járulékot sem fizetett utána a társaság, de a hallgatói jogviszonya megszűnt, diákigazolványa már érvénytelen, ezért nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a kérdésben említett volt egyetemi hallgató – biztosítási jogviszony híján – a diákigazolvány érvényességi ideje + 45 nap lejártát követően egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lenne kötelezett. Jelen esetben viszont van fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Kell szakképzési hozzájárulást fizetni az után a dolgozó után, aki rehabilitációs kártyával rendelkezik, és emiatt gyakorlatilag nem terheli szociális hozzájárulási adó a munkabérét?
Részlet a válaszából: […] Igen. A szakképzési hozzájárulás alapja a Szakhoz-tv.-ben meghatározott eltérésekkel megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával.A rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló esetében a munkaadó nem a szociálishozzájárulási­adó-alapot, hanem – a Pf-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Jogviszonyok visszamenőleges rendezése

Kérdés: Mit tehet a rokkantsági ellátása érdekében az a személy, aki 2015 októberében megszüntette a jogviszonyát, és kérte rokkanttá nyilvánítását? Egészségi állapota alapján rokkantsági ellátásra lenne jogosult, de a kérelmét elutasították, arra való hivatkozással, hogy vállalkozóként keresőtevékenységet folytat. Az érintett személy valóban rendelkezik egy egyéni vállalkozással, de nem folytat tevékenységet, egészségi állapota miatt nem is tudna dolgozni, visszamenőlegesen viszont nem tudja megszüntetni a jogviszonyát, így az október és március közötti 6 hónapban teljesen ellátatlan marad.
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a fő problémával, nevezetesen a rokkantsági ellátásra való igény elutasításával. A 2011. évi CXCI. tv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételek egyike, hogy az igénylő nem folytathat keresőtevékenységet. Az egyéni vállalkozás viszont ebbe a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.
1
55
56
57
81