Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből hiányzik egy lényeges információ, mégpedig az, hogy a kft. ügyvezetője tagja-e a társaságnak, vagy sem. Ugyanis teljesen eltérő szabályok vonatkoznak rá annak függvényében, hogy a társaság ügyvezetését tulajdonosként vagy üzletrésszel nem rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Kft. munkaviszonyban álló tagjai

Kérdés: Milyen címen és milyen összegben terhelik levonások egy kft. főfoglalkozású munkaviszony keretében foglalkoztatott tagjai részére kifizetett havi 200 000 forint összegű munkabért? Milyen címen és milyen összegben keletkezik közteherfizetési kötelezettsége a cégnek? Igénybe vehetők ebben az esetben az adó- és járulékkedvezmények? Az egyik tag munkaköre nem igényel szakképzettséget.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő kft. munkaviszony keretében foglalkoztatott tagjai után teljesítendő adó- és járulékkötelezettségek nem térnek el azon munkavállalók utáni kötelezettségektől, akik a munkaadó társaságnak nem tagjai. Tehát a kérdésbeli kft. az általános szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

CSED-en lévő őstermelő

Kérdés: Biztosítottá válik az őstermelői jogviszonyában az a kismama, aki jelenleg CSED-ben részesül, és az őstermelői tevékenységét személyesen nem folytatja, hanem egy céget bíz meg vele, akikkel minden év végén elszámol? A kismama korábban nem volt biztosított őstermelőként, mert volt főállású munkahelye, ahonnan CSED-re ment, de ez a munkahely most meg fog szűnni.
Részlet a válaszából: […] Valóban, munkaviszonyában fennálló biztosítására tekintettel – hiszen a CSED folyósításának a tartama alatt a biztosítási jogviszonya a fizetés nélküli szabadság tartama alatt sem szünetelt – mezőgazdasági őstermelőként nem terjedt ki a kismamára biztosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Kisadózó egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a közterheket annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki hamarosan szülni fog, és a gyermek 1 éves koráig nem kíván dolgozni, de a vállalkozásnak továbbra is lesz bevétele, mert a napi 4 órás munkaviszonyra bejelentett alkalmazottja dolgozni fog? Igényelhető ebben az esetben a csecsemőgondozási díj és a GYED? Amennyiben igen, akkor mikor állhat ismét munkába a vállalkozó édesanya az ellátások folyósítása mellett?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 11. pontja értelmében kisadózónak a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély minősül. A Kata-tv. 8. §-a (9) bekezdésének a) pontja pedig úgy rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Társadalombiztosítási ellenőrzés által feltárt hiányosság kamata, közterhei

Kérdés: Milyen kamatot kell felszámítani abban az esetben, ha a társadalombiztosítási ellenőrzés hiányosságot tárt fel, amelynek megtörtént a javítása? Milyen közterheket kell megfizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés erre vonatkozóan csak utalást tartalmaz, de nagy valószínűséggel az Eb-tv. 69. §-a alapján kifizetendő kamatról van szó. Az említett jogszabályi hely szerint, amennyiben a társadalombiztosítási kifizetőhely (vagy az egészségbiztosítási szerv, de ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához szükséges információk közül néhány hiányzik, ezért a válaszadásnál egyes tényálláselemek tekintetében feltételezéssel éltünk.Az Szja-tv. 2. §-ának (5) bekezdése úgy szól, hogy a nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Betéti társaság nyugdíjas végelszámolója

Kérdés: Felveheti egy összegben a megbízási díját a végelszámolás befejezése előtt a társaság végelszámolását végző nyugdíjas beltag, aki megbízási jogviszonyban végzi feladatait? Be lehet egy alkalommal vallani a '08-as bevallásban a megbízási díjat és járulékait?
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 98. §-ának (2) bekezdése értelmében a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Öregségi nyugdíjas személy megbízási díja

Kérdés: Kell fizetni szociális hozzájárulást, illetve szakképzési hozzájárulást a havi 30 000 forint összegű megbízási díj után abban az esetben, ha a megbízott öregségi nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A szociális hozzájárulási adót a 2011. évi CLVI. tv. szerinti adófizetési kötelezettséget keletkeztető, adóalapul szolgáló jövedelem után kell fizetni. A megbízási jogviszony, illetve az ebből származó megbízási díj az említett törvény 455. §-ának (1) és (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Rokkantsági járadékban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, aki egyéni vállalkozásba kezd? Milyen kereseti korlát vonatkozik rá, illetve igénybe vehet-e szociá­lishozzájárulásiadó-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet 1. §-a értelmében rokkantsági járadékra az a személy jogosult, aki a 25. életéve betöltése előtt vált teljesen munkaképtelenné, illetve szenvedett 80 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást, és nyugellátást, baleseti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Nappali tagozatos kezdő mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Kell járulékot fizetnie egy tevékenységét 2015-ben kezdő mezőgazdasági őstermelőnek, aki szeptembertől nappali tagozatos egyetemi hallgató?
Részlet a válaszából: […] Igen, kell járulékot fizetnie, mégpedig a minimálbérnek megfelelő összeg után. Terheli őt a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adón felül a 4 százalékos mértékű természetbeni és a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.
1
55
56
57
80