Találati lista:
471. cikk / 793 80 százalékos mértékű egészségkárosodott személy egyéni vállalkozása
Kérdés: Létesíthet egyéni vállalkozást az ellátásai veszélyeztetése nélkül az a magánszemély, aki 80 százalékos egészségkárosodása miatt rokkantsági járadékban, valamint fogyatékossági támogatásban is részesül? Amennyiben igen, akkor egészségkárosodására tekintettel élhet?a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Egyéni vállalkozóként főállású vagy nem főállású kisadózónak minősülne, ha a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választaná?
472. cikk / 793 Kft.-tag jogviszonya
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség, és melyik jogviszonyban válik biztosítottá egy egyszemélyes kft. tulajdonos tagja, aki heti 5 órás munkaviszonyban látja el az ügy-vezetői teendőket, márciustól pedig személyesen is közre-működik a társaságban, amelyért díjazásban nem részesül? Az ügyvezetés munkaviszonyban történő ellátását a társasági szerződés rögzíti.
473. cikk / 793 Rokkantsági ellátásban részesülő kft.-tag
Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat egy kft. 2011. december 31-ig rokkantsági nyugdíjban részesült, jelenleg pedig rokkantsági el-látásban részesülő tagja után, aki eddig nem dolgozott a cégben, csak osztalékot kapott, márciustól azonban várhatóan ő fogja ellátni az ügyvezetői teendőket havi 30 ezer forintos megbízási díjért? Milyen összeget kell ebben az esetben beszámítani a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet, ha az érintett tag személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, ami már a garantált bérminimum alapulvételével történő járulékfizetéssel jár?
474. cikk / 793 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
475. cikk / 793 Szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség
Kérdés: Kell szakképzési hozzájárulást fizetnie annak a betéti társaságnak, amely a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegű havi megbízási díjat fizeti ki egy magánszemély számára, és ezenkívül csak egy kiegészítő tevékenységű tagja van?
476. cikk / 793 Rokkantsági ellátásban részesülő személy járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozónak, aki mezőgazdasági őstermelőként is tevékenykedik, és 2018. január 1-jétől egyéni vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint kívánja megfizetni a közterheket? Mi lesz a járulékok alapja, és hogyan befolyásolja a változás a kereseti korlát alakulását?
477. cikk / 793 Kisadózó ügyvédi iroda
Kérdés: Valóban választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést az ügyvédi iroda is? Amennyiben igen, akkor valamennyi tag bejelenthető kisadózóként? Főállásúként vagy nem főállású kisadózóként kell figyelembe venni ebben ez esetben azt a tagot, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, de 40 éves jogosultsági ideje alapján már a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
478. cikk / 793 Egyetemista ügyvezető járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy kft. ügyvezetőjének abban az esetben, ha egyetemre jár, és az ügyvezetői teendők ellátásáért nem vesz fel megbízási díjat?
479. cikk / 793 Betéti társaság beltagjának járulékai
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a betéti társaság beltagját abban az esetben, ha a társaság ügyvezetését megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelmet nem vesz fel, emellett heti 40 órás munkaviszonyban dolgozik a cégben a garantált bérminimumnak megfelelő összegű munkabér ellenében? A garantált bérminimum vagy a tagi minimum alapján kell megfizetni a járulékokat ebben az esetben? Érdemes esetleg módosítani a jogviszonyokat a tag nyugdíjazása után?
480. cikk / 793 Nem főállású kisadózói státusz
Kérdés: Továbbra is nem főállású kisadózónak fog minősülni a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó társas vállalkozásában az a nyugdíjkorhatártól 5 évnyire lévő pedagógus, aki – ?élve a lehetőséggel – csökkentett munkaidőben dolgozik tovább, de a KLIK igazolása alapján fő-állásúnak minősül?
