Közterhek bevallása munkáltatói felmondás esetén

Kérdés: Mikor kell bevallani a márciusi munkabért abban az esetben, ha egy dolgozó munkaviszonya 2018. március 5-én munkáltatói felmondással szűnt meg, a munkáltató 2018. január 24-én közölte a felmondást, és 2018. február 13-ától a dolgozó a felmondási idejét töltötte? A februári és a márciusi munkabér kifizetése 2018. február 27-én megtörtént.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 50. §-ának (1) bekezdése értelmében a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egyéni járulékokat megállapítani, a biztosítottól levonni, és a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének átvállalása

Kérdés: Átvállalhatja az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését egy betéti társaság a kültagja helyett, aki a társaságban csak alkalmanként végez munkát 0 forintos megbízási díj ellenében, így nem keletkezik biztosítási kötelezettsége, és más jogcímen sem biztosított?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 39. §-ának (4) bekezdése értelmében a magánszemélyt az ugyanezen paragrafus (2) bekezdése alapján terhelő egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését – annak hozzájárulásával, illetve az adóhatóság jóváhagyásával – más személy vagy szerv is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény anyasági ellátásban részesülő munkavállaló után

Kérdés: Milyen időszakra vehető igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az anya, illetve az apa után abban az esetben, ha mindketten ugyanannál a munkáltatónál állnak alkalmazásban, és a 2016. március 3-án született gyermekük után az anya 2016. február 1-jétől 2017. március 3-ig CSED-ben, majd GYED-ben részesült, a GYED folyósítása alatt a 2017. február 1-jétől március 3-ig tartó időszakban visszament dolgozni, 2017. március 4-től pedig az apa részesül GYES-ellátásban, amely mellett szintén munkát végez?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. tv. 462/D. §-a pontosan kijelöli a gyermekvállalással összefüggő szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény igénybevételének időbeli kereteit. A kérdésben háromgyermekesnél kisebb családról van szó, így az ellátásban részesült vagy részesülő szülők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

80 százalékos mértékű egészségkárosodott személy egyéni vállalkozása

Kérdés: Létesíthet egyéni vállalkozást az ellátásai veszélyeztetése nélkül az a magánszemély, aki 80 százalékos egészségkárosodása miatt rokkantsági járadékban, valamint fogyatékossági támogatásban is részesül? Amennyiben igen, akkor egészségkárosodására tekintettel élhet?a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Egyéni vállalkozóként főállású vagy nem főállású kisadózónak minősülne, ha a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választaná?
Részlet a válaszából: […] A Fogy-tv. alapján a súlyosan fogyatékos személy részére – az esélyegyenlőséget elősegítő – havi rendszerességgel jár pénzbeli juttatás. A fogyatékossági támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 13.

Kft.-tag jogviszonya

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség, és melyik jogviszonyban válik biztosítottá egy egyszemélyes kft. tulajdonos tagja, aki heti 5 órás munkaviszonyban látja el az ügy-vezetői teendőket, márciustól pedig személyesen is közre-működik a társaságban, amelyért díjazásban nem részesül? Az ügyvezetés munkaviszonyban történő ellátását a társasági szerződés rögzíti.
Részlet a válaszából: […] A vázolt konstrukcióban a tulajdonos tag egyidejűleg két jogviszonyban áll a saját társaságában. Egyrészt részmunkaidőben ügyvezető, amit heti 5 órás munkaviszonyban lát el. Ez alapján munkaviszonyban álló dolgozóként biztosított, és a részmunkaidőre járó munkabére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 13.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági ellátásban részesülő kft.-tag

Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat egy kft. 2011. december 31-ig rokkantsági nyugdíjban részesült, jelenleg pedig rokkantsági el-látásban részesülő tagja után, aki eddig nem dolgozott a cégben, csak osztalékot kapott, márciustól azonban várhatóan ő fogja ellátni az ügyvezetői teendőket havi 30 ezer forintos megbízási díjért? Milyen összeget kell ebben az esetben beszámítani a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet, ha az érintett tag személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, ami már a garantált bérminimum alapulvételével történő járulékfizetéssel jár?
Részlet a válaszából: […] Az említett tag március hónaptól az ügyvezetői teendők ellátására tekintettel a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja alapján társas vállalkozónak minősül, akit havi minimálisadó- és járulékfizetési kötelezettség terhel. Ugyanakkor a szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Kellett volna átlagolni a járulékalapot annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a jövedelme 2017 első 6 hónapjában nem érte el a minimálbér összegét, így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette meg, a második félévben realizált jövedelme viszont a minimálbér többszöröse volt, amely után teljes összegben megfizette a járulékokat? Összességében így sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben ténylegesen keletkezett jövedelme után kellett volna.
Részlet a válaszából: […] A biztosított, többes jogviszonyban nem álló átalányadózó egyéni vállalkozó a 2011. évi CLVI. tv. 456. §-ának (1) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 29. §-ának (3) bekezdése értelmében havonta az átalányadó alapja, de legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség

Kérdés: Kell szakképzési hozzájárulást fizetnie annak a betéti társaságnak, amely a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegű havi megbízási díjat fizeti ki egy magánszemély számára, és ezenkívül csak egy kiegészítő tevékenységű tagja van?
Részlet a válaszából: […] A Szakhoz-tv. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a betéti társaság (mint gazdasági társaság) szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett, kivéve, ha büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetről, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági ellátásban részesülő személy járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozónak, aki mezőgazdasági őstermelőként is tevékenykedik, és 2018. január 1-jétől egyéni vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint kívánja megfizetni a közterheket? Mi lesz a járulékok alapja, és hogyan befolyásolja a változás a kereseti korlát alakulását?
Részlet a válaszából: […] 2017-ben az említett mezőgazdasági őstermelőre -?biztosított egyéni vállalkozói jogviszonyára tekintettel a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján – nem terjed ki a biztosítás, őstermelőként járulékfizetési kötelezettség nem terheli.Hogy e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Kisadózó ügyvédi iroda

Kérdés: Valóban választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést az ügyvédi iroda is? Amennyiben igen, akkor valamennyi tag bejelenthető kisadózóként? Főállásúként vagy nem főállású kisadózóként kell figyelembe venni ebben ez esetben azt a tagot, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, de 40 éves jogosultsági ideje alapján már a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 3. §-ának 2018. január 1-jén életbe lépő kiegészítése értelmében az említett időponttól valóban alanya lehet a kisadózó vállalkozások tételes adójának az ügyvédi iroda is.Ehhez kapcsolódóan természetesen változott a törvény – fogalmakat tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.
Kapcsolódó címkék:  
1
48
49
50
81