Kiküldött munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen járt el a közterhek megállapítása során az a magyarországi kft., amely a német-országi fióktelepéhez 24 hónapot meg nem haladóan kiküldött munkavállalói magyarországi munkaszerződésében rögzített alapbére után fizeti meg Magyarországon a járulékokat, a németországi fióktelep által juttatott jövedelemből pedig kizárólag a személyi jövedelemadót fizeti meg a német jogszabályoknak megfelelően? Ebben az esetben meg kell fizetni a járulékokat a németországi bér után Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] Igen, a cég helyesen járt el. A kérdésben külföldön dolgozó és adózó, kiküldött munkavállalókról van szó, akikre a biztosítás a 883/2004/EK rendelet alapján Magyarországon terjed ki.Ez azt jelenti, hogy – a Tbj-tv. 4. §-a k) pontjának 1) pontjában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Célzott önsegélyező szolgáltatás

Kérdés: Mit jelent pontosan a célzott önsegélyező szolgáltatás, és hogyan adózik a juttatás munkáltatói és munkavállalói oldalon? Van valamilyen adóelőny más juttatásokhoz képest?
Részlet a válaszából: […] Az idei évtől beszűkültek az adóelőnyt élvező béren kívüli juttatások nyújtásának a lehetőségei. Az önkéntes pénztári célzott szolgáltatások, különösen az önsegélyező célzott szolgáltatás viszont jelentősen kedvezőbb adóteherrel adható, mint például a bér.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó

Kérdés: Valóban figyelembe vehető az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az osztalék után fizetendő szociálishozzájárulásiadó-alap maximumösszegének meghatározása során annak ellenére, hogy ez után a jövedelem után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 5. §-a (2) bekezdésének h) pontja értelmében valóban nem esik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség alá az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem.Ez azonban nem jelenti azt, hogy az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Kiegészítő tevékenységű tag osztaléka

Kérdés: Befolyásolja a tagi jövedelem, illetve a magánszemélyként bérbe adott ingatlanból származó jövedelem a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó részére fizetett osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét, tekintve, hogy ezek az összegek nem szolgálnak szociális hozzájárulási adó alapjául?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontjai esetében (és e körbe tartozik az osztalék is) a szociális hozzájárulás adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)–(3) bekezdései és az 1. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Megbízási díj szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Valóban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót az után a megbízási díj után, amelynek összege nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget? Helytelenül járt el eddig a foglalkoztató, ha megfizette a közterhet, vagy változtak az előírások erre vonatkozóan, tekintettel arra, hogy több helyen egymásnak ellentmondó információk olvashatók a kérdéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. tv. e tekintetben nem módosult, és az önálló tevékenységből származó jövedelem a törvény 455. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében továbbra is alapja az adónak, míg a megbízási jogviszony ugyanezen paragrafus (2) bekezdésének h) pontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező társas vállalkozó szakképzési hozzájárulása

Kérdés: Kell szakképzési hozzájárulást fizetnie a társas vállalkozásnak a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező tagja után? A kérdést az teszi indokolttá, hogy az egyéni vállalkozó saját maga után nem köteles ezt a közterhet fizetni. Amennyiben mégis, akkor mi az alapja?
Részlet a válaszából: […] A Szakhoz-tv. 2. §-ának (1) bekezdése alapján a társas vállalkozások közül a gazdasági társaságnak minősülő formációk, az ügyvédi iroda, végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, szabadalmi ügyvivői iroda és az egyéni cég alanya a szakképzési hozzájárulásnak.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Tajvanból érkező megbízási díj

Kérdés: Milyen bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik annak a magyar magánszemélynek, aki 5 hónapon keresztül megbízási díjat kap Tajvanból egy Magyarországon nem regisztrált cégtől? A magánszemély a munkát fizikálisan Magyarországon végzi, a tajvani új dollárban megállapított megbízási díját havonta a forintbankszámlájára átutalással kapja meg.
Részlet a válaszából: […] Tajvan a Kínai Népköztársaság része, s mint ilyen, vonatkoznak rá a kettős adóztatás elkerüléséről szóló kínai-magyar adóegyezmény, az 1999. évi XV. törvény szabályai. Az adóegyezmény 14. cikke alapján a magyar illetőségű magánszemély magyarországi önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség

Kérdés: Kell szakképzési hozzájárulást fizetnie annak a betéti társaságnak, amely a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegű havi megbízási díjat fizeti ki egy magánszemély számára, és ezenkívül csak egy kiegészítő tevékenységű tagja van?
Részlet a válaszából: […] A Szakhoz-tv. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a betéti társaság (mint gazdasági társaság) szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett, kivéve, ha büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetről, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Szakképzési hozzájárulás 55 év feletti munkavállalók után

Kérdés: Kell szakképzési hozzájárulást fizetni azok után az 55 év feletti munkavállalók után, akikre tekintettel a munkáltató szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt vesz igénybe? Ha igen, akkor mi lesz a hozzájárulás alapja?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a szakképzési hozzájárulás alapja megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával azzal, hogy egyes szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel érintett munkavállalói csoportok vonatkozásában a kötelezettség alapja csökkenthető. Hogy kik tartoznak ebbe a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Járulékfizetési kötelezettség hallgatói jogviszony szüneteltetése esetén

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy kft. 20 éves nappali tagozatos főiskolai hallgató tagja a 2017. februárban kezdődő II. félévre szünetelteti a hallgatói jogviszonyát, így a diákigazolványába sem kapott már matricát?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy az említett diák tag bármilyen formában közreműködik-e a társaságban, előír-e számára a társasági szerződés személyes közreműködési kötelezettséget, illetve ügyvezető-e? Amennyiben e kérdésekre a válasz egyértelmű nem, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 1.
1
4
5
6
9