Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Lehetséges, hogy a biztosított mezőgazdasági őstermelő, akinek tavaly támogatással együtt 4,5 milliós bevétele volt, az szja-bevallásában 0 forintos szociálishozzájárulásiadó-bevallási és -fizetési kötelezettséget hozzon ki?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a problémára csak egyszavas választ adhatnánk, akkor a válasz: igen. Ugyanakkor – mivel a kérdés nem tartalmaz minden információt – többféle kizáró okot meg kell említenünk.Azt tudjuk, hogy biztosított mezőgazdasági őstermelőről van szó, aki abban az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Nyugdíjas munkavállaló végkielégítése

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót, illetve egyéni járulékokat fizetni a nyugdíjas munkavállaló végkielégítése után?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a nyugdíjas munkavállaló kapcsán végkielégítésről csak abban az esetben beszélhetünk, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában még nem minősült nyugdíjasnak, hiszen a nyugdíjasnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Osztalék utáni szociális hozzájárulás mértéke

Kérdés: Hány százalékos adómértékkel kell elszámolni a személyijövedelemadó-bevallásban az osztalékjövedelmet terhelő szociális hozzájárulási adót annak a magánszemélynek az esetében, akinek a részére 2019 első félévében osztalék került kifizetésre, amiből a kifizető 19,5 százalék adómértékkel levonta a szociális hozzájárulási adót, és szeptemberben egy másik cégtől is kapott osztalékot, amelyből a szociális hozzájárulási adót már nem vonták le, mert a magánszemély év közben már átlépte az adófizetési felső határt?
Részlet a válaszából: […] 2019. július 1-jétől a szociális hozzájárulási adó mértéke megváltozott, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkent. Az adómérték évközi változása miatt a Szocho-tv. 2. §-ának (4) bekezdése az irányadó egy adott kifizetés adómértékének meghatározása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Nyugdíjas munkavállaló adófizetési felső határa

Kérdés: Valóban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót egy kft. nyugdíjas tagjának fizetett osztalék után abban az esetben, ha a munkabére már elérte az adófizetési felső határt? A?cég érintett nyugdíjas tulajdonosa munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, a havi bruttó munkabére 600?000 forint, amely után a cég nem fizet szociális hozzájárulási adót. A 2018. évi 5 millió forint összegű osztalék kifizetésére augusztus 15-e után kerül sor.
Részlet a válaszából: […] A vállalkozás helyesen jár el akkor, amikor az ügyvezető havi munkabére után nem fizet szociális hozzájárulási adót. A Szocho-tv. 5. §-a ugyanis pontosan felsorolja az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés eseteit. A Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Személyes közreműködés GYES mellett

Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszonyban ingyenesen egy kft. tagja abban az esetben, ha gyermeke kétéves kora után GYES-t kíván igénybe venni, és a cégben van egy másik ügyvezető is? Lehet két ügyvezetője egy időben egy cégnek? Kötelező jövedelmet kivennie abban az esetben, ha a társaság tevékenységében személyesen is közreműködik? Milyen közterheket kell megfizetni a személyes közreműködésre tekintettel? Kell módosítani a társasági szerződést abban az esetben, ha a személyes közreműködést, illetve az ügyvezetést munka-viszony keretében szeretné ellátni? Van valamilyen időkorlát a munkaidőre vonatkozóan a GYES melletti munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:196. §-a alapján a kft. ügyvezetését egy vagy több ügyvezető láthatja el, azaz nem jelent problémát, ha a cégben kettő vagy akár több ügyvezető van.Az ügyvezetés természetesen ellátható megbízási jogviszony keretében, amelyben – jellegénél fakadóan – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Kiküldött munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen járt el a közterhek megállapítása során az a magyarországi kft., amely a német-országi fióktelepéhez 24 hónapot meg nem haladóan kiküldött munkavállalói magyarországi munkaszerződésében rögzített alapbére után fizeti meg Magyarországon a járulékokat, a németországi fióktelep által juttatott jövedelemből pedig kizárólag a személyi jövedelemadót fizeti meg a német jogszabályoknak megfelelően? Ebben az esetben meg kell fizetni a járulékokat a németországi bér után Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] Igen, a cég helyesen járt el. A kérdésben külföldön dolgozó és adózó, kiküldött munkavállalókról van szó, akikre a biztosítás a 883/2004/EK rendelet alapján Magyarországon terjed ki.Ez azt jelenti, hogy – a Tbj-tv. 4. §-a k) pontjának 1) pontjában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Célzott önsegélyező szolgáltatás

Kérdés: Mit jelent pontosan a célzott önsegélyező szolgáltatás, és hogyan adózik a juttatás munkáltatói és munkavállalói oldalon? Van valamilyen adóelőny más juttatásokhoz képest?
Részlet a válaszából: […] Az idei évtől beszűkültek az adóelőnyt élvező béren kívüli juttatások nyújtásának a lehetőségei. Az önkéntes pénztári célzott szolgáltatások, különösen az önsegélyező célzott szolgáltatás viszont jelentősen kedvezőbb adóteherrel adható, mint például a bér.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó

Kérdés: Valóban figyelembe vehető az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az osztalék után fizetendő szociálishozzájárulásiadó-alap maximumösszegének meghatározása során annak ellenére, hogy ez után a jövedelem után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 5. §-a (2) bekezdésének h) pontja értelmében valóban nem esik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség alá az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem.Ez azonban nem jelenti azt, hogy az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Kiegészítő tevékenységű tag osztaléka

Kérdés: Befolyásolja a tagi jövedelem, illetve a magánszemélyként bérbe adott ingatlanból származó jövedelem a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó részére fizetett osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét, tekintve, hogy ezek az összegek nem szolgálnak szociális hozzájárulási adó alapjául?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontjai esetében (és e körbe tartozik az osztalék is) a szociális hozzájárulás adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)–(3) bekezdései és az 1. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Megbízási díj szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Valóban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót az után a megbízási díj után, amelynek összege nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget? Helytelenül járt el eddig a foglalkoztató, ha megfizette a közterhet, vagy változtak az előírások erre vonatkozóan, tekintettel arra, hogy több helyen egymásnak ellentmondó információk olvashatók a kérdéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. tv. e tekintetben nem módosult, és az önálló tevékenységből származó jövedelem a törvény 455. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében továbbra is alapja az adónak, míg a megbízási jogviszony ugyanezen paragrafus (2) bekezdésének h) pontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.
1
4
5
6
10