Találati lista:
41. cikk / 95 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény
Kérdés: Alkalmazható a megváltozott munkaképességű munkavállalókkal összefüggő szociális-hozzájárulásiadó-kedvezmény a munkaviszonyhoz kapcsolódó minimumjárulék-fizetés esetén?
42. cikk / 95 Megbízási díj
Kérdés: A havi 50 000 forint összegű bruttó megbízási díj, vagy a 15 százalékos személyi jövedelemadó és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék levonása után maradó 33 250 kifizetett jövedelem lesz a szociális hozzájárulási adó alapja egy állandó megbízási szerződéssel foglalkoztatott megbízott esetében? Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon, illetve a '08-as bevallásban a biztosított megbízottat?
43. cikk / 95 Ápolási díjban részesülő munkavállaló minimumjáruléka
Kérdés: Meg kell fizetnie a dolgozónak a minimálbér 30 százaléka után a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot abban az esetben, ha napi egyórás munkaviszonnyal rendelkezik, és a jövedelme nem éri el ezt az összeget, de a nagymamája ápolására tekintettel ápolási díjban részesül?
44. cikk / 95 Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Lehetséges, hogy a biztosított mezőgazdasági őstermelő, akinek tavaly támogatással együtt 4,5 milliós bevétele volt, az szja-bevallásában 0 forintos szociálishozzájárulásiadó-bevallási és -fizetési kötelezettséget hozzon ki?
45. cikk / 95 Nyugdíjas munkavállaló végkielégítése
Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót, illetve egyéni járulékokat fizetni a nyugdíjas munkavállaló végkielégítése után?
46. cikk / 95 Osztalék utáni szociális hozzájárulás mértéke
Kérdés: Hány százalékos adómértékkel kell elszámolni a személyijövedelemadó-bevallásban az osztalékjövedelmet terhelő szociális hozzájárulási adót annak a magánszemélynek az esetében, akinek a részére 2019 első félévében osztalék került kifizetésre, amiből a kifizető 19,5 százalék adómértékkel levonta a szociális hozzájárulási adót, és szeptemberben egy másik cégtől is kapott osztalékot, amelyből a szociális hozzájárulási adót már nem vonták le, mert a magánszemély év közben már átlépte az adófizetési felső határt?
47. cikk / 95 Nyugdíjas munkavállaló adófizetési felső határa
Kérdés: Valóban nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót egy kft. nyugdíjas tagjának fizetett osztalék után abban az esetben, ha a munkabére már elérte az adófizetési felső határt? A?cég érintett nyugdíjas tulajdonosa munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat, a havi bruttó munkabére 600?000 forint, amely után a cég nem fizet szociális hozzájárulási adót. A 2018. évi 5 millió forint összegű osztalék kifizetésére augusztus 15-e után kerül sor.
48. cikk / 95 Személyes közreműködés GYES mellett
Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszonyban ingyenesen egy kft. tagja abban az esetben, ha gyermeke kétéves kora után GYES-t kíván igénybe venni, és a cégben van egy másik ügyvezető is? Lehet két ügyvezetője egy időben egy cégnek? Kötelező jövedelmet kivennie abban az esetben, ha a társaság tevékenységében személyesen is közreműködik? Milyen közterheket kell megfizetni a személyes közreműködésre tekintettel? Kell módosítani a társasági szerződést abban az esetben, ha a személyes közreműködést, illetve az ügyvezetést munka-viszony keretében szeretné ellátni? Van valamilyen időkorlát a munkaidőre vonatkozóan a GYES melletti munkavégzés esetén?
49. cikk / 95 Kiküldött munkavállaló járulékai
Kérdés: Helyesen járt el a közterhek megállapítása során az a magyarországi kft., amely a német-országi fióktelepéhez 24 hónapot meg nem haladóan kiküldött munkavállalói magyarországi munkaszerződésében rögzített alapbére után fizeti meg Magyarországon a járulékokat, a németországi fióktelep által juttatott jövedelemből pedig kizárólag a személyi jövedelemadót fizeti meg a német jogszabályoknak megfelelően? Ebben az esetben meg kell fizetni a járulékokat a németországi bér után Magyarországon?
50. cikk / 95 Célzott önsegélyező szolgáltatás
Kérdés: Mit jelent pontosan a célzott önsegélyező szolgáltatás, és hogyan adózik a juttatás munkáltatói és munkavállalói oldalon? Van valamilyen adóelőny más juttatásokhoz képest?
