Családi kedvezmény minimálbér esetében

Kérdés: Érvényesíthető-e a családi kedvezmény egyéni vállalkozó, illetve gazdasági társaság tulajdonosa esetében, ha minimálbérben részesül?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 40. § (2)–(11) bekezdése tárgyalja, hogy kinek milyen feltételek megléte esetén jár a családi kedvezmény. Eszerint:"Az összevont adóalap adójából a (3)–(11) bekezdés rendelkezései szerint nem kell megfizetni a családi kedvezményt, amelyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.

Előre kifizetett munkabér járulékai

Kérdés: A munkavállaló (jelen esetben köztisztviselő) jogviszonya 2003. május 3-án szűnik meg. Utolsó munkában töltött napja 2002. november 13., amikor is a munkavállalóval el kell számolni és részére a jövedelmet ki kell fizetni. Ebben az esetben milyen mértékkel és milyen felső határ figyelembevételével történik az egyéni járulék levonása, és miként történik a NYENYI adatszolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy az ily módon megfizetett nyugdíjjárulék (és tagdíj) után járó személyi jövedelemadó-kedvezmény (Szja-tv. 33/A § a) teljes összege ennek megfelelően a 2002. évre vonatkozóan vehető igénybe.A 3 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Választási lehetőség GYED és GYES között

Kérdés: A keresőképtelen biztosított 60 százalékos mértékű táppénzben részesül, mivel nem rendelkezik két év folyamatos biztosítási idővel. Szülése esetén a terhességi-gyermekágyi segély mértéke 70 százalék. Milyen mértékű a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően igényelhető gyermekgondozási díj, vagy gyermekgondozási segélyt kell igénybe vennie?
Részlet a válaszából: […] ...díj adóköteles pénzbeli ellátás. Ez azt jelenti, hogy az ellátásban részesülőnek a GYED összege után a többszörösen módosított Szja-tv.-ben foglaltak szerinti személyi jövedelemadót kell fizetnie. A gyermekgondozási díj ugyanakkor nyugdíjjárulék-köteles jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Nyári szakmai gyakorlaton lévő diák utáni járulékfizetés

Kérdés: Nyári szakmai gyakorlaton lévő diák 15 000 forint/hó díjazást kap. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...le kell róni.Személyi jövedelemadó szempontjából a nyári gyakorlat idejére fizetett díjazás a minimálbér 6 százalékáig az Szja-tv. 3. §-ának 72. pontjában meghatározott adóterhet nem viselő járandóságnak minősül (növeli az adóalapot, de adóját nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.

Étkezési utalvány

Kérdés: Ha étkezési utalványt ad a cég, milyen kötelezettségek terhelik az adóhatóság felé? Mi a módja az étkezési utalvány bevezetésének? Ha az adómentes összeghatárt meghaladó értéken felül juttatunk étkezési utalványt, a 44 százalékos személyi jövedelemadón kívül milyen kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...az utalvány egy olyan juttatási forma, amit az adó- és járulékszabályok sem hagyhatnak figyelmen kívül.A szabályok közül elsőként az Szja-tv.-ben foglalt rendelkezéseket kell áttekintenünk, mivel a szóban forgó juttatástípus után – a későbbiekben látni fogjuk –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Eho fizetése kamatkedvezménynél

Kérdés: Hogyan történik a százalékos eho számítása a kamatkedvezményből származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...kamatkedvezményből származó jövedelmet (Szja-tv. 72. §) évenként utólagosan, az adóév végén kell megállapítani oly módon, hogy az adott évben esedékes, a magánszemély által ténylegesen fizetett kamatot ki kell vonni a december 31-én (vagy a hitel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Gyakorlati oktatásban részt vevő szakmunkástanuló részére – tanulmányi szerződéssel, illetve anélkül – milyen jövedelmet kell fizetni a tanulmányi időszakban, illetve a nyári szünetben, és ennek a jövedelemnek milyen járulékvonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...Személyi jövedelemadó szempontjából a díjazás a minimálbér 6 százalékáig adóterhet nem viselő járandóságnak minősül az Szja-tv. 3. §-ának 72. pontja alapján (növeli az összevont adóalapot, de adóját nem kell megfizetni), e határ fölött viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: 50 százalékos rokkant, rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása esetén milyen munkáltatói, illetve egyéni járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A foglalkoztatás milyen hatással van a járadék folyósítására?
Részlet a válaszából: […] ...táppénzben, baleseti táppénzben és gyedben nem részesül.A rendszeres szociális járadék személyi jövedelemadó szempontjából [Szja-tv. 3. § j) pontja] nyugdíjnak minősül, tehát adómentes.Ezzel ellentétben a rendszeres szociális járadékban részesülő a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Kis összegű kifizetés

Kérdés: Egy foglalkoztató körülbelül 5000 forint üzletszerzési jutalékot fizet ki magánszemélyek részére. Keletkezik-e társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...kiszámítjuk a járulékalapot, amely itt megegyezik az adóelőleg számításánál figyelembe vehető jövedelemmel. A megbízási díj az Szja-tv. szerint önálló tevékenységből származó jövedelem, tehát csökkentő tényezőként figyelembe vehető a 10 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Biztosítási díj utáni járulékfizetési kötelezettség

Kérdés: Kell-e adót, illetve járulékot fizetni a munkáltató által a dolgozók javára kötött élet- és baleset-biztosítás díja után?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozik. Ilyenkor a fizetett biztosítási díj adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amely után a foglalkoztatót 44 százalékos szja-, 18 százalék nyugdíj- és 11 százalék egészségbiztosítási járulék terheli. Ha azonban a biztosítási szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
1
…
156
157
158