Találati lista:
1551. cikk / 1649 Szakképzési hozzájárulás fizetése megbízási díj után
Kérdés: Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni egy alapítványnak a megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozók részére fizetett megbízási díjak után? A dolgozók más cégeknél munkaviszonnyal rendelkeznek.
1552. cikk / 1649 RSZJ-ben részesülő munkavállaló keresete
Kérdés: Van-e valamilyen korlátozás annak a munkavállalónak a keresetére vonatkozóan, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette, és RSZJ-ben részesül? Igénybe vehet-e fogyatékossága miatt adókedvezményt?
1553. cikk / 1649 Kockázati baleset-biztosítás
Kérdés: Egy társaság ügyvezetője részére kockázati baleset-biztosítást (megtakarítás nélküli) szeretne kötni. A baleset-biztosítás elemei: alap-életbiztosítás, baleseti halál, baleseti rokkantság, tb-rokkantság, kórházi napi térítés, műtéti térítés, kritikus betegségekre szóló térítés. Milyen adó- és tb-járulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ha a kedvezményezett az ügyvezető, vagy (halál esetén) családtagja, illetve ha a kedvezményezett a társaság? A társaság hogyan számolhatja el költségként a baleset-biztosítást?
1554. cikk / 1649 Személyijövedelemadó-kedvezmény
Kérdés: Érvényesítheti-e egy egyéni vállalkozó vagy egy kft. tagja a 30 százalékos személyijövedelemadó-kedvezményt abban az esetben, ha felnőttképzésben vesz részt?
1555. cikk / 1649 Reklámajándék utáni adó- és járulékfizetés
Kérdés: Egy magánnyugdíjpénztár a tagi értesítőlevél mellékleteként kvízjátékokat küldött tagjai részére. A helyes választ visszaküldők között 100 db, a pénztár nevét magában foglaló reklámfeliratú pólót sorsoltak ki. A póló értéke 5361 forint. Milyen adó- és járulékkötelezettsége keletkezik a pénztárnak?
1556. cikk / 1649 Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj
Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
1557. cikk / 1649 Osztalék, osztalékelőleg
Kérdés: Milyen közterheket kell vonni és fizetni a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a vállalkozás magánszemély tulajdonos tagja részére az e jogviszonyára való tekintettel kifizetett összegből?
1558. cikk / 1649 Jövedelmet pótló kártérítés
Kérdés: Munkaügyi per elvesztése után a bíróság kötelezi a munkáltatót, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján fizessen volt munkavállalójának. A kifizetett összeg után kell-e személyi jövedelemadót, illetve járulékot fizetni, vagy ez az összeg mentes a közterhek alól?
1559. cikk / 1649 Adókedvezmény visszamenőleges igénybevétele
Kérdés: Az Szja-tv. 3. § 72/h pontja (módosítva a 2002. évi XLII. törvénnyel) értelmében "Személyijövedelemadó-terhet nem viselő járandóság":"h) az amatőr vagy vegyes versenyrendszerben szervezett versenyen közreműködő mérkőzésvezető részére e tevékenységgel összefüggésben juttatott jövedelemnek a mérkőzésenként 5 ezer forintot, de legfeljebb adóévenként 50 000 forintot meg nem haladó része."Aki ezt januártól nem vette igénybe, az mostantól kezdődően év végéig igénybe veheti-e? Költségelszámolás esetén igénybe vehető-e ez a kedvezmény?
1560. cikk / 1649 Alkalmi munkavállalók utáni járulékfizetés
Kérdés: Őstermelő (nyilatkozatot adó, nincs adószáma, bevétele 250 ezer és 2 millió forint között van) mezőgazdasági munkát végeztet alkalmi munkavállalókkal. Milyen mértékű adót és járulékot kell fizetnie, ha a dolgozó A) nyugdíjas, B) szociális járadékos,C) illetve munkaviszonya van, és szabad idejében dolgozik?
