Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: 50 százalékos rokkant, rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása esetén milyen munkáltatói, illetve egyéni járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A foglalkoztatás milyen hatással van a járadék folyósítására?
Részlet a válaszából: […] ...táppénzben, baleseti táppénzben és gyedben nem részesül.A rendszeres szociális járadék személyi jövedelemadó szempontjából [Szja-tv. 3. § j) pontja] nyugdíjnak minősül, tehát adómentes.Ezzel ellentétben a rendszeres szociális járadékban részesülő a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Kis összegű kifizetés

Kérdés: Egy foglalkoztató körülbelül 5000 forint üzletszerzési jutalékot fizet ki magánszemélyek részére. Keletkezik-e társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...kiszámítjuk a járulékalapot, amely itt megegyezik az adóelőleg számításánál figyelembe vehető jövedelemmel. A megbízási díj az Szja-tv. szerint önálló tevékenységből származó jövedelem, tehát csökkentő tényezőként figyelembe vehető a 10 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Biztosítási díj utáni járulékfizetési kötelezettség

Kérdés: Kell-e adót, illetve járulékot fizetni a munkáltató által a dolgozók javára kötött élet- és baleset-biztosítás díja után?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozik. Ilyenkor a fizetett biztosítási díj adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amely után a foglalkoztatót 44 százalékos szja-, 18 százalék nyugdíj- és 11 százalék egészségbiztosítási járulék terheli. Ha azonban a biztosítási szerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadó- és járulékalapot képező jövedelem utáni személyi jövedelemadó-, valamint járulékfizetési kötelezettség[Szja-tv. 25. §, 26. §, 33/A. §, Tbj-tv. 4. § k) pont, 18. §, 24. §]VégkielégítésA 2000. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.

Külföldi napidíj járuléka

Kérdés: A külföldi napidíj adóköteles része után kell-e fizetni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban kifizetett szja alapját képező juttatások járulékalapot képeznek. A külföldi napidíj adóköteles része olyan költségtérítés, amely nem minősül természetbeni juttatásnak. Ebből következik, hogy az ilyen címen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Többes jogviszony járulékkötelezettsége

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője megbízási szerződés keretében látja el ügyvezetői feladatait. Egy másik jogviszonyban tiszteletdíjat kap, amelynek összege magasabb, mint a kft.-nél felvett megbízási díj. Hogyan kell megállapítani a járulékfizetési kötelezettséget a kétféle jogcímen kapott jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy az említett kft. ügyvezetője esetében mindkét jogviszonyban a megbízásra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni, a kifizetett szja-alapot a kifizetés hónapját megelőző hónap első napján érvényben lévő minimálbér 30 százalékához kell viszonyítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Osztalék és osztalékelőleg járulékkötelezettsége

Kérdés: Kft.-nk tagjai 2001-ben osztalékelőleget, 2002-ben osztalékot vettek fel (2001. évre vonatkozóan). Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetnünk a 35 százalékos adóalap után kifizetett osztalékra? Meg kell-e fizetni az előleg után is a százalékos mértékű eho-t?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási járulék alapját kizárólag a biztosítási jogviszonyban kifizetett szja alapja képezi. A biztosítási jogviszony akkor jön létre, ha valamilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban keletkezik járulékalap.Az osztalék a Tao-tv. szerint: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Baleseti járulék

Kérdés: A kft. nyugdíjas tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, amiért díjazásban részesülnek. Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn a részükre kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemként ugyanazokat a juttatásokat kell figyelembe venni, mint a főfoglalkozású tagok esetében.Járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv. szerint: "az összevont adóalapba tartozó, az önálló és a nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Külföldi telephelyen foglalkoztatás járulékai

Kérdés: Magyarországi székhelyű társaság külföldi telephelyén foglalkoztatja magyar állampolgárságú munkavállalóját. Hogyan kell elbírálni e munkavállaló biztosítási jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...– az adott országgal a kettős adóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződésből következően – Magyarországon nincs szja-fizetési kötelezettsége.Szja-alap hiányában a járulék alapjának a meghatározása a szokásostól eltérően a Tbj-tv. 4. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.

Túlvont nyugdíjjárulék

Kérdés: Egy munkavállaló 2002 januárjában lépett ki, most pedig a 2001. évre vonatkozó nyugdíjjárulék-többletének visszafizetését kéri arra hivatkozva, hogy ezt elfelejtette szja-bevallásában rendezni. A túlvonás ténye a bemutatott bizonylatok alapján valóban fennáll. Ennek elszámolása kinek a feladata?
Részlet a válaszából: […] ...a fentiekből értelemszerűen következően csak egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén – a többletként levont nyugdíjjárulék szja-bevallásban történő visszaigénylésére is (a magán-nyugdíjpénztári tagdíj viszont minden esetben csak a foglalkoztatón...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
…
155
156
157