23 cikk rendezése:
11. cikk / 23 Személyi kedvezmény
Kérdés: Véglegesnek tekinthető a munkavállaló személyi kedvezményre való jogosultsága abban az esetben, ha eltávolították mindkét petefészkét rosszindulatú daganat miatt, egyéb kezelésekben is részesült, és a felépülés után a leletei már negatívak? Jogosult továbbra is a kedvezményre a negatív lelet kiadása után, tekintettel a petefészek eltávolítására, vagy a negatív lelet egyben a kedvezmény megszűnését is jelenti?
12. cikk / 23 Rokkantsági járadékban részesülő személy foglalkoztatása
Kérdés: Milyen közterhek terhelik a foglalkoztatást abban az esetben, ha a munkáltató munkaviszony keretében alkalmaz egy olyan személyt, akinek az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke 90 százalékos, és rokkantsági járadékban részesül?
13. cikk / 23 Személyi kedvezmény érvényesítése
Kérdés: Valóban jogosult adókedvezményre 2019. január 1-jétől egy endometriózisban szenvedő munkavállaló? Amennyiben igen, akkor már a 2019. május 20-ig benyújtandó 2018. évre szóló személyijövedelemadó-bevallásban is érvényesíthető a kedvezmény abban az esetben, ha a dolgozó orvosi igazolással rendelkezik arról, hogy a betegsége már évek óta fennáll?
14. cikk / 23 Cukorbeteg munkavállaló kedvezménye
Kérdés:
Kérdés: Valóban jogosultak magasabb bérbesorolásra azok a munkavállalók, akik szövődményes cukorbetegként munkát végeznek? Amennyiben igen, milyen jogszabályok alapján? Milyen igazolást fogadhat el a munkáltató ebben az esetben? Egy cég munkavállalói az interneten olvastak a jogosultságról, és erre hivatkozva kérték a béremelést.
15. cikk / 23 Kft. munkaviszonyban álló tagjai
Kérdés: Milyen címen és milyen összegben terhelik levonások egy kft. főfoglalkozású munkaviszony keretében foglalkoztatott tagjai részére kifizetett havi 200 000 forint összegű munkabért? Milyen címen és milyen összegben keletkezik közteherfizetési kötelezettsége a cégnek? Igénybe vehetők ebben az esetben az adó- és járulékkedvezmények? Az egyik tag munkaköre nem igényel szakképzettséget.
16. cikk / 23 Megváltozott munkaképességű személy
Kérdés: A rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség megállapítása során tekinthető megváltozott munkaképességű személynek a 2011. évi CXCI. tv. d) pontja értelmében az a munkavállaló, aki a cukorbetegsége miatt súlyos fogyatékossági adókedvezményben részesül? A dolgozó állapotát az orvosszakértői bizottság véglegesnek minősítette.
17. cikk / 23 1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai
Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
18. cikk / 23 Rehabilitációs járadékos személy munkavállalása
Kérdés: Milyen jogviszony keretében vállalhat időszakosan munkát egy rehabilitációs járadékban részesülő személy?
19. cikk / 23 Főállású evás egyéni vállalkozó ekho-ja
Kérdés: Mire kell különösen figyelni, amennyiben egy főállású evás egyéni vállalkozó magánszemélyként külön szerződéssel az ekho szabályai szerint fizeti meg a közterheket?
20. cikk / 23 Külföldi anyavállalat által működtetett önkéntes nyugdíjpénztár
Kérdés: Egy németországi anyavállalat önkéntes nyugdíjpénztárat működtet, és felajánlotta a magyarországi cégnek is, hogy munkáltatói hozzájárulással támogathatja dolgozói nyugdíjba menetelét. Milyen legális lehetőség van a külföldi nyugdíjpénztárhoz csatlakozni, illetve az adó- és járulékkedvezmények vonatkoznak-e erre az esetre is? Ha nem, és ennek ellenére a cég fizet a kinti pénztár szabályai szerint, minek minősül a kifizetés Magyarországon a cég szempontjából, illetve majdan a nyugdíjas dolgozóknál?