Találati lista:
1. cikk / 30 Személyi kedvezmény
Kérdés: Élhet a személyi kedvezménnyel az a munkavállaló, aki 2025. október 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, egészségi állapota 50 százalékos?
2. cikk / 30 Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul a 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, az egyéni vállalkozásában pedig az egyik jövedelme 280.000 forint/hó, a másik jövedelme pedig 120.000 forint/hó? Mikortól kell fizetnie az adót és a járulékot, és milyen összeg után?
3. cikk / 30 Személyijövedelemadó-kedvezmények 4 gyermekes család esetén
Kérdés: Hogyan tudja igénybe venni a legoptimálisabban a személyijövedelemadó-kedvezményeket egy házaspár, akik közösen nevelik 4 kiskorú gyermeküket, mindketten munkaviszonyban dolgoznak, a férj havi bruttó munkabére 700.000 forint, a feleségé pedig 375.000 forint?
4. cikk / 30 Családi adóalap-kedvezmény beteg gyermekek után
Kérdés: Igénybe veheti mindkét beteg gyermekére tekintettel az emelt összegben járó családi adóalap-kedvezményt az édesanya abban az esetben, ha egyedül neveli 7 éves kislányát, aki tartós betegségére tekintettel emelt összegű családi pótlékot kap, valamint egy háztartásban él nagykorú fiával is, aki születése óta siketnéma, a családi pótlékot saját jogán kapja, és jelenleg részmunkaidős munkavállalóként dolgozik, ahol igénybe veszi a 25 év alattiaknak járó személyijövedelemadóalap-kedvezményt?
5. cikk / 30 Külföldön élő, távmunkában dolgozó munkavállaló személyijövedelemadó-kedvezménye
Kérdés: Érvényesítheti továbbra is Magyarországon a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét az a munkavállaló, aki a családjával kiköltözött Máltára, és azóta távmunkában dolgozik a magyar munkáltatójánál? A dolgozó a családi kedvezményt kint kapja Máltán, a gyermekei is ott járnak iskolába, a férje Máltán dolgozik, és ezáltal biztosított ő is, a külföldi tartózkodása pedig meghaladta a 181. napot.
6. cikk / 30 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Vonatkozik valamilyen korlátozás egy rokkantsági ellátásban részesülő, megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaidejére, illetve munkabérére? Milyen feltételekkel jár a dolgozó után szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az őt alkalmazó egyéni vállalkozó részére? Érvényesítheti a dolgozó a személyi kedvezményt? Jár pótszabadság a munkavállaló részére?
7. cikk / 30 Rokkantsági járadékban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, amikor egy rokkantsági ellátásban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló díjazásából levonják a társadalombiztosítási járulékot, illetve érvényesítik az emelt összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt? Figyelembe veheti a cég vele kapcsolatban a kivaalap-kedvezményt? Vonatkozik rá bármilyen kereseti korlát?
8. cikk / 30 Adóalap-csökkentő kedvezmények
Kérdés: Igénybe veheti a beteg gyermek után járó magasabb összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt is az édesapa abban az esetben, ha cukorbetegségben szenved, gyermeke pedig súlyosan allergiás a laktózra és a gluténre?
9. cikk / 30 Nyilatkozat személyi kedvezmény igénybevételéről
Kérdés: Kell minden adóévben nyilatkoznia a munkavállalónak a személyi kedvezmény érvényesítéséről abban az esetben, ha végleges orvosi igazolással rendelkezik?
10. cikk / 30 30 év alatti anyák kedvezményének igénybevétele
Kérdés: Jogosult lesz a 30 év alatti anyák kedvezményének igénybevételére az a munkavállaló, aki egy éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, laktózintoleranciájára tekintettel jogosult személyi kedvezményre, 2023. április 7-én tölti be a 25. életévét, és bejelentette, hogy 2023. február 10-én elérte a várandóssága 91. napját? A munkavállalónak ez lesz az első gyermeke. Jogosult lehet egy időben az életkora alapján járó kedvezményekre és a személyi kedvezményre is?
