Mezőgazdasági őstermelő közterhei

Kérdés: Helyes, ha csak a havi 6930 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizeti meg az a 42 éves családi gazdálkodó, aki megszüntette a munkahelyét, és főfoglalkozásúként végzi a gazdálkodási tevékenységet, vagy be kell jelentkeznie, mint főfoglalkozású őstermelő, esetleg a múlt évi bevétel 20 százaléka után kell megfizetnie az egészségbiztosítási, valamint a nyugdíjjárulékot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett mezőgazdasági őstermelő a munkaviszonya megszűnésének időpontjában a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja értelmében mezőgazdasági őstermelőként biztosítottá vált. Az említett jogszabályi hely alapján ugyanis a mezőgazdasági őstermelőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Árvaellátásban részesülő munkavállaló járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy árva­ellátás mellett dolgozó 22 éves női munkavállaló után, aki jelenleg felnőttoktatásban is részt vesz? A nyugdíjasokra vonatkozó jövedelemkorlát, illetve egyéb szabályozások figyelembe vehetők ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az árvaellátás hozzátartozói nyugellátás, az ebben részesülő személy nem tekintendő saját jogú nyugdíjasnak. Ez azt jelenti, hogy munkabére után az általános szabályok szerint kell leróni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót (természetesen figyelembe véve, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Szolgálati idő megváltása

Kérdés: Van valamilyen lehetősége az idő megváltására annak az 1956-ban született orvosnak, aki 1974 óta folyamatos biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, de 2005-2011 között rokkantnyugdíjas volt, amit nem ismernek el szolgálati időként?
Részlet a válaszából: […] Ahogy a köznyelvben mondani szokás, az "időmegváltás" vagy az "idővásárlás" nem az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez hiányzó évekre, hanem a nyugdíj igénybevételéhez hiányzó szolgálati idők szerzésére vonatkozik. A szolgálati idő megváltására a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

1959-ben született nő hiányzó jogosultsági ideje

Kérdés: Megszerezhető a hiányzó jogosultsági idő a 34 százalékos nyugdíjjárulék fizetésével járó megállapodás megkötésével annak az 1959-ben született nőnek az esetében, aki jelenleg 31 év munkaviszonnyal rendelkezik és két gyermekével gyermekenként 3 év GYED-et és GYES-t vett igénybe? Amennyiben ez nem járható út, és biztosítási kötelezettséggel járó, jogosultsági időnek minősülő jogviszonyt sem tud létesíteni a hiányzó három évre, akkor megoldást jelenthet, ha mezőgazdasági őstermelőként fizet – esetleg a kötelezőnél magasabb összegű – járulékot?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben egy nő rendelkezik negyven év jogosultsági idővel, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjba vonulhat. Az öregségi nyugdíj igénybevételének további feltétele, hogy a kérelmezőnek azon a napon, melytől kezdődően a nyugdíj megállapítását kéri, nem szabad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Ekhós jövedelem figyelembevétele kereseti korlát számításánál

Kérdés: Figyelembe kell venni az ekhós jövedelmet a kereseti korlát számításánál egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy esetében?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-a értelmében a korhatár előtti ellátás keresőtevékenység miatti szüneteltetésére a Tny-tv. 83/B. §-ának (1) és (2) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.Ez azt jelenti, hogy a korhatár előtti ellátásban részesülő az ellátása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen formában terjed ki a társadalombiztosítás arra a mezőgazdasági őstermelőre, aki egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik, és nem minden hónapban keletkezik jövedelme?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági őstermelőt mint önálló biztosítotti kategóriát 2008. január 1-jétől ismeri a társadalombiztosítás. Ettől az időponttól a mezőgazdasági őstermelő abban az esetben biztosított, ha a reá irány­adó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Öregségi nyugdíjas személy megbízási díja

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie annak a saját jogú öregségi nyugdíjas személynek, aki a nyugdíj mellett megbízási jogviszony keretében képviseletet lát el?
Megbízási szerződés alapján foglalkoztatott személynek abban az esetben kell járulékot fizetnie, ha a jogviszonyra tekintettel biztosítottnak minősül. A megbízási szerződéssel vagy egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban személyesen munkát végző személy – a közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – csak abban az esetben biztosított, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát (2015-ben 31 500 forint), illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét (1050 forint). A járulékalapot képező jövedelem számítása során a megbízási díj igazolt költségekkel, illetve a 10 százalékos költséghányaddal csökkentett részét kell figyelembe venni.
Részlet a válaszából: […] A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a nyugdíj folyósításának szünetelését kéri, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Egyéni vállalkozó mezőgazdasági őstermelői jogviszonyának minősítése

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási jogviszonya annak az egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg őstermelői tevékenységet is folytat? Választhatja, hogy a továbbiakban őstermelőként lesz biztosított?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja egyértelműen fogalmaz a kérdésben: a mezőgazdasági őstermelőre kiterjed a biztosítás, kivéve ha– kiskorú,– egyéb jogcímen (ide nem értve az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt) biztosított,– saját jogú nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Jogosultság ekho választására

Kérdés: Választhatja az ekho szerinti adózást az a megbízási jogviszonyban álló magánszemély, aki rendelkezik ugyan máshol munkaviszonnyal, de ebben a munkaviszonyában munkabére havonta nem éri el a minimálbér összegét? A 25 milliós ekho maximum arányosítását alkalmazza, vagy figyelmen kívül kell hagyni az ekhóra tett nyilatkozatát a minimálbér hiánya miatt?
Részlet a válaszából: […] Az Ekho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – 25 millió forint éves összeghatárig választhatja a magánszemély az ekho szerinti adózást, aki– az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas (a saját jogú nyugdíjas vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Megbízott ekhója

Kérdés: Választhatja november-december hónapokra az ekho szerinti adózást a fennálló megbízási jogviszonyára tekintettel az a foglalkoztatott, akinek a munkaviszonya 2014. október 31-én megszűnt?
Részlet a válaszából: […] Az Ekho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése szerint – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – 25 millió forint éves összeghatárig választhatja a magánszemély az ekho szerinti adózást, aki– az adóévben legalább 183 napig nyugdíjas (a saját jogú nyugdíjas vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.
1
18
19
20
45