1957-ben született személy

Kérdés: Mikor lesz jogosult nyugellátásra egy 1957-ben született személy, aki 2015 óta rokkantsági ellátásban részesül, és mellette dolgozik? Van arra lehetőség, hogy továbbra is a rokkantsági ellátást kapja a nyugdíj helyett?
Részlet a válaszából: […] Az 1957-ben született személyek öregségi nyugdíjkorhatára a 65. életév. Az érintett személy tehát 2022-ben szerezhet jogosultságot öregségi nyugdíjra, amennyiben a nyugdíj megállapításának időpontjában rendelkezik az öregségi teljes nyugdíj megállapításához minimálisan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Szolgálati idő II.

Kérdés: Szolgálati időnek számít a nyugdíj megállapítása során a betegállományban töltött idő annak a személynek az esetében, aki 1993-ban, 32 éves munkaviszonnyal vált rokkantsági nyugdíjassá? A keresőképtelenségre tekintettel kapott táppénzből a nyugdíjjárulék levonásra került, illetve a munkáltató is megfizette a járulékot.
Részlet a válaszából: […]

Igen, a keresőképtelenség időtartamára folyósított táppénz az öregségi nyugdíj megállapítása során szolgálati időnek minősül.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Kisadózó egyéni vállalkozó tiszteletdíja

Kérdés: Továbbra is főállású kisadózóként kell megfizetnie a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, akit polgármesterré választottak, és a havi tiszteletdíja meghaladja a minimálbér 30 százalékát, vagy csak a havi 25 ezer forintos tételes adó terheli?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 8. pontja értelmében a kisadózó akkor minősül nem főállásúnak, haa) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Baleseti járadékban részesülő kisadózó vállalkozó

Kérdés: Milyen összegű tételes adó fizetésére kötelezett egy betéti társaság kisadózóként bejelentett beltagja, aki baleseti járadékot kap, 4. baleseti fokozatba tartozik, és munkaképesség-csökkenése 50 százalékos?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának e), illetve f) pontja alapján a kisadózó a megváltozott munkaképességére tekintettel akkor tekintendő nem főállásúnak, amennyiben– a Tny-tv. alapján megállapított I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a rehabilitációs hozzájárulással. A 2011. évi CXCI. tv. 22. §-a értelmében a rehabilitációs hozzá-járulás vonatkozásában azt a megváltozott munka-képességű személyt lehet figyelembe venni, akinek a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi 4 órát eléri. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

GYOD és rehabilitációs ellátás együttes folyósítása

Kérdés: Jogosult lehet rehabilitációs ellátásra az a személy, aki beteg gyermekére tekintettel gyermekek otthongondozási díjában részesül?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 2019. január 1-jétől hatályos szabálya lehetővé teszi a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás megállapítását is, ha a kérelmező a gyermek otthongondozási díjában részesül. Ugyanakkor a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek számolnia...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Ápolási díj és rehabilitációs ellátás együttes folyósítása

Kérdés: Folyósítható együttesen az ápolási díj és a rehabilitációs ellátás annak a munkavállalónak, aki az ellátások folyósítása mellett tovább kíván dolgozni jelenlegi munkahelyén? Milyen intézkedéseket kell megtenni annak érdekében, hogy sem a munkahelye, sem az ellátásai ne kerüljenek veszélybe?
Részlet a válaszából: […] A Szoc-tv. 42. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó – többek között – abban az esetben, ha – a tartós ápolást végzők időskori támogatása kivételével – rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottá válik egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, aki 2019. november 1-jétől napi 6 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-ben? Be kell jelenteni a jogviszonyt a 'T1041-es nyomtatványon? Jogosult lesz valamilyen kedvezményre a munkáltató a munkavállaló után, és ha igen, milyen módon kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló nem minősül nyugdíjasnak, illetve semmilyen egyéb speciális szabály sem vonatkozik rá, így belépése napján biztosítottá válik a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. A biztosítási jogviszony kezdetét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Hozzátartozói nyugellátások

Kérdés: Jogosult lehet hozzátartozói ellátásra az elhunyt személy feleségének gyermeke, valamint özvegy édesanyja? Az elhunyt bizonyíthatóan évek óta nevelte házastársa gyermekét, illetve 3 éve közös háztartásban élt a felesége édesanyjával is, akit jelentős mértékben anyagilag is támogatott.
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül az elhunyt jogszerző jogán, özvegyi nyugdíj mellett, hozzátartozói nyugellátásként valóban megállapítható árvaellátás, valamint szülői nyugdíj is.Azonban az árvaellátás és a szülői nyugdíj esetében is külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Külföldi nyugdíjban és rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan alakul annak a Magyarországon munkaviszonyban álló, állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárnak a járulékfizetési kötelezettsége, aki itthon rokkantsági ellátás mellett dolgozik, és Romániából saját jogú nyugdíjban is részesül?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett rokkantsági ellátásban részesülő személy társadalombiztosítási jogállását alapvetően az határozza meg, hogy Romániában milyen jellegű ellátásban részesül.Amennyiben öregségi nyugdíjban, akkor a Tbj-tv. 4. §-ának f) pontja értelmében saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.
1
5
6
7
54