58 cikk rendezése:
51. cikk / 58 Részmunkaidőben dolgozó munkavállalók béren kívüli juttatásai
Kérdés: Időarányosan vonatkozik-e az adómentes juttatásokra meghatározott évi 400 000 forint összegű korlát a részmunkaidőben dolgozó munkavállalókra?
52. cikk / 58 Részmunkaidős nyugdíjas foglalkoztatott szabadsága
Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt a nyugdíjas munkavállalót, aki a munkaszerződése szerint 3x2 = 6 órát dolgozik hetente? Hány napot kell részére szabadság címén kiírni, ha egy héten egy napot, vagy két napot, vagy három napot van távol szabadság címén?
53. cikk / 58 Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében
Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
54. cikk / 58 Eho-fizetési kötelezettség részmunkaidő esetén
Kérdés: Két 4 órás részmunkaidős jogviszony esetén mennyi az eho-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha a munkavállaló munkabére az egyik jogviszonyban eléri a minimálbért, a másikban kevesebb, illetve mindkét jogviszonyban megegyezik a minimálbérrel?
55. cikk / 58 Családi gazdálkodó közterhei munkaviszony esetén
Kérdés: Egy családi gazdálkodó (őstermelő) 2005. január 1-jei dátummal egyéni megállapodást kötött a tb-vel járulékfizetésre. Amennyiben 2005. április 15-től részmunkaidős állást vállal, mit kell a béréből vonni, és milyen járulékfizetés terheli a munkáltatót, illetve kell-e utána tételes eho-t fizetni?
56. cikk / 58 Részmunkaidős munkavállaló szabadsága
Kérdés: Mennyi fizetett szabadság illeti meg azt a 22 éves munkavállalót, aki heti 36 órás főállású munkaviszonya mellett rendelkezik egy napi 4 órás részmunkaidős munkahellyel is?
57. cikk / 58 Részmunkaidős munkavállaló közterhei
Kérdés: Bt. kültagja nappali tagozatos egyetemi hallgató. Munkaszerződéssel havi 8 munkanapot dolgozik, csak forgalmi jutalékot kap az eredményességétől függően. Milyen mértékű járulékot kell fizetnie? Mennyi eho-t kell fizetnie, a napi összeget, vagy az egész hónapra járó összeget?
58. cikk / 58 Részmunkaidős munkavállaló eho-ja
Kérdés: Részmunkaidős munkavállaló után mennyi tételes eho-t kell fizetni (pl. heti 20 órás foglalkoztatás esetén, havi bruttó 25 000 forint munkabér fizetése mellett, ha a munkavállalónak csak ez az egy munkaviszonya van és nem nyugdíjas?
