Kiküldött részmunkaidős munkavállaló járulékalapja

Kérdés: A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása során részarányosan csökken a havi névleges járulékalap (KSH-adatok szerint 362 600 forint), vagy teljes összeggel kell számolni abban az esetben, ha a kiküldött dolgozó csak részmunka-időben, heti 20 órában dolgozik?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a két alpont között a "vagy" szócska szerepel), amennyiben az alacsonyabb, mint az első alpont alapján megállapítandó összeg. Így, ha részmunkaidőről van szó, és emiatt a dolgozó tevékenységének az ellenértéke (sajnálatos módon e fogalmat a jogszabály nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 27.

A járulékfizetési alsó határ és a kivaalap

Kérdés: A járulékfizetési alsó határt vagy a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás adóalapjának meghatározása során abban az esetben, ha a részmunkaidős munkavállalók nagy részének a munkabére nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre egyértelmű választ a 2020/9. Adózási kérdés ad, amely pontosan a járulékfizetési alsó határ és a kisvállalati adó alapjának összefüggéseiről szól.A Kiva-tv. 20. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a kisvállalati adó alapját képezik a személyi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 27.
Kapcsolódó címkék:  

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a magasabb tényleges jövedelme után.A járulékfizetési alsó határ alkalmazása szempontjából a főfoglalkozású munkavállalók és a részmunkaidőben dolgozók között nincsen különbség.Ez nagyon fontos, hiszen a vállalkozások az elmúlt időszakban, sok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 13.

GYES-ben részesülő ügyvezető szülése

Kérdés: Terheli valamilyen járulékfizetési kötelezettség egy kft. új ügyvezetőjét, aki 2020. október 1-jétől ingyenes megbízás keretében látja el a teendőit, és egyébként GYES-ben részesül? Az új ügyvezető a megbízása előtt heti 10 órás részmunkaidős munkaviszonyban dolgozott a társaságnál. Maradhat ügyvezető az érintett személy, ha majd CSED-ben részesül, tekintettel arra, hogy második gyermekének születése 2021. januárban várható?
Részlet az állásfoglalásából: […] A probléma megoldása tekintetében meghatározó szempont, hogy az említett ügyvezető tulajdonos tagja-e a cégnek, avagy sem.Ha nem tag, akkor az ügyvezetésre létesített megbízási jogviszonyát az általános szabályok szerint [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés f) pontja)] kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 13.

Többes jogviszonyú kft.-tagok biztosítása

Kérdés: Helyesen jár el az a 3 tagú kft., amelynek két 40-40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa, illetve 1 fő 20 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja is személyesen munkát végez a cégben, a két 40 százalékos tulajdonos az ügyvezetést is ellátja, de a cégben semmilyen közterhet nem fizetnek, mert mindhárom tulajdonos főfoglalkozású kisadózó egyéni vállalkozóként fizeti meg a közterheket? A tulajdonosok egyéb jogviszonnyal nem rendelkeznek. Kell benyújtani '08-as bevallást ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...visszamenőlegesen nem jöhet létre, ez a megoldás tehát csak a további működésre alkalmazható. Ha a munkavégzés indokolja, természetesen részmunkaidős munkaszerződés is köthető, de abban az esetben a kisadózó egyéni vállalkozásban főfoglalkozásúként meg kell fizeti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. augusztus 25.

Kisadózó egyéni vállalkozó feleségének bejelentése

Kérdés: Bejelentheti munkaviszonyban a saját feleségét egy kisadózó egyéni vállalkozó, annak érdekében, hogy a 40 évéből hiányzó 14 hónapot ilyen módon megszerezze?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot.Amennyiben a foglalkoztatásra részmunkaidőben kerül sor, akkor szeptember 1-jétől tekintettel kell lenni a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. augusztus 4.

Kedvezményezett foglalkoztatott

Kérdés: Figyelembe vehetők a Kiva-tv. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál kedvezményezett foglalkoztatottként a 2011. évi CLVI. tv.-ben foglalt adókedvezményre jogosultak, akik után már 2018. december 31-e előtt is érvényesítésre került adókedvezmény? Amennyiben jogosult a munkáltató ezen kisvállalati adókedvezményre, úgy a részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén szükséges a kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény arányosítása?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kedvezmény a foglalkoztatás első két évében.A kedvezményt megalapozó 2011. évi CLVI. tv. 463. §-a (5) bekezdésének értelmében részmunkaidős foglalkoztatás esetén a kedvezmény legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. augusztus 4.
Kapcsolódó címke:

Egyéni cég tagja

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy egyéni cég tagjának abban az esetben, ha eddig teljes munkaidős munkaviszonyban állt, de a bértámogatás kapcsán munkaideje heti 30 órára csökkent? Megteheti, hogy a cégben is csak napi 1-2 órában végezzen munkát ennek megfelelő díjazásért?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kötelezettség.Amennyiben gazdasági társaság tagjáról lenne szó, akkor megoldást jelenthetne, hogy a tulajdonos tag munkaviszonyban, részmunkaidőben végezne munkát a társaságban, de az egyéni cég esetében erre nincs lehetőség.(Kéziratzárás: 2020. 06....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. június 23.
Kapcsolódó címke:

Minimálbér, garantált bérminimum

Kérdés: A minimálbér vagy a garantált bérminimum alkalmazandó egy általános irodai adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után abban az esetben, ha a munkavállaló semmilyen szakképzettséggel nem rendelkezik, csak az általános iskolát fejezte be? A minimálbér vagy a garantált bérminimum 30 százaléka alapján kell megfizetni a járulékokat 2020. július 1. után egy részmunkaidőben foglalkoztatott mérlegképes könyvelő munkavállaló után, aki egy másik cégben heti 36 órás munkaviszonyára tekintettel a garantált bérminimumot kapja? A munkavállaló részmunkaideje nem éri el a teljes munkaidő 30 százalékát. A dolgozó munkabéréből kell levonni a többletjárulékot abban az esetben, ha az egyébként nem éri el a minimumként meghatározott összeget az alacsony munkaidő miatt, vagy ez a munkáltató kötelezettsége?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kormányrendelet úgy határozza meg a garantált bérminimum feltételét, hogy a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére jár alapbérként a megállapított garantált bérminimum. Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. június 23.

Bértámogatás

Kérdés: Hogyan számít bele a társadalombiztosítási ellátások alapjába a bértámogatás címén kapott díjazás, illetve az egyéni fejlesztőidőre járó díjazás? Figyelembe lehet-e venni a heti 36 órát elérő foglalkoztatás megállapításánál az egyéni fejlesztési időt?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...bértámogatásban részesülő munkavállaló összességében háromféle jogcímen részesül jövedelemben:– egyrészt kapja a havi részmunkaidőre járó munkabérét, másrészt– a kieső munkaidőre bértámogatásban részesül, amely összege az alapbér...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. június 2.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
13
14
15
…
47