Találati lista:
191. cikk / 780 Fizetési kedvezmények
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a vállalkozásnak, amely a veszélyhelyzet ideje alatt teljesen felélte a tartalékait, és mostanra jelentős köztehertartozást halmozott fel? Van valamilyen halasztás vagy méltányosság ebben az esetben?
192. cikk / 780 Részletfizetés veszélyhelyzet alatt
Kérdés: Vonatkozik a fizetési moratórium azokra a cégekre, amelyek már a járvány előtt is likviditási nehézségekkel küzdöttek, és ezért részletfizetést kértek, de a kialakult veszélyhelyzet miatt átmenetileg nem tudják fizetni a részleteket? Amennyiben a moratórium nem vonatkozik ezekre a cégekre, kérhetnek újabb méltányosságot a NAV-tól?
193. cikk / 780 Szerb állampolgárságú szülő családi pótléka
Kérdés: Jogosult lehet családi pótlékra a szerb állampolgárságú édesanya abban az esetben, ha négy gyermekével már több éve Magyarországon él? A gyermekek után korábban az anya házastársa kapta az ellátást, de ő elköltözött a családtól. A gyermekek közül a legkisebb közös gyermek, aki magyar állampolgár.
194. cikk / 780 Kifizetőhelyi iratok megőrzése
Kérdés: Jogosult a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve adatokat kérni egy 2016-ban történt üzemi balesetről annak érdekében, hogy az ellátás megtérítéséről intézkedjen? Mennyi ideig kell megőriznie a kifizetőhelynek az ellátásokra vonatkozó iratanyagot?
195. cikk / 780 Koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése
Kérdés: Milyen gazdaságvédelmi intézkedéseket hozott a kormány a veszélyhelyzetre tekintettel annak érdekében, hogy a kisvállalkozások nehéz helyzetét segítse?
196. cikk / 780 Emelt összegű családi pótlék
Kérdés: Meg fogják szüntetni az emelt összegű családi pótlékot abban az esetben, ha esedékes lenne a gyermek felülvizsgálata, de a veszélyhelyzet miatt a szakorvosi rendelőkben szünetelnek az ilyen jellegű vizsgálatok?
197. cikk / 780 Gyermekápolási táppénz váltott gondozásban elhelyezett gyermekek után
Kérdés: Jogosult lehet mindkét szülő gyermek-ápolási táppénzre a váltott gondozásban elhelyezett gyermekek esetében, ami a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a gyermekek állandó jelleggel ugyanabban a lakásban élnek, a környezetük, iskolájuk nem változik, és a szülők töltenek felváltva két-két hetet a gyermekekkel a régi megszokott lakásban?
198. cikk / 780 Családi pótlék külföldi tartózkodás esetén
Kérdés: Valóban visszavonhatják a családi pótlékot attól az édesanyától, aki családjával együtt egy éve külföldre költözött, de kiskorú gyermekei után a mai napig kapja a családi pótlékot?
199. cikk / 780 Négy vagy több gyermeket nevelő anya adókedvezménye
Kérdés: Igénybe veheti a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét egy édesanya, aki négy gyermeket szült, akik közül három már felnőtt (30, 28 és 27 évesek), a legkisebb pedig 19 évesen még tanul, érettségi előtt áll? Az anya a gyerekeket saját háztartásában nevelte fel, de családi pótlékra már csak a legkisebb gyermek után jogosult.
200. cikk / 780 Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén
Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
