Nyugdíj igénylése korhatár betöltése előtt

Kérdés: Milyen feltételekkel mehetne nyugdíjba a korhatár betöltése előtt egy jelenleg 52 éves személy, aki 1983-ban végezte el az ipari iskolát, és azóta folyamatosan dolgozik? Valóban van olyan lehetőség, hogy ha megfizeti a járulékait, akkor hamarabb igényelheti az ellátást?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjba vonulást a Tny-tv. 2012. január 1-jétől kizárólag azoknak a nőknek biztosítja, akik rendelkeznek negyven év jogosultsági idővel. Negyven év jogosultsági idő alapján az öregségi teljes nyugdíj akkor állapítható meg, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Alacsony összegű nyugdíj kiegészítése

Kérdés: Milyen támogatást vehet igénybe a nyugdíja kiegészítésére egy jelenleg 66 éves nyugdíjas, aki havi 54 000 forint ellátást kap, januárban mindkét lábát amputálták, amely után a kórházzal szerződésben álló szociális otthonba került, ezért a nyugdíját az intézmény tulajdonosának utalják, az ápolási díj viszont havi 100 ezer forint, ezért a hiányzó összeg miatt csak csökkentett ellátást kap? Az érintettnek közvetlen hozzátartozója nincs, semmilyen vagyonnal nem rendelkezik, korábban egy présház volt az otthona, időnként az unokatestvére támogatja.
Részlet a válaszából: […] Szociális pénzbeli ellátások közül az időskorúak járadéka nyújt segítséget a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére. Az időskorúak járadéka az egyén szociális rászorultsága esetén állapítható meg. A szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Jutalom figyelembevétele táppénzalapként

Kérdés: Figyelembe vehető a 2016. december hónapban kifizetett jutalom a dolgozó 2017. szeptember 5-től járó táppénzének alapjául abban az esetben, ha a 2016. október 12-től 2017. június 30-ig tartó időszak alatt a dolgozó az előző betegsége miatt 2016. október 17-től 2017. június 6-ig táppénzen volt, azaz a jutalom kifizetésekor sem dolgozott? A kifizető a jutalom után minden közterhet rendben megfizetett.
Részlet a válaszából: […] 2015. január 1-jétől megváltoztak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításával kapcsolatos fogalmak.A pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jo-go--sultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Ellátások második gyermek szülése esetén

Kérdés: Milyen pénzbeli ellátásokra lesz jogosult a második gyermek születésére tekintettel a munkavállaló, aki 2015. december 30-án szülte első gyermekét, idén letelik a GYED-jogosultsága, a szülés várható időpontja pedig a jövő év eleje? Ugyanannak a bérnek a figyelembevételével számítják az ellátásokat, mint az első gyermek esetében?
Részlet a válaszából: […] Valószínűsítjük, hogy az édesanya biztosításra kötelezett jogviszonyban áll, ezért a második baba születését követően csecsemőgondozási díjra (CSED) válik jogosulttá. A CSED-jogosultság és az ellátás folyósítása nem zárja ki a nagyobbik gyermek után a GYES...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Pénzbeli egészségbiztosítási ellátások igénylése

Kérdés: Valóban már csak elektronikus úton küldhető be a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásai iránti igény a NEAK-hoz? Használható a továbbiakban erre a célra is az ügyfélkapu, vagy van valamilyen regisztrációs kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Az igénybejelentéshez, illetve a kifizetői munkához kapcsolódó reform tulajdonképpen már 2017. január 1-jétől megkezdődött, amikor az Eb-tv. 61. §-ának újonnan beiktatott (5a) bekezdése kimondta, hogy a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Táppénzigény elutasítása jogviszony megszűnése esetén

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató annak a munkavállalónak az esetében, akinek a jogviszonyát a táppénzellátás iránti igény érvényesítésére irányuló szándékával egyidejűleg 2017. május 2. napjával rendkívüli felmentéssel megszüntette, a megszüntetés napjára jutó járandóságát elszámolta és kifizette? A dolgozó – keresetveszteség hiányában – táppénzellátás iránti igényét ezen a napon ugyan nem, de a jogviszony megszűnését követő nappal már érvényesíteni szándékozott. Ezzel párhuzamosan a munkáltatói döntést vitatottá tette és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon keresetet nyújtott be a jogviszonya helyreállítása érdekében.
Részlet a válaszából: […] A megelőző évek jogalkotói folyamata, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak érvényesítését a vélt vagy valós visszaélések elkerülése érdekében fokozatosan korlátok közé szorította.A jogalkotó szándéka markánsan megjeleníthető az Eb-tv. 46. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Szülés GYES alatt

Kérdés: Jogosult lehet a munkaviszonyából CSED-re, és ha igen, akkor melyik jogviszonyában kell benyújtani az igénylést az édesanyának az alábbi esetben?
Az igénylő 2014. március 1-jétől 2016. november 1-jéig főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, de 2014. április 1-jétől nem volt járulékfizetési kötelezettsége, mert 2014. április 1-jétől 2014. október 4-ig táppénzben részesült, első gyermeke születésétől, 2014. október 5-től 2015. március 21-ig CSED-et, 2015. március 22-től, 2016. október 5-ig GYED-et kapott, és 2016. október 6-tól jelenleg is GYES-ben részesül, 2016. november 2-től munkaviszonyt létesített, ezért egyéni vállalkozását 36 órát elérő munkaviszony mellett folytatja. A?dolgozó 2017. január 2-től február 11-ig táppénzen volt, 2017. február 12-én megszületett második gyermeke, de a munkaviszonyából a CSED megállapítására irányuló kérelmét elutasították. Amennyiben semmilyen módon nem jogosult CSED-re, akkor milyen ellátást igényelhet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához a biztosítási kötelezettségeket kell megérteni.Nem vitás, hogy a munkavállaló 2016. november 2-ától jelenleg is a munkaviszonya alapján biztosított. Egyéni vállalkozóként 2014. március 1-jétől jelenleg is biztosított. A Tbj-tv. 10. §-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Szünetelő egyéni vállalkozás figyelembevétele ellátásra való jogosultság megállapítása során

Kérdés: Beszámítható a csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz az egyéni vállalkozásban töltött idő annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. december 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában heti 40 órás munkaidőben, 2017. március 8-tól veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és 2012-től egyéni vállalkozó, de a tevékenységét 2016. december 1-jétől három évig szünetelteti?
Részlet a válaszából: […] Még mielőtt az ellátásokra való jogosultságot vizsgálnánk, tisztázni kell a jogviszonyokat. Jelenleg egy-idejűleg fennálló két jogviszonyról van szó, az egyéni vállalkozásról és a munkaviszonyról.Az Eb-tv. 39/A. §-ának (4) bekezdésében foglaltak értelmében a pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozó szülése

Kérdés: Jogosult lesz a szülési szabadság időtartamára pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra az édesanya abban az esetben, ha 2002-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, második gyermekével 2014. április 10-ig GYES-ben részesült, ezután fizetés nélküli szabadságot kért, és gyermekeivel külföldre távozott az ott dolgozó férje után, majd 2016. augusztus 1-jén ismét munkába állt, 2017. február 6-tól pedig veszélyeztetett terhesként keresőképtelen, és a harmadik gyermek születésének várható időpontjáig, 2017. június 6-ig előreláthatóan táppénzben részesül? A táppénzt a jelenlegi foglalkoztatónál működő kifizetőhely folyósítja. Külföldi tartózkodása alatt az édesanya nem dolgozott.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. rendelkezése szerint csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermekea) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Belföldi kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítése

Kérdés: Adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló részére kifizetett napi 500 forint összegű költségtérítés? Amennyiben igen, akkor alapja lesz a társadalombiztosítási ellátásoknak is? A '08-as bevallási nyomtatvány 300. vagy 301. sorában kell szerepeltetni bevételként ezt az összeget? Mi a helyzet akkor, ha az élelmezési költséget a munkáltató felé benyújtott számla ellenében kapja a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A kiküldetést teljesítő munkavállaló többletköltségeire a 437/2015. Korm. rendelet szerint legalább napi 500 forint költségtérítés jár, vagy a számlával igazolt költségeket kell megtéríteni. A kapott napi-díj nem önálló tevékenység bevétele, munkaviszonyból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.
1
8
9
10
18