Rokkantsági ellátásban részesülő tag

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetői szociálishozzájárulásiadó-fizetés sem befolyásolja a magánszemélyt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap összegét.Az osztalék után maximum a minimálbér (tehát nem a garantált bérminimum) 24-szeresének megfelelő adóalap után kell megfizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó

Kérdés: Valóban figyelembe vehető az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem az osztalék után fizetendő szociálishozzájárulásiadó-alap maximumösszegének meghatározása során annak ellenére, hogy ez után a jövedelem után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] ...szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség alá az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem.Ez azonban nem jelenti azt, hogy az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának (amelynek éves maximuma a minimálbér 24-szerese) megállapítása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Többes jogviszonyú vállalkozó osztaléka

Kérdés: Levonhatja egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 2019. május hónapban benyújtandó személyijövedelemadó-bevallásban feltüntetett vállalkozói osztalékalap után fizetendő szociális hozzájárulási adóból a tulajdonában lévő társas vállalkozásában 2019. január 1-jétől fennálló munkaviszonyában elért havi 350 000 forint összegű munkabér után megfizetett szociális hozzájárulási adót? Hogyan kell eljárni a társas vállalkozásban fizetendő 2019. évi osztalék esetében?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés első felében 2018. évre vonatkozó szja-bevallásról esik szó, ami azt jelenti, hogy a vállalkozói osztalékalap után még a 2018. évi szabályok, azaz az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése szerint a 14 százalé-kos egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Kiegészítő tevékenységű tag osztaléka

Kérdés: Befolyásolja a tagi jövedelem, illetve a magánszemélyként bérbe adott ingatlanból származó jövedelem a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó részére fizetett osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét, tekintve, hogy ezek az összegek nem szolgálnak szociális hozzájárulási adó alapjául?
Részlet a válaszából: […] ...Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontjai esetében (és e körbe tartozik az osztalék is) a szociális hozzájárulás adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)–(3) bekezdései és az 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Egyéni vállalkozó osztalékalapja

Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást vagy szociális hozzájárulási adót kell fizetnie az egyéni vállalkozónak a 2018-ban képződött és 2019. május 20-ig bevallott osztaléka után?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalapját az Szja-tv. 49/C. §-a alapján határozza meg. Az egyéni vállalkozó osztalékalapja meghatározott szabályok mentén a vállalkozói jövedelemből képzett, adóévre megállapított adóalap. Az osztalékalapot az Szja-tv. 49/C...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben személyesen közreműködő tulajdonos tagról van szó, aki egyben ügyvezető is. A szóba jöhető jogviszonyok optimális megválasztásánál – a hozzá kapcsolódó közterhek mértéke mellett – arra is tekintettel kell lennünk, hogy a cég által folytatott tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra

Kérdés: Valóban egész évre megszerezte az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot egy kft. tulajdonosa, aki az osztaléka után 2018-ban már megfizette a 450 ezer forint összegű egészségügyi hozzájárulást? Az érintett személy nem működik közre a társaság tevékenységében, és nem rendelkezik egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal sem.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése értelmében a magánszemélyt terhelő 14 százalékos ehót valóban csak évi 450 ezer forintig kell megfizetni, mint ahogy az is igaz, hogy ezt a 450 ezer forintos összeghatárt – többek között – a magánszemély által megfizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Rokkantsági ellátásban részesülő kft.-tag

Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat egy kft. 2011. december 31-ig rokkantsági nyugdíjban részesült, jelenleg pedig rokkantsági el-látásban részesülő tagja után, aki eddig nem dolgozott a cégben, csak osztalékot kapott, márciustól azonban várhatóan ő fogja ellátni az ügyvezetői teendőket havi 30 ezer forintos megbízási díjért? Milyen összeget kell ebben az esetben beszámítani a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet, ha az érintett tag személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, ami már a garantált bérminimum alapulvételével történő járulékfizetéssel jár?
Részlet a válaszából: […] Az említett tag március hónaptól az ügyvezetői teendők ellátására tekintettel a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja alapján társas vállalkozónak minősül, akit havi minimálisadó- és járulékfizetési kötelezettség terhel. Ugyanakkor a szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...el.Kft.-tagsága alapján tehát nincs semmilyen társadalombiztosítással összefüggő kötelezettség vele kapcsolatban, hacsak az esetleges osztaléka után felmerülő 14 százalékos ehót nem soroljuk ebbe a körbe.Amennyiben viszont a tulajdonos tagot a Tbj-tv. 16....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege minősül.Az osztalék nem képezi a nyugdíjjárulék alapját, ezért azt az éves keretösszeg meghatározásakor nem kell számításba venni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.
1
5
6
7
18